A technológia bűnbeesése | Dean Koontz: Sötét zóna

Posted on 2019. november 28. csütörtök Szerző:

0


 Somogyi András |

Nem szokványos krimit vehet kezébe az olvasó. Dean Koontz megalkotta korunk bűnügyi regényét, amelyben az FBI ügynök főhős mellett ugyanolyan fontos szerep jut a csúcstechnológiának. Bár az itt leírt technológia még nem létezik, de egyes elemeit már számos eszközben alkalmazzák. Nem szokványos a történet azért sem, mert az utolsó oldalon nem ér véget – de erről később.

A sztori az Egyesült Államokban játszódik, ahol szokatlan öngyilkosság történik. Egy 32 éves, gyönyörű feleségével és ötéves kisfiával boldog családi életet élő, kitüntetésekkel elhalmozott tengerészgyalogos ezredes oltja ki életét. Felesége, Jane FBI ügynök, aki sem elhinni, sem feldolgozni nem képes férje tettét, ezért nyomozni kezd. Számos hasonlóan irracionális öngyilkosságra bukkan, ám kérdezősködései során perverz erőszakkal és halállal fenyegetik meg kisfiát, ha a kutatást nem hagyja abba.

Jane fizetés nélküli szabadságot kér, házát felszámolja, a gyereket barátainál rejti el. Nem teljesen legális nyomozását most már annak tudatában folytatja, hogy olyanokkal kerül szembe, akik halálos veszélyt jelentenek számára. Munkája során az egyik özvegy Bertold Shenneck nevét említi meg, aki az agyi implantátumok segítségével manipulált háziállatokról tartott előadást egy konferencián.

Hawk ügynök követi nyomozói ösztönét, s a Szilícium-völgyben dolgozó a tudós, Shenneck nyomába ered. Ha már úgyis törvénytelen, amit tesz, előbb egy hackert fenyeget meg kínzással és halállal, aztán a tudós ügyvédjét, hogy kizsarolja belőlük a szükséges információkat. Így jut a web sötét zónájának oldalain hirdetett Aspasia klub adataihoz, amit végül (újabb fondorkodások és törvényszegések révén) meg is látogat.

Az ott látottak mélyen felzaklatják: a klub valójában luxuskupleráj, ahol egyéniségüktől megfosztott, programozott robotként működő lányok dolgoznak, az őrök pedig úgy vannak programozva, hogy a (magas beosztású) klubtagokat nem látják, így le sem leplezhetik őket. Jane az ügyvédből azt is kicsikarja, hogy mind a lányokat, mind az őröket manipuláták: nanotechnológiás agyi implantátumokat küldtek infúzióval a véráramba. Az öngyilkosságokra programozás pedig azt szolgálja, hogy akik a „bűnözői piramis” megítélése szerint rossz társadalmi, politikai irányba haladnak, azokat „kiritkítsák”. Az éppen soros áldozatok nevét számítógép generálja.





Nem kívánom megfosztani az olvasót a könyv nyújtotta élménytől, csak annyit árulhatok el, hogy Jane-nek sikerül eljutnia doktor Shenneckhez. A rendkívül izgalmas, fordulatos, a feszültséget állandóan fenntartó történet ebben a kötetben nagy csavarral ér véget – de nem fejeződik be. A folytatást a Jane Hawkról szóló négyrészes sorozat további darabjai kínálják. (A kiadónál valamennyi kötet megjelent magyar nyelven.)

Dean Koontz

Dean Koontz: Sötét zóna
Jane Hawk-sorozat #1
Fordította: Farkas Veronika
21. Század Kiadó, Budapest, 2018
448 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 2993 Ft
ISBN 978 615 575 9505

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

„Meg kellett halnom” – írja búcsúlevelében a sikeres és boldognak tűnő tengerésztiszt, mielőtt megöli magát. Felesége, Jane Hawk, az FBI ügynöke, nem érti, mi történhetett, amikor azonban több hasonló, látszólag értelmetlen öngyilkosságról hall, elhatározza, hogy kideríti, mi áll a háttérben. Ami feltárul előtte, minden képzeletet felülmúl, így Jane Hawk lassan úgy érzi: ő az Egyesült Államok legjobban keresett szökevénye. És nem is téved nagyot…

Dean Koontz, a misztikus thriller egyik legismertebb írója a Jane Hawk-sorozattal újra a legnagyobbak közé emelkedett, és sokak szerint felülmúlja régi, klasszikus önmagát is. A sikerlistákon hónapok óta menetelő regény remek kritikákat és magas olvasói értékeléseket kap, több tucat nyelvre lefordították.

A Jane Hawk sorozat további részei is elérhetők már a magyar olvasók számára.