A lemez két oldala | Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van

Posted on 2020. július 2. csütörtök Szerző:

0


Paddington |

Érdekes élmény volt egy olyan regényt olvasni, amiről a kiadó azt írta, 2019 egyik legnagyobb angolszász könyvsikere volt, én pedig nem hallottam róla, pedig elég szorosan figyelemmel kísérem a brit és amerikai sikerlistákat, a reflektorfénybe kerülő vagy oda tuszkolt könyveket. Most megnéztem néhány kritikát, és a Guardianban valóban Jonathan Franzen vagy Philip Roth indulásához hasonlítják ezt a debütálást, sőt sokakat megszólítva a sztárséf Nigella Lawson is nagyon jókat mondott róla.

Brodesser-Akner (szül.: Stephanie >> Taffy Akner) írt egy érdekes, többszörösen megcsavart nézőpontú regényt arról, hogyan látja belülről egy depressziós nő egy nagyon idegesítő pasi lelkét. Ugyanis ez az egyetlen igazán érdekes eleme a Fleishman bajban van történetének. Taffy a New York Times magazinjának ismert publicistája, első regényében egy női narrátor szemüvegén keresztül igyekszik bemutatni, hogy mi játszódik le Toby Fleishman, a frissen elvált, kétgyerekes New York-i zsidó orvos fejében és életében. Toby és a narrátor barátsága még házasság előtti, zsenge korukból származik, Seth nevű barátjukkal hármasban töltöttek együtt egy boldog időszakot Izraelben. Azóta Toby megnősült és elvált, Libby, a narrátor férjhez ment, kisvárosi anyuka lett, feladta újságírói álmait, és azzal áltatja magát, hogy épp élete fő művét írja regény formájában, Seth pedig éppen megtalálni látszik a boldogságot egy nála jóval fiatalabb nő mellett.

Megfontolandó azonban, hogy besorolható-e a Fleishman… a „nagy amerikai regény” címke alá, ahogy a lelkes kritikák minősítik. E kategóriában olyan nagyszabású irodalmi tablókat találunk, amelyek egy adott korszak, általában a megírás körüli időszak amerikai életérzését, társadalmának egyfajta komplex tükörképét adják. Ebben a regényben valóban vannak amerikai társadalmi klisék a Long Island-i Hampton-vidék nyaralóitól a kisvárosi háziasszonyig, de valódi mélységében egyiket sem mutatja be az elbeszélő. A mai Amerikáról nagyjából annyit tudunk meg, hogy az orvosok társadalmi rangja erősen megkérdőjeleződött a korábbiakhoz képest.

A kiindulási alap ismerős, bár lehet, hogy csak én ismerek néhány Tobyt. A válás után a zsidó mama jó kisfia megpróbálja megmutatni, hogy ő tökéletesen teljesíti a közös megegyezés minden rá eső elemét, sőt a házasságban is ő volt a (később elhagyott) tökéletes feleség (!), miközben minden erejével azon van, hogy bebizonyítsa magának, semmi nem az ő hibája. Ez utóbbit természetesen elsősorban gyors és semmit sem jelentő szexuális hódítások révén bizonygatja, mármint amikor nem nála vannak a gyerekek. Aztán egy szép napon az elvált feleség lepakolja nála a srácokat, és teljesen eltűnik. Itt következik az „Atyaég, hogy tehet ilyet egy anya” fázis, majd szép lassan kiderül, hogy Tobynak sem az az egyetlen hibája, hogy a válás után szexuális csapongásokkal próbál önigazolni. Ez a Toby egy idegesítő és önsorsrontó pasas. És kiderül az is, hogy a feleség, Rachel talán még sem annyira rossz, mint elsőre gondolnánk.

Az, hogy a történet mesélője tulajdonképpen Libby, csak lassan derül ki. Taffy előbb váltogatja az első és harmadik személyű elbeszélést, lebegtetve a narrátor személyét. Ahogy viszont lassan előbújik a mesélő, a narratíva úgy vált számomra egyre depressziósabbá. Csakhogy itt már egész más szempont került előtérbe. A beharangozó meg a fülszöveg humort és szellemességet ígért. Más olvasók is felfedezték, talán az én készülékemben van a hiba, hogy nem rezonáltam rá.

Taffy Brodesser-Akner mintha meglovagolni próbálná az eltűnt nőkről szóló thrillerek (mint a Gone Girl [magyarul Holtodiglan] meg A lány a vonaton) sikerét, és erre az alapzsánerre igyekszik szerkeszteni egy nem-thrillert. Ehhez olyan írói eszközöket vet be, amelyek alapján az olvasó egy darabig akár azt is gondolhatná, újabb bőrt készül lehúzni a népszerű kategóriáról. Aztán mintha meggondolná magát, átmegy egy kicsit Woody Allenbe, de a késői, kevésbé humoros változatba. Jelzem, a jó alapötletből briliáns Woody Allen-film készülhetett volna, Franzen pedig valószínűleg remek regényt írt volna belőle, hiszen a potenciál abszolút megvolt benne.

Ahogy az egyik főszereplő – a narrátor Libby –, a szerző maga is újságíróként próbálkozik a regényírással, csak éppen Brodesser-Akner már befutott zsurnaliszta, míg félig-meddig alteregója a történet szerint erősen küzdött az elismerésért. Lehet, hogy vannak dolgok, amiket nem kell erőltetni. A Fleishman bajban van ettől még elfér a nyaralásra szánt könyvcsomagban.

Taffy Brodesser-Akner

Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van
Fordította: Kepes János
21. Század Kiadó, Budapest, 2020
464 oldal, teljes bolti ár 4990 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 3743 Ft,
e-könyv változat 2890 Ft
ISBN 978 615 595 5945 (papír),
ISBN 978 615 595 5952 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Toby Fleishman azt hitte, tisztában van vele, mire számíthat a válás után: hétvégéken és az ünnepek felében nála lesznek a gyerekek, az ex-szel pedig olykor hajba kapnak majd a praktikus dolgok egyeztetésekor. Arra viszont nem számított, hogy egy szép napon Rachel áthozza a két gyereket, aztán lelép és soha nem tér vissza. Pedig Fleishman mennyi munkát fektetett abba, hogy egyensúlyt teremtsen a szingli élet és a család között!
Toby próbálja megtalálni Rachelt, igyekszik ellátni a kórházi pácienseit, megfelelni a végeérhetetlen szülői teendőknek és örül a mobiltelefonos appok segítségével felvirágoztatott szexuális életének. A visszautasított férj szerepében tetszeleg, aki a felesége túlméretezett ambícióinak esett áldozatául. De ha igazán szembe szeretne nézni a kapcsolatukkal, be kell vallania magának, hogy a kezdetektől fogva szőnyeg alá söpörte a problémákat.