Mit tegyen, ha nem vállalja? | Naomi Alderman: Engedetlenség

Posted on 2018. december 4. kedd Szerző:

0


Bodó Viktória Booklány |

Rétegzettségét tekintve a regény nem hagy kívánnivalót maga után. Ha akarom, leszbikusregény (szivárványkönyv), ha akarom, zsidó téma, ha akarom, feminista dráma, és ahhoz sem kell nagyon megerőltetni magunkat, hogy a bonyolult családi kapcsolatokat, esetleg a szerelmi szálat olvassuk ki belőle. Sőt: film is készült már belőle, A rabbi meg a lánya címmel.

Ronit Krushka vérbeli New York-i csaj: harmincas szingli, jó helyen van jó állása a bankszférában, és a nős főnökével folytat viszonyt. Ám tulajdonképpen a nőkhöz vonzódik, vagyis: biszexuális. Az élet laza és szórakoztató, egészen addig a pillanatig, amíg Ronitnak haza nem kell utaznia az apja temetésére Nagy-Britanniába. Ekkor merül el csak igazán az olvasó a dolgok sűrűjében: kiderül ugyanis, hogy Ronit zsidó, mi több: ortodox közösségben nevelkedett, ahol az apja, Ráv Krushka volt a rabbi. A nemzetközi szinten elismert tudós igazi atyja volt közösségének, de nem tudott az lenni a saját lányának: tizenhat évesen elküldte a tengerentúlra. Nos, ezt az embert kell eltemetnie hősünknek, akinek egész élete, minden gondolata tiltakozás a származása, a gyerekkora ellen.

Ronit tehát visszatér Európába, bár sejti, hogy nem lesz egyszerű ez az utazás. Otthon egyszerre szakad minden a nyakába: az ortodox közösség mindennapjai, az apai hagyaték (a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt), meg az emlékek. Újra találkozik unokaöccsével, Doviddal, aki minden bizonnyal a közösség új vezetője lesz, és Estivel, akivel először élte át a nagy szerelmet – ám ő azóta Dovid felesége lett. Intrikák, pletykák és belterjes szervezkedések frontvonalában találja magát, akarata és szándéka ellenére. Egyszerre kell szembenéznie a múlt fájdalmaival és a jelen nehézségeivel. Sőt: szembe kell(ene) szállnia mindazzal, ami valaha az otthont jelentette számára.

A kötet legalább felerészben a vallási ortodoxia gyakorlati kritikája, és mint ilyen, kifejezetten üdítő. Vannak az irodalomban is szent tehenek, amiket kritizálni nem komilfó: ilyen a zsidóság is. Alderman nem filozófiai kritikákat vonultat fel, nem vitázni akar a szabályokról meg a hierachiáról, egyszerűen bemutatja, hogy mi az, ami a gyakorlatban nem működőképes, akadozó és életidegen. Sőt: gyönyörűen felvázolja azt is, hogy a megcsontosodott, csak önmagukért megőrzött szokások miért szorulnak változtatásra. Ebben rejlik a könyv legnagyobb ereje: abban, hogy gondolkodik arról, amiről nem szokás gondolkodni, mert vagy követjük (hagyományőrző zsidók), vagy komolykodó arccal bólogatunk hozzá (mindenki más), rettegve attól, hogy a végén még nácinak néznek – vagy annak kiáltanak ki. (Ami végső soron ugyanaz…)

Viszont nagyon nem tetszett a minden fejezet elején megjelenő tóramagyarázat, ami ellenpontozni szándékozik (s ezzel elerőtleníti) a kritikai élt. Érdekes, jól megírt részletek ezek, de teljesen más irányba terelik az olvasót.

A könyv a feminista hangsúlyt abban a pillanatban kapja meg, amint a szerző boncolgatni kezdi a nők helyzetét az ortodox közösségeken belül. Élesen látszik másodrangúságuk, és kikiabál a huszonegyedik századi környezetből.

Nem tudok úgy írni Ronit útjáról és harcáról – amit legfőképpen önmagával vív –, hogy ne spoilereznék. Ezért inkább nem is teszem. Azonban annyit elárulhatok, hogy ez a furcsa könyv a maga komplexitásával úgy jó, ahogy van. Még sokáig velem fog maradni. Akadtak ugyan olyan részletek benne, amikkel nem tudok mit kezdeni. Dovid furcsa színlátása szinte elejétől a végéig jelen volt a regényben. De mivégre? Aki tudja, írja meg!

Az írás teljes terjedelem­ben elolvasható a Booklány szereti… oldalon

Naomi Alderman

Naomi Alderman: Engedetlenség
Kult Könyvek sorozat
Fordította: Freig András
21. század Kiadó, Budapest, 2018
304 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
kedvezményes webshop ár a 21.szazad.hu-n 3192  Ft,
ISBN 978 615 591 5048

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Ronit Krushka harminckét éves, New Yorkban él, és leszbikus létére főnökével, egy nős férfival folytat viszonyt. Apja halála után visszatér szülővárosába, Londonba. Ortodox zsidó családból származik, de nem gyakorolja a vallást, és rég elhidegült apjától is, aki befolyásos rabbi volt. Hazatérése nem mentes a konfliktusoktól: a hagyománytisztelő közösségben, ahol felnőtt, már Ronit puszta lénye is hajmeresztő provokáció.

De a sokkhatás kölcsönös. Ronit viszontlátja unokatestvérét, Dovidot, akiből rabbi lett, ráadásul Ronit régi szerelmét vette feleségül. Ronit nem tér magához: unokatestvére és régi szerelme is egész más, mint annak idején.

Ronitot friss tapasztalatai arra kényszerítik, hogy mindent átértékeljen, amit az életről gondolt.

Naomi Alderman 1974-ben született Londonban. Rendszeresen ír a Guardianbe, a Bath-i egyetem oktatója. Az Engedetlenség az első regénye – az ebből készült amerikai filmet Magyarországon A rabbi meg a lánya címmel vetítették, két főszereplője Rachel Weisz és Rachel McAdams. (Rendező: Sebastián Lelio, 2017)
A hatalom című disztópiájával 2016-ban robbant be a világ könyvpiacaira: több tucat nyelvre lefordították, díjak sokaságát söpörte be, regénye egyszeriben a feminista mozgalmak megkerülhetetlen hivatkozási pontjává vált.