11 dühös ember – és egy bizonytalan? | Graham Moore: Bűnösök

Posted on 2020. november 4. szerda Szerző:

0


Paddington |

Graham Moore ismét megcsinálta. A hazai meglepetés-sikert aratott Az éjszaka fénye után új regénye, a Bűnösök is élvezetes, fordulatos olvasmány, ráadásul egy egészen másik műfajban. A forgatókönyvíróként is sikeres szerző regényében egy izgalmas film sebességével követik egymást az események, olyannyira, hogy az embernek a legfőbb kérdéseken csak az utolsó oldal elolvasása után van ideje töprengeni.

Moore csavar kettőt a megszokott tárgyalótermi dráma műfaján: az esküdtek szemén keresztül láttatja az eseményeket, ráadásul az ítélet után tíz évvel, visszatekintve az akkor történtekre. Mindezt pedig színesíti egy szerelmi szál is, ami csak tovább gabalyítja az eseményeket. Már maga a bűncselekmény és az eljárás is nagyon amerikai és nagyon aktuális kérdéseket feszeget a BLM (Black Lives Matter) és a #metoo korában.

Adva van egy gazdag fehér lány, aki egyszer csak eltűnik, sosem találják meg sem élve, se holtan. Közvetett bizonyítékok alapján perbe fognak egy fekete tanárt – különféle telefonokban talált üzenetek alapján, amelyek arra utalnak, hogy talán meg nem engedett viszonyt folytatott a lánnyal. Gyilkosságért fogják perbe, és – az amerikai jog rendje szerint – 12 laikusnak kell döntenie a sorsáról. A kérdés: kétséget kizáróan bebizonyosodott-e számukra a tárgyalás során, hogy Bobby Nock, a fekete tanár előre megfontolt szándékkal meggyilkolta a 15 éves és fehér Jessica Silvert. Az esküdtszéknek egyhangú döntést kell hoznia. Csak egy olyan esküdt van, Maya Seale, aki mindvégig kételkedik Nock bűnösségében, és lassan meggyőzi a többieket is. A regény tíz évvel ezek után kezdődik, amikor egy másik esküdt, Rick Leonard, akihez gyengéd (ám tilalmas) szálak fűzték Mayát, belengeti, hogy cáfolhatatlan bizonyítéka van Bobby Nock bűnösségére. Ám Ricket holtan találják Maya szobájában, mielőtt kiderülhetne, mi is volt a tarsolyában, ha egyáltalán volt valami.

A filmszerűen fordulatos regény két, egymáshoz lassan közeledő szálon zajlik: jelen időben és tíz évvel korábban, a tárgyalás idején. Lépésről lépésre bontakozik ki a jelen idejű dráma, lassan megismerjük a még életben lévő 11 esküdtet, közben pedig a „reklámszünetekben” végignézhetjük a döntéshozatal 10 évvel korábbi folyamatát az esküdtek kiválasztásától az ítéletig. A száguldás nem nagyon engedi, hogy az olvasó rágódjon olyan kérdéseken, amik aztán a könyvet letéve sorra felmerülnek benne.

A magyar olvasóban ugyanis óhatatlanul felvillan, vajon jobb-e, ha 12 gondosan kiválogatott – és így a lehető legpártatlanabb – laikus dönt emberi sorsokról, nem pedig egy vagy három szakképzett bíró. Ha engem választanának esküdtnek, merném-e vállalni annak kockázatát, hogy ártatlan embert küldök börtönbe vagy akár a villamosszékbe? És vajon hogyan számolnék el a lelkiismeretemmel, ha futni hagynék valakit, akit 99%-os bizonyossággal bűnösnek gondolok, ám ezt nem sikerült feltornáznom 100%-ra? Vajon mennyire lehet biztosra menni a 12 ember pártatlanságát illetően?

A történet hátterében – az ottani igazságszolgáltatással kapcsolatos kritikai megközelítés mellett – jelen van a mai amerikai társadalom számos problémája: a feketék törvény előtti egyenlőségének hiányától a gyerekekkel és nőkkel szembeni iskolai/munkahelyi erőszak problematikájáig sok minden. Mintegy mellékesen megjelenik a családon belüli gyerekbántalmazás, a mélyszegénység, a munkanélküliség, a latinók (spanyol ajkú amerikaiak) kérdésköre – hogy csak néhányat említsek. Szóval: van min gondolkodni.

Moore, hasonlóan jelen sorok írójához, beleszületett a jog világába. Egy róla szóló cikkben azt írták róla, hogy elvált jogász szülők gyermeke, akik aztán második házasságukban is jogászt választottak partnernek. Szóval Moore-t négy jogász nevelte fel. Saját tapasztalatom alapján azt merem mondani, ilyen családi háttérrel az embernek akkor is a vérében van a jog, ha ő maga nem azt a pályát választotta. Így aztán nem tartom véletlennek, hogy Moore története alapvető kérdéseket tesz fel az amerikai igazságszolgáltatással kapcsolatosan, bár nem nyíltan, hanem a történetbe rejtve. A fordulatokat minden bizonnyal azok is nagyon fogják élvezni, akik nem gondolkodnak a fenti kérdéseken, de higgye el nekem az olvasó, így sokkal élvezetesebb.

A korábbi Moore-regényt, Az éjszaka fényét is jegyző Orosz Anna bejáratott fordító a kiadónál, és most is remek stílusban adja a magyar olvasó kezébe ezt a számos csavarral megspékelt és elgondolkodtató thrillert.

Graham Moore

Graham Moore: Bűnösök
Agave Könyvek, Budapest, 2020
Fordította: Orosz Anna
368 oldal, teljes bolti ár 3880 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 2910 Ft,
e-könyv változat 2480 Ft
ISBN 978 963 419 7942 (papír)
ISBN 978 963 419 7959 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Minden azzal kezdődött, hogy a fekete Bobby Nockot számtalan terhelő bizonyíték ellenére ártatlannak találták a tizenöt éves Jessica Silver meggyilkolásának ügyében. Az amerikaiak nyolcvannégy százaléka úgy vélte, hogy az évszázad perében Maya Seale és Rick Leonard, az esküdtszék két vezéralakja, futni hagytak egy gyerekgyilkost. Az ítélet sokkolta Amerikát, és nem sokkal a tárgyalás berekesztése után több esküdt is megváltoztatta a véleményét, ráadásul Rick nyíltan kirohant Maya ellen. Még könyvet is írt az ügyről, amiben mindennek elmondta a nőt.
Közben az emberek ugyanazt kérdezték egymástól: mi történt az igazságszolgáltatással?
Most, tíz évvel később egy híres produkciós cég Rick Leonard segítségével dokusorozatot tervez forgatni az ügyből, ráadásul a férfi azt állítja, hogy nemrég olyan bizonyítékok birtokába jutott, amik mindent megváltoztatnak. (…)