Jimmy Bond emlékei | Roger Moore: Viszlát…

Posted on 2018. május 18. péntek Szerző:

0


Somogyi András |

Sir Roger Moore könyve valóságos enciklopédiája az öregséggel járó apróbb-nagyobb bosszúságoknak, kellemetlenségeknek, bár gyermek- és ifjúkora emlékeit is megosztja az olvasóval. Furcsa és szinte megrendítő, hogy Jimmy Bond (Moore csak becenevén említi kötetében), aki hét filmben is egész hadseregekkel szemben mentette meg végpusztulástól a világot – segítségre szorul, ha zokniját fel kell húznia.

De a hangnem olyan emberi, elfogadó és viccelődő – hogy nincs időnk elszomorodni. Moore tudomásul veszi nemcsak saját korát, hanem az őt körülvevő világ változását is. Hogy a vezetékes telefon kiment a divatból, a mobil viszont időnként leesik a WiFi hálózatról és belépési jelszót kér, amire az ember – főleg, ha idős, nem emlékszik. Hogy automaták szolgálják ki a boltban és a kedves, segítőkész pénztáros helyett egy robot olvassa le a megvásárolt áruk vonalkódját (ami vagy sikerül, vagy nem) és így tovább.

Moore visszaemlékezéseinek másik bája az őszinteség. Még a legintimebb témákról is mesél, tréfásan, tudomásul véve a megváltoztathatatlant. Az emésztési problémákról szólva nem restell csevegni a mellékhelyiség szándékolatlanul sűrű, vagy ugyancsak szándékolatlanul ritkán sikerülő látogatásáról. Még a szellentési kényszer problémáit is kitálalja, olyan módon, hogy a hasonlóan idős olvasó csak elnézően és együttérzően mosolyog. Hogy James (vagy Jimmy) Bond, aki valamikor tetőkről ugrált le, könnyedén megvívta a közelharcot egyszerre több ellenféllel is (és még a haját sem borzolta össze közben), most nem ugrik ki az autóból, hanem óvatosan kifeszegeti magát, kézitusába csak a szemüvegtokjával keveredik, amikor merev ujjakkal próbálja elővenni szemüvegét – ez az öregség, aminek sok a problémája és kevés az öröme. Moore mély és igaz szeretettel ír 15 éven át, haláláig hűségesen mellette álló (sok évvel fiatalabb, negyedik) feleségéről, Kristináról és harmadik feleségétől született három gyermekéről.

A kötetet számos ismert, híres embertől származó idézet, bonmot színesíti – valamennyi az öregséget idézi meg –, hogy példát is említsek Pablo Picassótól: „Nem öregszünk, csak érettebbé válunk.” Ugyancsak feldobják a kötetet a fiatal- és időskori fényképek és mosolyra fakasztanak Moore saját rajzai. Érdekesek és szórakoztatók a „Mi lett volna ha…” betétek. Itt Sir Roger többek között olyan esetekről számol be, amikor pl. a sajtó valamely filmszerepe címéről, bemutatójának pontos idejéről számolt be, bár a meghirdetett főszereplő a filmről nem is tudott, még a forgatókönyvet sem ajánlották fel számára.

Humánus, szeretettel és – a problémák feletti morgások mellett – sok öniróniával, humorral fűszerezett kötetet ad a kezünkbe Sir Roger, aki – és erről sem feledkezzünk meg – élete végéig, 25 éven át az UNICEF jószolgálati nagykövete volt és nagyon sokat tett különösen a szegény, elmaradott országok gyermekei sorsának jobbításáért. A könyv – amit haláláig írt –- egyébként asszisztense és barátja, Gareth Owen segítségével vált teljessé.

A fordító, Nimila Zsolt legnagyobb erénye, hogy magyar nyelven is megőrizte az önéletírás humanizmusát, humorát, iróniáját. Kiváló munkát végzett.

Roger Moore (mint James Bond)

Roger Moore: Viszlát…
Kossuth Kiadó, Budapest, 2018
208 oldal, teljes bolti ár 3200 Ft,
kedvezményes webshop ár 2720 Ft,
ISBN 978 963 099 1407

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Roger Moore az egyik legismertebb angol filmszínész. Legfontosabb szerepei: James Bond, Simon Templar (Az Angyal), Lord Brett Sinclair (Minden lében két kanál). Ez az utolsó könyve, amit kilencvenévesen írt.

Áttekinti az életét a gyermekkorától kezdve: mesél a korabeli Londonról, életvitelről, forgatásokról. Kötetlen csevegés, anekdotázás. Igen olvasmányos, szórakoztató.