A szavak eredetére feleletet adó Biblia? | Vagy délibábos etimológiák gyűjteménye?

Posted on 2020. szeptember 12. szombat Szerző:

0


Kiss Gábor

Kiss Gábor

Cserháthalápy Ferenc |

Éppen tíz évvel ezelőtt jelent meg az Ünnepi Könyvhétre egy igen vaskos kötet, az Etimológiák, szóelemzések a Czuczor–Fogarasi-szótárból. A 950 oldalas válo-gatás egy már jócskán meghaladott, de máig is izgalmas és érdekes arcát mutatja anyanyelvünk történetének, amikor a biztos tudást sokszor a jószándékú képzelgés egészítette ki, olykor pótolta. Mivel manapság számos hozzá nem értő személy hirdet megfellebbezhetetlen(nek gondolt) véleményeket népünk eredetéről és nyelvrokonairól, érdemes volt leporolni az egy évtizede megjelent interjút, amely a kötet ötletgazdájával, a Tinta Könyvkiadó igazgató-főszerkesztőjével, Kiss Gáborral készült.

Az idei Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a kiadó az Etimológiák, szóelemzések a Czuczor–Fogarasi szótárból című 950 oldalas kötetet. Ez az eredeti hat kötet sűrítménye?
Semmiképpen sem sűrítmény, ez válogatás. A sűrítményeket vízzel, szódavízzel kell hígítani. Ennek a szótárnak az anyagát nem kell semmivel sem felönteni.

De az eredeti hat kötetből mégiscsak egy kötetet készítettek. Mik voltak a válogatás szempontjai?
Az eredeti mű 1862 és 1871 között jelent meg és 112 000 szócikket tartalmazott. A szócikkek között vannak címszavakat értelmező szócikkek, és vannak településeket bemutató részek is. Pl. Gutor: falu Pozsony megyében vagy Nádasd faluk Abaúj, Baranya, Borsod, Pozsony, Sopron, Vas megyében, puszta Somogy megyében. A szavakat bemutató szócikkek legtöbbje többek között a szó magyarázatát adja. Pl.: Hitelv valamely vallásnak fő ágazata, melyen a többiek alapulnak. Vagy egy másik példa: Hurít Kiált, kurjant. Valakit nyers, erős kemény hangon, kurjongatva lelármáz, hallgatásra kényszerít.

Az eredeti munkának talán nem ezek a magyarázós részei az igazán izgalmasak, hanem a szavak eredetével foglalkozó szóeredeztetések.
Nagyon jól látja. A Czuczor–Fogarasi szótár érdekes szóeredeztetései az elmúlt 150 évben mindvégig viták kereszttüzében álltak.

Vagyis a Tinta Kiadó éppen a sokak által vitatott részeket válogatta ki?
Pontosan. Azokat a részeket adjuk közre, amelyek szavak, szóelemek, szógyökök történetével, eredetével foglalkoznak. Az érdeklődők most egyetlen kötetben találják meg a szótárnak azokat a részeit, amelyek napjaink új szótörténeti vizsgálataihoz szükségesek lehetnek.

Óvatos a fogalmazás. Mintha a kiadó nem tudná, hogy az eredeti munka a szavak eredetére választ adó Biblia vagy inkább délibábos etimológiák gyűjteménye lenne…
Nyelvészeti szakkönyvek és magyar szótárak kiadójaként sűrűn találkozom az ún. alternatív nyelvészettel és képviselőivel. Például már nemegyszer előfordult a következő eset: árusítjuk a könyveinket, megérkezik az érdeklődő. Felemeli és belelapoz a Zaicz Gábor által szerkesztett etimológiai szótárunkba, majd lecsapja és hangos szóval mondja: Maguk Hunfalvynak és Budenznek, a Habsburg-bérenceknek a nézetét vallják, maguk nem is magyarok! Nem tudják, hogy semmi közünk a finnekhez?! Majd a tájékozott érdeklődő félórás előadást tart (nekünk…) a magyar nyelv etruszk eredetének megdönthetetlen bizonyítékairól.

Mintha a magyartanárok között is egyre több alternatív nyelvész lenne.
Eleve haragszom a magyartanárokra, mert legtöbbjük nem tanítja a nyelvtant, hiszen vagy irodalomórát vagy osztályfőnöki órát tart helyette. Megtapasztaltam ezt négy gyermekem iskoláztatása során. Érdekes, hogy Czakó Gábor is, mint több gyermekes szülő, pontosan ilyen elkeserítő tapasztalatokra tett szert a magyar nyelvtan oktatásával kapcsolatban. A magyar nyelvtan iskolai elidegenítésről a Beljebb a magyar észjárásba című legutóbbi könyvében számol be. Aztán másik élmény a közelmúltból: általános iskolai magyartanárnőm, a szeretett Piroska néni odajön az osztálytalálkozón hozzám és így szól: Gábor, gratulálok, sok szép szótárt és értékes könyvet adtatok ki, de tudod – és közelebb hajol hozzám – ezt a finnugrizmust hagyjátok már abba, ezt már megcáfolták.

