Történelemóra | Tom Clancy: Vadászat a Vörös Októberre

Bedő J. István |

Nem egészen pontos a könyv besorolása az Újraolvasva kategóriába, hiszen a korábbi kiadást nem olvastam, hanem a filmet láttam, annak is  már legalább két évtizede. De a film mégis csak: film, sűrítéssel, fantáziát megmozgató, megírt karakterek helyett véglegessé vált figurákkal: színészekkel. A kérdés tehát, hogy milyen hatást vált ki a történet a születése után épp 35 évvel.

Egyáltalán nem azt, amire számítottam. Eltávolodtunk már jócskán a repedező Szovjetuniótól, s ennek folytán egész más részletek kapnak komoly hangsúlyt. A történet annyira közismert (meg lejjebb a fülszöveg olvasható is), hogy fölösleges elmondanom. De az, hogy Tom Clancy remekül csavargatja a történetet, a fordulatok sorozata annyira pontosan ki- és megépített, az érdemel némi szöszölgetést. (A továbbiakban a Vörös Október [VO] legénységét és feletteseiket szovjetek névvel jelölöm, ők maguk is így tettek a hétköznapokban, és nem kizárólag oroszok voltak.) Igazán csak ennyi idő után vevődik észre, hogy a szovjetek és az amerikaiak viselkedésformája mennyire különbözik. A VO-n feszes, formális a megszólítási fegyelem, egyszemélyi a döntés, a túloldalon szakmai alapon érződik a tisztelet, és meg lehet vitatni bizonyos helyzeteket. A könyv megírásakor is nevetséges volt a VO tisztjeinek gyűlése a puffogó frázisokkal és a himnuszénekléssel, de a kortársak tanúsíthatják: ez bizony normális reakció volt az idő tájt… Afilmben ezeket valamennyire redukálták.

Elszakadva a vízalatti helyszíntől: a CIA emberei és a döntéshozatalba bevont különböző, magas rendfokozatú katonák és nem-katonák több esélyt latolgatnak, és senkit nem áldoznak föl. A ’Föld egyhatodán’ a politikusok döntenek arról, hogy ki és miért lehet parancsnok egy sokmilliárdos értékű úszó erődön, továbbá ugyanott nemigen számít egy (néhány, sok) ember eltüntetése.

Clancy alaposan belemerül a hadsereg sajátos zsargonjába, különösen a rövidítésnyelvébe. Persze minden szervezet tömérdek rövidítést használ, ezek némelykor átkúsznak a hétköznapi életbe is, a legszörnyűbb, és már tudományosan tanulmányozott és leírt jelenség A Harmadik Birodalom nyelve (LTI; Viktor Klemperer műve). A regényben hemzsegnek és röpködnek a kódnevek (pl. a tengeralattjárók osztályjelzései) meg a fegyverek, technikai eszközök értelmezhető vagy leplező elnevezései. A szovjet oldal sem fukarkodik velük, és feltételezem, hogy Clancy a regényben is sűrűn emlegetett hírszerzési információkra alapozva rajzolta meg a szovjet oldali jellemeket, viselkedési paneleket – amelyek ma már egyre nevetségesebb hatást keltenek. Érdemes azért felfigyelni a (szovjet oldali) szereplők nevére. Clancy olyanokat választott, amelyeket az angol nyelvű olvasó ki tud ejteni, vagy már valahonnan ismer. Ilyen például Borogyin, és roppant meglepetésünkre egy Putyin nevű tiszt…

Clancy olyan aprólékos és hiteles (vagy nagyon annak látszó) leírást ad mindkét oldal eszközeiről, hogy nem tudunk szabadulni attól az érzéstől, hogy nagyon sok titkosított anyagot kellett végigolvasnia, és mikor kész volt vele, akkor is előbb ellenőrizte a CIA is, meg a haditengerészet is… Jelzem, a fordító megjelölése is megér egy misét: Barkóczi András et al. – írja a kolofon, vagyis et alii = és mások; ezt a tudományos dolgozatok irodalmi hivatkozásaiban szokták így rögzíteni. Minálunk ők lehettek, nem kevesen, a szakértők, akik segítettek a rövidítésektől hemzsegő táviratok magyar verzióinak átírásában, akik megadták a fegyver- vagy rakétatípus megnevezése után az értelmező beszúrást. Még azt sem tartom kizártnak, hogy a fordító is álnevet használt.

