Cserhalmi Imre |
Egy kiváló tudós (már nem él) egyszer azt mondta, hogy két kezén meg tudja számolni, hány igazi pszichológus él Magyarországon – ennyi bőven elég is egy ekkora országnak, tette hozzá mosolyogva –, de több száz sarlatán és dilettáns váltja aprópénzre a nem létező pszichológiai tudását.
Olyan emberek is, akik ilyen tárgyat akár csak egy-két félévig hallgattak valamelyik intézményben, esetleg autodidakta módon mindenfélét összeolvastak (gyakran csak a bestsellerek színvonalán), akiknek percnyi klinikusi gyakorlatuk sincs, akik tudományos tevékenység, értékrend, látásmód és felelősség ellen be vannak oltva, nagy jövedelmekhez jutva árulják a semmit. Bevágtak néhány idézetet Freud-tól, nagyon jó dumájuk van – főként kétértelműen homályos, titokzatos kifejezésekben mesterek –, ám kétségtelenül legkiválóbb képességük az üzleti érzék. Az internet a fő vadászterületük, ott hatásos közhelyekkel, még hatásosabb fotókkal, továbbá meghamisított vagy álrajongói „visszhangokkal” kerítik be azokat, akik például a coaching, a blog, a terápia szó – és általában az angol szavak – hallatára aztán jócskán nyitott pénztárcákkal rohannak az „alkalmakra”, amelyeknek az az egyetlen céljuk és eredményük, hogy nélkülözhetetlenné tegyék a következő alkalmakat. Tombol az áltudományos szemfényvesztés, amelyben igen gyakran vak vezet világtalant, mert – mondta a nagy tudós öniróniával – pszichológusnak általában az megy, aki a saját életét se tudja megoldani.
Az üzletet, természetesen, nagyon is létező igény hizlalja: az általános szorongás, amely ma már – különféle okokból – a társadalom általános közérzetévé vált. Az emberek a valóságuk, a tehetetlenségük, olykor a reális jövőképük elől is menekülnek, feloldhatatlan görcsöt éreznek „belül”, ijesztő zsákutcát „kívül”. El akarják mondani, ki akarják beszélni, igen, és nem veszik észre, hogy olykor ha a falnak mondanák, azzal is jobban járnának. Mankó után kapkodnak, de a mankók túlnyomó többsége csak a mankó elhagyhatatlanságát indokolja, és nem tud (meg nem is igazán akar) a mankó elhagyásához vezetni.
Persze, hogy a könyvkiadás se maradhat ki onnan, ahol profitszagot érez. Elképesztő méretekben jelennek meg silányabbnál silányabb, szakmailag üres, sőt olykor kártékony, megírásukban is színvonaltalan dolgozatok, bizonyítva nem csupán szerzőik járatlanságát, hanem gátlástalanságát is. A siker szóval vannak tele a könyvüzletek kirakatai és polcai, ám a gyakran írni se tudó, másod-harmadkézból származó ismeretekkel csencselő szerzők az emberek valóságos sebeire legfeljebb egyszer használatos szépségtapaszt tudnak nyújtani. És ez még a jobbik eset.
Mindez nem igaz erre a könyvre, amely, mint oázis a sivatagban, igazi felüdülést nyújt az előbb említett tikkasztó környezetben. Jordan B. Peterson a gyakorlatias pszichológiának nem patikusa, hanem gyógyszerkészítője. Eredeti gondolatokkal és hangon tud szólni arról, amiről más csak a közhelyekig jut. Az élethez ígért 12 szabály nem csupán a fejezetre tagolhatóság formai eszköze, hanem úgy 12, hogy az olvasó azt érzi: nem lehetne se több, se kevesebb. De ez a 12 behatóan és hiánytalanul foglalkozik azzal a 12 legáltalánosabb, legismertebb és persze legfélelmetesebb káosszal, amelyben élni szoktunk. És amelyet magunk hoztunk létre, és amelyből éppen ezért olyan rettenetesen nehéz kimásznunk.