Visszatérve a most megjelent szótárhoz, hogyan készült?
Először is megkérdeztem a Nyelvtudományi Intézetben két nyelvtörténettel foglalkozó profi nyelvész kollégámat, hogy mi a véleményük a Czuczor–Fogarasi szótárról. Gondoltam, ha nagyon lesújtó a véleményük, félreteszem ötletemet. De egybehangzóan azt mondták: elavult, de mindig megnézem, mert nagyon inspiráló és gazdag a benne összegyűjtött nyelvi anyag. Ezt követően egy kolléganőnk több mint fél éves munkával végigolvasta a szótárt és a szavak eredetével foglalkozó részeket kimásolta. A munkához nagy segítségére volt az Arcanum Adatbázis CD-je, amely az eredeti szótár teljes anyagát tartalmazza. A kiválogatott 7500 szövegrészletből, szócikkből áll össze a 950 oldalas mostani szótár.

A Czuczor–Fogarasi egyik eredeti oldala (részlet)

A megjelent kötet helyesírása mainak tűnik.
Kiigazítottuk a cz írását, egységesítettük a hosszú kettős mássalhangzók jelölését (pl. aszszony helyett asszony), és a magánhangzók rövidségét, hosszúságát is igyekeztünk a mai íráshoz igazítani. Így a mai olvasó jól olvasható szöveget vehet kézbe.

Az előszót Simoncsics Péter nyelvész írta a szótárhoz.
Az eredeti nagy munkát Simoncsics Péter tudománytörténeti helyére teszi, és előszavát ezzel zárja: „A Czuczor–Fogarasi-szótár koraszülött munka, többre vállalkozott, mint amire képes volt. (…) A benne rekedt értékek – nyelvi adatok és invenciózus nyelvi magyarázatok – csak a szakavatott nyelvészek, közülük is a nyelvészet története iránt különösen érdeklődők számára tárulnak föl és válnak értékelhetővé. Az ő feladatuk lesz a szótár módszeres átfésülése, adatainak újbóli megrostálása és pontosítása, és szembesítése a nyelvészetnek azóta eltelt időben történt eredményeivel.”

Végül is mi az alaptézise a Czuczor–Fogarasi-szótárnak, ami esetleg már nem állja meg a helyét?
Az alaptézis kulcsszava a gyök, a szógyök. Mondok is rá azonnal példát: a szótár azt írja, hogy „a KER elvont gyök, melyből a kereng, keres, kerek, kerék, kerget, kerít, ketrec, kerecsen szavak erednek, és megnyújtott formában a kéreg szó is innen jön. Ezekben alapértelem a görbe, kerek, magába visszamenő vagy maga felé visszahajló mozgás vagy vonal. Lényeges hangjai a K és az R. Hasonlóan a kar, karaj, karika, karima, karám, kanyar, szavakhoz. Rokon velük a kör, környék, köröm szó.”

A gyökelméletet a nyelvészeti szakma hi-vatalosan nem fogadja el. A Tinta Kiadó a közelmúltban adott ki egy nyelvrokon-sággal foglalkozó másik könyvet is, melyet Honti László akadémikus, nyelvész szerkesztett. Mondhatjuk kicsit ironiku-san, hogy ennek a tanulmánykötetnek lehetne akár az is a címe, hogy »Az Akadémia visszalő«.

Lehetne, de nem az. A cím pontosan: A nyelv-rokonságról – Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Ebben a kötetben a hivatásos nyelvészek válaszolnak az alternatív nyelvészek felvetéseire.

Nincs itt valamiféle ellentmondás? A Tinta szinte egyszerre jelenteti meg az alternatív nyelvészek által Bibliának kikiáltott Czuczor–Fogarasi-szótár gyökelméletre épülő szóeredeztetéseit, ugyanakkor az akadémikus cáfolatát is napjaink alternatív nyelvészetének.
Az ellentmondás nem a kiadó munkájában van, hanem napjaink nyelvészeti nézetei között. A Tinta célja, hogy katalizátor legyen a párbeszédben, elősegítse a hasznos és célravezető vitát. Nem lehet, hogy mindazok, akik számára fontos nemzeti kultúránk legfőbb hordozójának, édes anyanyelvünknek az ügye, évtizedeken át elbeszéljenek egymás mellett. A Tinta kiadványaival elősegíteni kívánja a tisztázó párbeszédeket. Az eredményes diskurzust mozdíthatja elő a Pytheas kiadó is azzal, hogy tervbe vette a Czuczor–Fogarasi-szótár teljes hat kötetének reprint kiadását. Aki a teljes kiadásra vágyik, meg is rendelheti náluk.

Etimológiák, szóelemzések
a Czuczor–Fogarasi szótárból

Tinta Kiadó, Budapest, 2010
952 oldal, teljes bolti ár 7990 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 6000 Ft,
ISBN 978 963 990 2459

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A magyar nyelv szótárát, népszerű nevén a Czuczor–Fogarasi szótárt már megjelenésekor többen támadták, majd hosszú időn át méltatlanul elhallgatták, napjainkban viszont sokan mindenre pontos feleletet adó bibliának tekintik. Az igazság középen van: a Czuczor–Fogarasi szótárhoz össze-gyűjtött nagy mennyiségű nyelvi adat, valamint a két szótárszerkesztő nyelvszemlélete ma is megtermékenyítően hathat nyelvünk vizsgálatára és ezen belül szókincsünk történetének feltárására. Sosem szabad elfelednünk azonban a kötetek forgatásakor, hogy minden tudomány, így a nyelvtudomány is sokat lépett előre módszereiben, technikájában a szótár megjelenése óta eltelt mintegy százötven év alatt. […]
Az érdeklődők most egyetlen kötetben találják meg a Czuczor–Fogarasi szótárnak azokat a részeit, amelyek napjaink új szótörténeti vizsgálataihoz szükségesek lehetnek.