Timothy Snyder: A szabadság felszámolása (előzetes, részlet)

Posted on 2019. február 13. szerda Szerző:

0


Ha a nyugati liberális demokráciák mai krízisét vizsgáljuk, Snyder nem kertel: világossá teszi, hogy egyenlőség vagy oligarchia, az individuum vagy a totalitárius rendszer, igaz vagy hamis állítások között kell választanunk.
Elemző munkájában a teljesség igényével tárja fel, milyen fenyegetés nehezedik korunk demokratikus politikai rendszereire és törvényi hátterükre.

Ahhoz, hogy szembenézzünk ezzel a kihívással, tisztáznunk kell politikai hagyományainkat, értékrendünket, továbbá azt is, hogy a jövő milyen igényeket támaszt tradícióink megújítására.
A könyv felfrissíti az életvitelünkre vonatkozó, aktuálisan érvényes tudásunkat — szerzője előrelépést és kiutat kínál a jelenlegi világpolitikai helyzetből, és számol a lehetséges dilemmákkal.
Snyder műve többet ígér, mint az újságok szalagcímei: a jelenkori történelmünket feldolgozó könyvet hatalmas kutatómunka és személyesen készített interjúk sora előzte meg.

Lehet-e kortárs a történelem?
(részlet az előszóból)

A peloponnészoszi háborút az ókori történelem részének tartjuk, hiszen az athéniak több mint kétezer évvel ezelőtt harcoltak a spártaiak ellen. Történetírója, Thuküdidész azonban azt vetette papírra, amit a maga korában tapasztalt, miközben a múltat is elemezte, amennyiben a jelen megvilágításához szükség volt rá. E munkámban magam is ezt a megközelítést követem kellő alázattal.

Könyvem az orosz, az ukrán, az európai és az amerikai történelemhez folyamodik, amennyiben erre szükség van a jelen politikai problémáinak felismeréséhez és az azokat leplező egyes mítoszok lebontásához. A könyv az érintett országok elsődleges forrásaira épít, emellett olyan mintázatokat és elképzeléseket tár fel, amelyek segíthetnek megérteni saját korunkat. Figyelemmel követtem az orosz, az ukrán, a többi európai és az amerikai médiát, sok érintett helyen megfordultam, és olykor alkalmam nyílt összehasonlítani a tudósításokat a saját és ismerőseim tapasztalataival. Minden fejezet egy adott eseményre és egy adott évre összpontosít: a totalitárius gondolat visszatérésére (2011), a demokratikus politika összeomlására Oroszországban (2012), Oroszországnak az Európai Unió ellen indított támadására (2013), az ukrán forradalomra és az azt követő orosz invázióra (2014), a politikai fikció terjedésére Oroszországban, Európában és az Egyesült Államokban (2015), végül Donald Trump megválasztására (2016).

Azáltal, hogy a politika alapjait megváltoztathatatlannak állítja be, a szükségszerűség ideológiája bizonytalanságot terjeszt az alapok mibenlétét illetően. Ha úgy gondoljuk, a jövő a jó politikai rendszer automatikus kiterjesztése, nem kell rákérdeznünk, mi is az a rendszer, miért jó, mi tartja fenn, és hogyan lehet javítani rajta. A történelem politikai gondolkodást jelent (és azt is kell, hogy jelentse), olyan értelemben, hogy rést üt a szükségszerűség és az örökkévalóság között, megakadályoz bennünket abban, hogy az egyikből a másikba sodródjunk át, és hozzásegít ahhoz, hogy meglássuk a pillanatot, amikor befolyásolhatjuk a dolgok menetét.

Amikor a szükségszerűségből felmerülve körültekintünk, és megküzdünk az örökkévalósággal, a szétesés története egyben javítási útmutatóként szolgálhat. Az erózió megmutatja, mi az, ami tartós, mi erősíthető meg, mi építhető fel újból, és mit kell újra kitalálni. Mivel a jelenségek megértése hatalmat és felelősséget ad, a könyv fejezeteit választási lehetőségként fogalmaztam meg: „Egyéniség vagy totalitarizmus”; „Hatalomváltás vagy csőd”; „Integráció vagy birodalom”; „Megújulás vagy örökkévalóság”; „Igazság vagy hazugság”; „Egyenlőség vagy oligarchia”. Így az egyéniség, a kitartás, az együttműködés, a megújulás, a becsületesség és az igazságosság politikai erényként jelennek meg. Ezek a tulajdonságok nem pusztán szép szavak vagy preferenciák, hanem történelmi tények, és nem kevésbé azok, mint az anyagi tényezők. Az erények elválaszthatatlanok azoktól az intézményektől, amelyeket ihletnek és táplálnak.

Egy intézmény táplálhatja a jó bizonyos eszméit, de egyben függ is ezektől. Az intézmények virágzásához nélkülöz­hetet­lenek ezek az erények, és ezek életben tartásához intéz­ményekre van szükség. Az az erkölcsi kérdés, hogy mi a jó és mi a rossz a közéletben, soha nem választható el a rendszerek történelmi vizsgálatától.

Timothy (D.) Snyder

Timothy Snyder

A szükségszerűség és az örökké­valóság politikája teszi irrelevánssá, sőt nevet­ségessé az erénye­ket: a szükségszerűség azzal az állításával, hogy a jó a már létező valóság, és elkerül­hetet­lenül terjedni fog, az örökkévalóság annak bizonygatásával, hogy a gonosz mindig kívül van, és hogy mi örökké annak ártatlan áldozatai maradunk.

Ha ennél pontosabb képet szeretnénk alkotni arról, mi a jó és mi a rossz, újra fel kell idéznünk a történelmet.

Fordította: L’Homme Ilona

Timothy Snyder: A szabadság felszámolása
(Eredeti cím: The road to unfreedom)
21. Század Kiadó, Budapest, 2019
432 oldal, teljes bolti ár 4490 Ft,
kedvezményes webshop ár a kiadónál 3592 Ft
ISBN 978 615 591 5109

A szerző hasonló kérdéskört feszegető könyve (Fordította: L’Homme Ilona):

Timothy Snyder: A zsarnokságról