Igazi terapeutaként nem ad tanácsokat, csak rávezet a felismerésre. Igazi tanárként nem ismeretet ad, hanem utat az ismerethez. Igazi íróként ismeri az olvasóhoz jutás valamennyi szakmai feltételét és módját: a gondolat folyamatosságának és megszakításának ritmusát, a fenyegető viharba sodrást és a szivárványos enyhülést, tud elvontan és képszerűen fogalmazni; mindezt és még sok mást elképesztő arányérzékkel. Ebben a könyvben csupán a név- és tárgymutató 11 oldal, és a jegyzetekben 220 mű van felsorolva, de amikor ebben a könyvben „jársz”, egy pillanatig sem azt érzed, hogy tudós szól hozzád. Csak azt, hogy egy ember. És éppen ettől igazi tudós.
Ennek bizonyítására felsorolhatnék sok mindent, ami a fülszöveg kötelessége (meg is teszi), például, hogy az ENSZ-ben is rangos feladatai voltak, hogy az egész világon tartott előadásokat és tévénézőinek a száma több tucatmillióra tehető, hogy mit művelt sportrepülővel, versenyvitorlással vagy meteorkráter felderítőjeként, de mit érnénk mindezzel, ha csak az élete és nem a könyve volna érdekes.
Szokásomhoz híven most is felírtam olvasás közben néhány különösen kiemelkedőnek vélt gondolatát, megközelítésmódját, példáját, de letettem az ide idézésről, mert az élmény teljességének érzékeltetéséhez mindegyik csak esetleges és vézna lenne. Aki ifjú (vagy nem ifjú) szerelmes, aki idős (vagy nem idős) elhagyott, akár szülő, akár gyermek, akár művelt, akár nem, akár boldog, boldogtalan, őszinte, bizonytalan, sebzett, viaskodó, megfáradt, tétova, kiábrándult, lelkileg lesántult vagy éppen virágzik – akár nem; ez a könyv mindenkinek fontosat tud mondani az élet 12 olyan szabályáról, amely kivétel nélkül mindenkire vonatkozhat. És mindenről úgy szól, annyira azonosulva a világ mai állapotával, az emberiség mai problémáival, ahogyan ezelőtt ötven vagy száz évvel bizonyára nem lehetett volna. Ezért ebben a könyvben szinte manifesztálódik kiadójának a neve: valóban 21. századi.
Külön öröm látni – mert a mai világban nem gyakori élmény –, hogy a kiadói munka, a lektorálás, az olvasószerkesztés, a tördelés, a kötés és különösen a fordítás – Horváth M. Zsanett munkája – méltó a könyvhöz.
Jordan B. Peterson: 12 szabály az élethez
– Így kerüld el a káoszt!
21. Század Kiadó, Budapest, 2018
432 oldal, teljes bolti ár 4490 Ft,
kedvezményes webshop ár a 21.szazadkiado.hu-n 3592 Ft,
ISBN 978 615 575 9369
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
Dr. Peterson a torontói egyetem megbecsült tanára, klinikai pszichológus és hivatásos provokátor. Könyvével az egész világot zavarba hozta. A professzor szerint az ember és a társadalom legfontosabb tennivalója, hogy elkerülje a káoszt és ugyanakkor a diktatúrát, hogy rend legyen az életben és a fejekben. Ehhez az ősi hagyomány igazságait ötvözi az élvonalbeli tudományos kutatások legújabb felfedezéseivel.
Megtudhatjuk, miért érdemes békén hagynunk a gördeszkázó fiúkat, milyen borzalmas sors vár azokra, akik mindenkiben a hibát keresik, és miért kellene minden macskát megsimogatnunk az utcán.
Mit taníthat nekünk az egyszerű homár idegrendszere a sikeres életről? Miért emelték az ősi egyiptomiak a gondos figyelmet isteni magasságokba? Miféle szörnyű útra térnek azok, akik megkeserednek, arrogánsak és bosszúra szomjaznak? Kitér a fegyelem, a szabadság, a kaland és a felelősség értékeire, hogy aztán tizenkét praktikus és átütő szabályban foglalja össze világunk életbölcsességeit. A 12 szabály az élethez szétzúzza a tudomány, a hit és az emberi természet modern közhelyeit, miközben átformálja sok olvasó lelkét és elméjét.
Dr. Peterson viccesen és nagyon komolyan, meglepően és tanulságosan, egyenesen, olykor kifejezetten bántóan fogalmaz. Az olvasó valószínűleg nem fog vele mindenben egyetérteni – a gyerekneveléssel kapcsolatos elveivel például kifejezetten nehéz azonosulni –, de könyvével olyan vitathatatlan értékeket képvisel, mint a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás joga.
Posted on 2018. november 10. szombat Szerző: olvassbele.com
0