• Olvass bele!

Ami a ’béketábor’ szereplőit illeti: szinte egytől egyig tele a gatyájuk – és ez nem karikírozás. Minden diktatúra – és ez alól a ’hatalmas Szovjetunió’ sem volt kivétel – retteg. A legmagasabb szinten az árulástól – amire volt valóságos példa is –, lejjebb pedig a hűtlenségtől (ami végül is ugyanaz). Ezért volt minden közösségben legalább egy tégla, akit egy másik beépített ember figyelt. Nálunk/nekünk tengeralattjáróink nem voltak, de gyanakvó poltiszt akadt mindenhol. Van különbség? (Mindenki gyanús, a leggyanúsabb, aki nem gyanús… [Virág et.])

Ezek a regényírás-technikai részletek nem apróságok, nagyon is fontosak. Ugyanilyen fontos Clancy jelenettechnikája: a párhuzamos helyszíneken zajló eseményeket nagyon gyors vágásokkal mutatja meg – minél közelebb vagyunk a végkifejlethez, annál rövidebbek ezek a snittek. Természetesen könnyű kimondani, hogy az isten is filmre teremtette a VO történetét, de azért jó darab idő múlt el, amíg valóban sikerült összekalapozni a gyártásra a pénzt. (Meg is térült gyorsan.)

Milyennek találjuk 35 év után a könyvet? Változatlanul izgalmas, nagyon nehéz félbehagyni – de természetesen azóta számos technikai változás zajlott le, az üldöző amerikaiak és különösen a VO high-tech-je már nem olyan high, ám a macska-egér-harc változatlanul feszültséget áraszt. E tekintetben ma is élvonalbeli olvasmány Clancy technikai hátterű, hátborzongatásban is kiemelkedő akció-krimije.

Ui. A szövegben olyan kifejezéseket használtam, amelyek 1989 előtt teljesen átitatták a közéletet. Az egyértelműség kedvéért azonban dőlt betűvel jeleztem anakronizmusukat.

Tom Clancy: Vadászat a Vörös Októberre
Partvonal Kiadó, Budapest, 2019
632 oldal, teljes bolti ár 4490 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 3592 Ft
ISBN 978 615 578 3449

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Az Egyesült Államok tengeralattjáró-haderejének atlanti parancsnoksága szokatlan mozgolódást észlel az óceánon. Ramiusz, a litván származású hajóskapitány ugyanis úgy dönt, hogy bosszút áll a szovjet rezsimen, amely a felesége halálát okozta, és átszökik az Egyesült Államokba. Az USA hírszerzése támadásként értelmezi a gépóriás mozgását, és beindítja ellene hadigépezetét, miközben a szökést sejtő oroszok is üldözőbe veszik az áruló tengeralattjárót. Bár a rettenthetetlen parancsnok nagy körültekintéssel tervezte meg a menekülést, minden leleményességét össze kell szednie, hogy kivághassa magát a kettős szorításból.
Itt lép a képbe a fiatal Jack Ryan, aki felismeri a hajóskapitány szándékait, és pontosan tudja: az évszázad legnagyobb hírszerzési fogása lenne, ha az amerikaiak idejében megtalálnák és védett kikötőbe vezetnék a Vörös Októbert…
Tom Clancy a katonai-politikai thriller nagymestere. A Vadászat a Vörös Októberre a szerző első regénye, amelyből a nagy sikerű, Oscar-díjas akciófilm készült Sean Connery főszereplésével (rendező: John McTiernan). A történet Marko Ramiusz kapitány és Jack Ryan (Alec Baldwin) CIA-ügynök összefonódó kalandjait mutatja be.