Artisjus Irodalmi Díjak | Nagydíjas: Márton László

Xénia EE |

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat idén Márton László  veheti át A Nibelung-ének című irodalmi mű fordításáért, valamint teljes írói életművéért. A fődíjas mellett Wirth Imrét, Kiss Tibor Noét, Szolláth Dávidot és Bódi Katalint nevezik meg. Az elismerések ünnepélyes átadását az év folyamán későbbi időpontra tervezi az Artisjus vezetősége, ha majd a járványhelyzet engedi.

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Márton László kapja a mintegy 800 éves, több mint kétezer strófás A Nibelung-ének című irodalmi mű fordításáért, valamint teljes írói életművéért. Az író, drámaíró, műfordító első könyvét 1984-ben adták ki, azóta mintegy 25 kötete látott napvilágot. Első színházi bemutatójára 1987-ben került sor, azóta rendszeresen játsszák színműveit és drámafordításait budapesti és vidéki színházak. Műfordítóként elsősorban a német irodalom klasszikusait ülteti át. „Olyan fordítás készült Márton László műhelyében, amely remekül olvasható mai magyar nyelven szólaltatja meg a középkori énekmondást, s ezáltal maiként élvezhető verses regényt teremtett számunkra. Márton a Nibelung-ének kiadványát terjedelmes, filológiailag is rendkívül érdekes tanulmánnyal egészítette ki, amelyben az éneknek egészen újszerű és megrendítően izgalmas interpretációját nyújtja, olyan irodalomértési szempontokat kínálván fel a mű értelmezéséhez, amelyek sok más mű jobb megértéséhez is kulcsot adhatnak, s messze túlmutatnak egy hagyományos utószó igényein” – írja laudációjában Margócsy István.

Wirth Imre Lementem egy üveg borért Hajnóczynak című verseskötetéért részesül a szerzői egyesület elismerésében. Az író, költő, irodalomtörténész és szerkesztő Wirth Imre  kritikái, esszéi 1990 óta olvashatók különböző folyóiratokban, könyvekben. Történetek az eszkimóháborúból című kisregénye 1994-ben jelent meg. Több mint húszéves kötetcsönd után 2018-ban verseskönyvvel jelentkezett Ő volt a rejtélyes állat címmel. Ezt követte 2020-ban a most díjazott kötet, amelyben gyakran találkozhatunk a gyermekkor megidézésével. „Lett hirtelen egy érett és nagy hatású költőnk, tektonikus készülődések után működni kezdett egy versvilág. Versről versre haladva fölvetül és egyre izgalmasabb a kérdés: hogyan lehet ennyire cikázó természetű az elégia? Hogyan lehet ilyen fölkorbácsoló a végletekig kitartott melankólia? Wirth mozgalmas világokat nyit befelé, amelyek közt ólmos szenvedéllyel, olykor brutálisan átjárásokat vág az olvasónak” – írja Reményi József Tamás a kötetről szóló méltatásában.

Szolláth Dávidot Mészöly Miklós című monográfiájáért díjazzák. A többek között Déry Tibor-díjas irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő a Literatura irodalomtudományi folyóirat felelős szerkesztője. Részt vett James Joyce Ulyssesének új magyar fordításában. Fő kutatási területei Mészöly Miklós munkássága és a két világháború közti baloldali irodalom. A most díjazott, nagyszabású monográfia a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának gazdag pályáját és munkásságának sokszínűségét mutatja be. „Egy ideális párkapcsolat rejtelmeibe pillanthatunk bele a monográfia végigolvasása során, amelynek kiegyensúlyozottan lelkes szerzője nem válogat az életmű epikai változatai között, hanem követi őket. Nagyon sokféle megközelítésmódot alkalmaz, szövegelemzéstől hatásvizsgálaton át kultusztörténeti leírásig. Mindeközben rugalmasan használja az értelmezés szempontjait, például az epikai „integráció” és „dezintegráció” változó arányokban működő fogalompárját” – méltatja a díjazott munkáját Bazsányi Sándor.

Kiss Tibor Noé a Beláthatatlan táj című regényéért kapja az elismerést. A díjazott kötet egy tragikus családtörténetet mesél el, amely a kitörés lehetetlenségéről, a családi, emberi kiszolgáltatottságról szól. „Nagy tudása, hogy szinte szépen, finoman képes megmutatni a legkegyetlenebb dolgokat is. A szépség, és a költői hang több szólamban át is veszi a dominanciát, a lírai folyamok, szabad asszociációk szinte versnyelvi megformáltságúak. Kiss Tibor Noé egy szörnyű és mindennapi puzzle-t rakat ki velünk, és miközben folyton a hiányokat érzékeljük, mindvégig nagyon közel vagyunk, mindent szinte centikről nézünk. Kiváló regény, fontos munka, 2021 nagy irodalmi történése” – írja méltatásában Grecsó Krisztián.

Bódi Katalin az Éva születése című kötetért kap díjat. Az irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő kutatási területei: a regény alakulástörténete, a XVII-XVIII. századi regény, levélregény, műfajtörténet, valamint nemi szerepek, nőábrázolás a magyar és a francia irodalomban. A díjazott kötet válogatott esszéket, kritikákat és tanulmányokat tartalmaz. „Hatalmas tudással segít nekünk abban, hogy közelebb kerüljünk a felvilágosodás korának emberképéhez, egyúttal árnyaltabban lássuk, hogyan alakult a testről való beszéd, miként írható le az akt kultúrtörténete, illetve milyen módon lehet a képek elemzését hasznosítani az irodalmi szövegek olvasásában. Remek tanárként, végig visz minket magával. Vele együtt szembesülhetünk vele, milyen az igazi kutató, aki nem a lezárt igazságoknak, hanem a megnyíló továbblépési lehetőségeknek örül leginkább” – írja róla méltatásában Szilágyi Zsófia.

Fotók: Gulyás Judit (GJ), Máté Péter/Jelenkor (MP), Tóth Zsófi (TZs)