Középosztály | Jonathan Franzen: Szabadság

K A R A N T É N K Ö N Y V E S P O L C ●
Ú J R A O L V A S Ó

Bodó Viktória Booklány |

Újabb kiadásban jelent meg Franzen korszakos könyve. Ma is ugyanazt mondja el, mint 2010-ben (magyarul: 2012), és mégis másképp tekintünk rá. Mi, olvasói változtunk meg. Közben volt egy olyan elnöki időszak a világon, ami megváltoztatta Amerika-képünket, és még zajlik a járvány, ami az ember legyőzhetetlenségét kérdőjelezi meg. Ezért érdemes újraolvasni Franzent. (A szerk.)

A nagy amerikai regényekkel egy kicsit mindig gondban vagyok. Annyira más, mint amit megszoktunk, más keretrendszerben létezik, mások az utalásai, sokkal nehezebben emészthető, mint bármi egyéb műfaj. Ráadásul komplexitása felett nem lehet elsiklani könnyedén, alá kell vetni magunkat az akaratának: itt, kérem, egy teljes társadalmi korszak komplex elemzése következik, vagy ha úgy tetszik: keresztmetszet haladóknak.

Jelen esetben 9/11 áll a középpontban, pontosabban az, hogy a World Trade Centerbe csapódó gépek nyomán keletkezett sokk hogyan formálta át az amerikai közgondolkodást, milyen változásokat hozott a trauma és annak feldolgozása, mondhatnánk azt is, hogy az ártatlanság elvesztése mit tett egy nemzettel. A Szabadság egy család és legszűkebb környezete szemszögéből szemlélve mutatja meg ezt az átrendeződést, ami az évtizedeken át a világot oly statikusan leképező fejekben hirtelen a felszínre tört. Amiért a nagyszülők küzdöttek, aminek a feltételeit a szülők kiépítették, vagyis a nagybetűs Amerikai Álom hogyan nem kell már, vagy épp ellenkezőleg: mennyire jobban számít a gyerekek generációjának.

A főszereplők, Berglundék maguk a megtestesült Amerika. Középosztálybeli család, jól kereső, képzett apa, főiskolai sportösztöndíjas anya, aki életét a háztartásvezetésnek és a gyerekek nevelésének szenteli, beékelődve ultrakonzervatív vagy alsó-középosztálybeli szüleik és a szárnyaikat bontogató gyerekeik közé. A világuk sterilitásába csak az egyetemi barát, Richard Katz csempész színt, aki aktív zenészként, majd jobb sorsra érdemes punklegendaként kiválóan ellenpontozza a Lila akác közben elveszetten bolyongó család céltalanságát. Ő maga a kritika, a kétely, a Hair Bergerje vagy Mephisto – ahogy tetszik. Már létezésével is lábbal tiporja a kisvárosi unalmat, a családi összejöveteleket, a műmosolyokat és a nyomasztóan unalmas házasságokat. Katz mintha maga a szerző lenne, aki szereti és gyűlöli is önmagát egyszerre. Rajongója a szabadság illúziójának egyfelől, viszont másfelől erkölcsileg nem áll a helyzet magaslatán.

• Olvass bele!

Ahogyan Patti Berglund sem. Ő még feladta az életét, az álmait a saját karrierről, az önbeteljesítésről, dacára az anyja konzervatív politikai karrierjének. Annyira eltemetkezik férje, a Lányos Anyák Álma és a gyerekek között, hogy évtizedek telnek el, mire kimondja a két legfontosabbat: a férjét mindig is unta, saját élet nélkül pedig felrobban. Ez az ő szabadsága… Ahogy a gyerekeiké a jó kapcsolatok építése, de azért persze az elszakadás mindentől, ami a családjára emlékezteti. Apa hol van mindeközben? Eltartja a családot, ahogy azt elvárják tőle, hogy évtizedeken át tartó langyos víz után, megszenvedve, amit kell, nyűglődve bár, de a maga szabadságát Walter a fiatal munkatársnőjében és a világmegváltásban találja meg, business as usual. (…)

Az írás teljes terjedelemben elolvasható a Booklány szereti… oldalon

Jonathan Franzen: Szabadság * 1-2. kötet
21. Század Kiadó, Budapest, 2020
816 oldal, teljes bolti ár 5990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 4193 Ft,
e-könyv változat 2990 Ft
ISBN 978 963 568 0177 (papír)
ISBN 978 615 595 5990 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A Szabadság lapjain tragédia és komédia keveredik – Franzen könnyeden és bölcsen mutatja meg, milyen kísértésekkel és milyen terhekkel jár a szabadság.
Walter és Patty Berglund egy tanulási folyamat megszemélyesítői: Hogyan éljünk az egyre bonyolultabb világban, miközben hibákat követünk el és igyekszünk minden lehetséges örömöt besöpörni?
Eposzi léptékű mű a modern világról, szerelemről és házasságról.