Pilátus jelenti a krédóból | Szűcs R. Gábor: Jól fésült ügyek, avagy hogyan lettem diplomata?

Posted on 2019. március 25. hétfő Szerző:

1


Híres Norbert |

Sötétített autók, rendőri felvezetés, mindig öltönybe szorított elegáns hölgyek-urak, akik zárt ajtók mögött, több nyelven tárgyalnak. Ilyen kép él a laikusok fejében a diplomatákról, ezek azonban mind csak kisebb részei egy nagy kirakósnak. A puzzle széleit végeláthatatlan papírmunka, mindennapos bürokrácia alkotja, és mindezek mellett találkozás addig nem ismert kultúrákkal és a szemünk előtt alakuló történelemmel.

Szűcs R. Gábor könyve sajátos diplomata-életrajz, mert szerzője nem kifejezetten erre készült, inkább csak becsöppent a munkakörbe. Nem tankönyv ez, mégis bevezet az ismerni szükséges fogalmakba. Nem is regény, mégis kerek és olvasmányos mű. Stílusa szórakoztató, anekdotái mulattatóak, s közben megmutatja az érem kevésbé fényes oldalát is. Pedig nem egészen ennekvoltaképpen

A Jól fésült ügyek szinte felveti a kérdést, vajon ezeket a szinte titoktartási szerződésért kiáltó történeteket valóban jogom van-e elolvasni? Mert Szűcs R. Gábor átélte, megtapasztalta ezeket. Persze jobban belegondolva elég sok idő múlt már el, és ez egyrészt bizonyos részletek titkosságát feloldja, másrészt viszont a negyven-ötven, sőt hatvan éve megesett történelmi jelentőségű eseményekhez már magyarázat szükséges, és a kontextussal együtt olvashatunk róluk. A kommunizmus személyi kultuszát, a Tito és Kádár közötti párhuzamot szemléletesen írja le az Országház Vadász-terméből kitessékelt delegáció. Az ok? A magas vendég vacsorázni szándékozott.

A fogadó országok atmoszféráját személyes történetek teszik megfoghatóvá. A jugoszláv valóságot apró részletek tükrözik: Belgrád alig leküzdhető reggeli csúcsforgalma, a lakásban felbukkanó bogarak, a szerbek és horvátok között tapintható feszültség. Leegyszerűsödött és olykor komikus világ. A másik állomáshely: Dánia. Egy másik bolygó: működő iskolarendszer, nyugodt emberek, és az előtérben a gazdasági kapcsolatok.

A könyvet színessé teszik a szerző anekdotái, de Szűcs R. Gábor nem ragad le a sztorizgatásnál. Részletesen leírja a kor kereskedelmi-diplomáciai szempontból fontos történéseit, kicsit többet is mond el, mint várnánk, de minden megállapítása helytálló. Ha megbántották, azt is profi módon, diplomatikusan kezeli.

A Jól fésült ügyek ráadásul sikeresen demisztifikálja diplomáciai pályát. A külszolgálatosok élete nem csak elegáns fogadásokból, elhallgatandó tartalmú megbeszélésekből és fontos döntésekről (vagy azok előkészítéséről) szól. Nem egy fordulat kalandregényben is megállná a helyét, az olvasó ma csupán nevet azon, ami a maga jelenidejében dühítő igazságtalanság volt. Igen, a politika sokszor frusztrálóan befolyásolta az eseményeket. És ez kortól, országtól, rezsimtől függetlenül igaz mindenhol.

A diplomata munkája minden területen szigorúan szabályozott, katonás fegyelmet követel. Neki nem lehet saját véleménye, mindenkor az országa, a kormánya álláspontját tolmácsolja. Ha pedig saját eltérő véleményét hivatali minőségében hangoztatja, annak csúnya a vége. (Történetei között erről is olvashatunk több példát.)

Nem szakkönyvet írt Szűcs R. Gábor, mégis sok mindent tanulhatunk nemzetközi kapcsolatokról, protokollról, gazdaságról. A Jól fésült ügyek kellően élvezetes, kellően laza, mert a kevésbé érdekfeszítő tárgyalások leírását is feldobja egy anekdota. Ha a könyv végére érve az olvasóban kicsírázott valami, hogy legalább egy nyelvkönyvet vegyen a kezébe, ne adj’ isten, rajongani kezdett a diplomata pálya iránt, akkor Szűcs elérte célját.

Szűcs R. Gábor

Szűcs R. Gábor: Jól fésült ügyek
– avagy hogyan lettem diplomata?

Athenaeum Kiadó, Budapest, 2017
352 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes webshop ár 3199 Ft
ISBN 978 963 293 1050

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A diplomata is ember. Élvezi a jó kajákat, utazgat, piacra jár, megismerheti, mondjuk, Dániát, Szlovéniát, a délszláv területeket. A fejét fogja, ha kissé túlbuzgó főnöke kioktatja arról, hogyan kell állnia a szőnyegnek. Ismer vagy húsz nyelvet (persze, hogy nem). Véletlenül jelentős szerepet játszik abban, hogy hazája belép az EU-ba, majd megtapasztalja, hogy az angoloknál csak a reggeli jó. Idővel rájön, hogy senki sem tökéletes, és néha egy amerikai is tud végzetes marhaságokat beszélni.
Megismer néhány eszkimót, aztán rájön, hogy nem minden kedves, ami délszláv. Egy repülőút alatt átír egy tízoldalas szöveget kétoldalasra. Átvészeli a tragédiákat, és azon sem csodálkozik, ha egy fogadáson totálisan egyedül találja magát. Tudja, hogy nem lehet a királynőt letegezni, viszont jelentős politikusoknak néha odaszólhatnak: ne hazudjál!