Unalom kizárva! | Bill Bryson: Majdnem minden rövid története

Posted on 2021. február 3. szerda Szerző:

0


Cserhalmi Imre |

Manapság a kiadók szinte egymással versengve jelentetnek meg olyan könyveket, amelyek leginkább a népszerű tudományos ismeretterjesztés műfajába sorolhatók. Soha rosszabb divatot! Ebben a már-már hangzavaros bőségben nem könnyű kitűnni. Bill Brysonnak, akit már több korábbi művéből is ismerünk, sikerül.

Az Angliában élő, amerikai író, újságíró fényképe – ahogyan illik és szokás – a könyv hátsó borítójának úgynevezett fülén látható. Ősz hajú, szakállú és bajuszú férfi, hetvenes lehet, de igen jól tartja magát, szemüveg, kihajtott gallérú ing – de nem ez az igazi meglátni való, hanem a tekintete. Az a fajta derű, amelyről a könyve olvasása előtt is azt érezzük, hogy a személyisége mélyéről ered. És ha a könyv olvasása után is megnézzük, elégedetten bólinthatunk: pont olyan, mint a könyve.

A magyar olvasó számára nem ismeretlen, hiszen ezt megelőzően már nyolc művével is találkozhatott, tehát tanúsíthatja, hogy a humorérzék, a könnyedség, pontosabban az író stílusa mindent visz. Pedig a minden Bryson kezén nem kevés. Ilyenkor azt is szoktuk mondani meg írni, hogy aki a tudományok iránt érdeklődik, az ismeretek hatalmas mennyiségének válhat birtokosává e könyv révén. Ez természetesen igaz, de itt többről van szó. Nevezetesen, hogy aki egyébként és általában nem érdeklődik a tudomány iránt, ettől a könyvtől kedvet kaphat hozzá. Bill Bryson nem hárítja, nem zárójelbe teszi, hanem hangoztatja azt a jellegzetesen laikus, sőt kissé tudományszkeptikus kérdést, hogy „honnan tudják, miből gondolják, hogyan jöttek rá, miért változtatták meg, hogyan állíthatták igaznak, ha megcáfolható?”

Bryson előadásmódjában a szigorúan pontos adatok, tények, olykor képletek mesteri turmixban keverednek a tudósok emberi gyengeségeivel, a vitákkal, kudarcokkal, féltékenységekkel, életviteli különcségekkel, szerelmi megpróbáltatásokkal, a véletlen és a céltudatos következetesség, az örök kétség és a megszállottság gyarló és fennkölt tüneteivel. A tudománytörténetet Bryson az emberi korlátoltság és korlátlanság, az elesettség és a méltóság hatalmas történeteként tudja előadni, ráadásul sosem apadó humorizáló kedvvel.

Két jellegzetes hibát kerül el. Nem a tudósok magánéletének sztorijait bulvárpletykává degradálva szándékozik úgymond kedvet csinálni a tudományos ismeretekhez, és – a másik véglet – nem is kioktató fölénnyel, a beavatottak többnyire taszító „méltóságával” beszél a tárgyáról. Nála a tudománytörténet emberi, sőt emberiség-történet.

A protontól az univerzumig, a dinoszaurusztól a pillangóig, az óceán mélyétől a csillagokig, a 6 millió évvel korábbtól napjainkig számtalan problémát, vívmányt, megoldott és megoldatlan kérdést érint, de ezt nem tartom különösebb vívmánynak, hiszen a „majdnem minden”-be valóban sok minden belefér. De a mód, ahogyan tárgyáról beszél, sőt mesél, az a fotón is megfigyelhető derű, pontosabban az a nézőpont, amely segít mindennek a humoros oldalát is meglátni, az teszi igazán jelentős olvasmányélménnyé a könyvét.

Nem azért lehetetlen egyvégtében elolvasni, mert vastag, hanem azért, mert töményen tartalmazza a tudást. Kell egy kis idő egy-egy fejezet megemésztéséhez, kipihenéséhez vagy a vicces megjegyzések, tréfás jellemzések, szellemes ötletek újra-mosolygásához.

Ezért nagyon is olvasóbarát gesztus lett volna, ha a kiadó vállalta volna a költségét egy könyvjelzőszalagnak is.

Bill Bryson

Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
Fordította: Erdeős Zsuzsanna
Akkord Kiadó, Budapest, 2020
532 oldal, teljes bolti ár 5990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 5092 Ft
ISBN 978 963 252 1466

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Bill Bryson nagy fába vágta a fejszéjét. Olyan dolgokról ír, amelyek a legtöbb embert általában halálra untatják, geológiáról, kémiáról és részecskefizikáról. Megtalálja a módját, hogy felkeltse még az olyan olvasó érdeklődését is, akit soha nem érdekeltek a természettudományok.
A könyv elsősorban nem is arról szól, hogy mi az, amit tudunk, hanem hogy honnan szereztük tudásunkat. Honnan tudjuk, hogy mi van a Föld közepében, mi az a fekete lyuk, hogy hol voltak a földrészek 600 millió éve. Hogyan jöhetett rá valaki ezekre a dolgokra?
„Micsoda élvezetes könyv! Tudományos útirajz szellemes, lebilincselő és tájékozott idegenvezetővel.” The Times