|| 2 || A vallásos késztetés
A láthatatlan rend
William James szerint „ha valakit arra kérnénk, hogy jellemezze a vallás életét a legtágabb, legáltalánosabb értelemben, azt mondaná, hogy egy láthatatlan rendben való hitből áll, valamint abból, hogy a legnagyobb jó abban rejlik, ha harmonikusan ehhez igazodunk magunk is”. Ez a hit az, amit vallásos késztetésnek nevezek. Ennek a könyvnek egyik központi témája, hogy Jamesnek részben igaza van: a vallásos késztetés a vallásos hit két lényegi elemének egyike. Ezt a lényegi elemet tárgyalom ki ebben a fejezetben. A másik lényegi elemmel – amit az azonosulás elemének nevezek – a 3. fejezetben foglalkozom.
James kijelentése két elképzelést tartalmaz: az egyik, hogy létezik egy láthatatlan rend, a másik pedig, hogy a jó azt jelenti, hogy ennek megfelelően élünk. A láthatatlan rend fogalma nem csupán abból áll, hogy a valóság túlmutat annak határain, amit látunk, mert ezt egyébként is mindenkinek el kell fogadnia. A tudomány láthatatlan szerkezetekkel – atomokkal, elektronokkal, kvarkokkal, erőkkel és a többivel – magyaráz meg látható jelenségeket. Ezek a dolgok láthatatlanok, és bizonyos értelemben rendet is alkotnak: ezt a rendet a természet törvényei határozzák meg, bármik is ezek a törvények.
A James által említett láthatatlan rend valami mást jelent. A fizika a rendet a véletlenszerűséggel vagy a káosszal szembeállítva értelmezi, az a rend azonban, ami a vallásos késztetés középpontjában áll, egyfajta normatív rend, az, ahogyan a dolgoknak lenniük kellene. A természetes világban a rend azt jelenti, hogy a dolgok szabályos módon viselkednek: a leejtett tárgyak a földre esnek a gravitáció miatt, a nátrium felrobban a vízben, mert kölcsönhatásuk gyúlékony hidrogént hoz létre, a meghámozott alma megbarnul, mert egy enzim oxidálja. A másik értelemben vett rend nem azt jelenti, hogy a dolgok szabályos módon viselkednek, hanem hogy a dolgok úgy viselkednek, ahogy kellene nekik (a rend itt úgy értendő, mint a törvény által előírt rend). A különbség aközött, amilyennek a dolgoknak lenniük kellene, és amilyenek valójában, a „normális” és a „normatív” különbsége. A normalitás és a normativitás nagyban eltérő fogalmak. A normalitás csak szabályszerűség kérdése, a normativitás viszont valamiféle standardhoz vagy ideálhoz való alkalmazkodásé. Így például az erkölcs normativitása az erkölcsi ideálhoz való alkalmazkodás kérdése – a helyes cselekvés ideáljához. Az észszerűség normativitása az intellektuális ideálhoz való alkalmazkodás kérdése – az észszerű gondolkodás ideáljához. A leeső tárgyak nem ebben az értelemben igazodnak Newtonnak az általános tömegvonzásról alkotott inverz négyzetes törvényéhez; a törvény leírása annak, ami normális körülmények között történik, nem előírása annak, aminek történnie kellene.
Milyen normatív ideált foglal magában a vallásos késztetés? Mi a „vallásos ideál”, ahogy ezt hívhatjuk? Valószínűleg ez a legnehezebb elvont kérdés, ha az egyes vallásokra alkalmazzuk. Nagy vonalakban azonban a válasz minden olyan ember számára nyilvánvaló, aki sokat gondolkodott már a vallás természetén: a vallásos ideál az, ha életünket Isten akarata szerint éljük, vagy Allah akarata szerint, vagy összhangban azoknak a törvényeknek az előírásaival, amelyek ezeknek az isteni akaratoknak a megtestesülései. A James által tárgyalt harmónia azonos azzal, amiről a keresztények beszélnek, amikor arról beszélnek, hogy harmóniában élnek Isten akaratával. Ez a harmónia abból ered, hogy az ember összhangban él azzal, ahogy a dolgoknak lenniük kell. A nehézség annak pontos meghatározásában rejlik, mit is jelent ez valójában. A vallásos késztetés széles körű kifejezése az az ismerős gondolat, hogy az nem lehet, hogy csak ennyi az egész; a világnak ennél többről kell szólnia.
Mi húzódik meg e mögött a gondolat mögött? Nem az az elképzelés, hogy nem ismerjük a világot teljes egészében. Nem a tudatlanságunk miatti frusztráció kifejezése. Nem is csak azé az érzésé, hogy jobb lenne, ha több lenne a világban (több idő, több tér, több galaxis…), mint amennyi valójában van. Simon Blackburn azt a nézetet tulajdonítja a hívőknek, hogy ugyanabból vágynak többre, ebből vágynak többre:
Sajnálattal tekintek azokra az emberekre, akik nem találnak értelmet vagy célt az életüknek, de az biztos, hogy nem hiszem, hogy ha tovább és tovább élnének, az örökkévalóságig, az kigyógyítaná őket ebből. Ha lenne is bármi hatása, csak rosszabbá tenné a helyzetet. Schopenhauer úgy tartotta, hogy az unalomnál csak a fájdalom rosszabb az elkerülendő bajok közül. Nagyon furcsának találom, hogy azok az emberek, akik egy órát is alig képesek állni a templomban vasárnaponként, miközben imádkoznak és Istent dicsőítik, el tudják képzelni, hogy végtelenül boldoggá tenné őket, ha az örökkévalóságig ezt kellene tenniük. Igencsak gyenge lehet a képzelőerejük.
Én azonban úgy látom, hogy ezzel a megjegyzésével nem találta el a lényeget. A vallásosak vágyát nem elégítené ki csak az, ha hosszabb ideig, akár örökké élnének, és közben ugyanazt csinálnák, amit földi életük során (beleértve Isten imádatát és a templomba járást is). Lehet, hogy van, aki ezekkel a szavakkal fejez ki valamiféle vallásos késztetést, de ez nem az a közismert elképzelés, amiről beszélek. Elvégre senki nem tudja igazán elképzelni, milyen lenne örökké úgy élni, ahogy most élünk; ez nem olyasmi, amit valaki logikusan és szó szerint kívánhat vagy amire vágyhat.
Az ismerős elképzelés inkább az, hogy a hétköznapi világnak, amit mindennapjaink során megtapasztalunk, valamint annak a világnak, amit a tudománynak köszönhetően ismerünk, kell hogy legyen valamiféle célja vagy értelme, valami, amit nem minden megfigyelő vesz észre. A napok követik egymást, a nemzedékek jönnek és mennek. Ha ennyi lenne az egész, a világnak nem lenne értelme. A vallásos késztetés azzal a nézettel áll kapcsolatban, mely szerint a világ nem értelmetlen. Ebből kifolyólag nem állhat mindössze ennyiből.
Fordította: Dranka Anita
Az Európa Könyvkiadó oldalán közölt beleolvasó részlete, a teljes részlet itt olvasható el.
Tim Crane: A hit jelentése. A vallás egy ateista szemszögéből
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019
268 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 3399 Ft
ISBN 978 963 504 0933
Posted on 2020. január 9. csütörtök Szerző: olvassbele.com
0