Fekete-fehér világ | Yaa Gyasi: Hazatérés

Posted on 2017. december 14. csütörtök Szerző:

0


Bodó Viktória Booklány |

Vannak olyan könyvek és írók, amik/akik egy szempillantás alatt robbannak be a köztudatba, és általában közönségsiker kövezi ki útjukat az égig. Yaa Gyasit nem a közönség, hanem elsősorban a szakma emelte piedesztálra, már az első pillanatban. Első könyve, a Hazatérés megkapta a legjobb elsőkönyvesek John Leonard-díját, a PEN Hemingway-t, és aWashington Post, a Time és a New York Times magazin is az év legfigyelemreméltóbb kiadványai közé sorolta.

A ghánai születésű, amerikai írónőt a rossz nyelvek azzal vádolhatták, hogy a téma miatt részesült ebben a kitüntető figyelemben, s ebben első látásra akár lehetne is valami. A rabszolgaság, és a feketék helyzete ebben a fajgyűlölettel sújtott, ostoba világunkban még mindig aktuális. Hiába volt fekete elnöke az USA-nak két cikluson keresztül is, még mindig élnek közöttünk tízmilliók, akik szerint a bőr pigmentáltsága fordítottan arányos az egyes emberi lények értékével. (Pedig éppen a rasszizmussal van ez így… )

A regény hét generáció, a Maame és leszármazottainak sorsát követi végig, a 18. századtól egészen napjainkig. A mai Dél-Ghana területén volt a 19. században az Ashanti Királyság. Az ott virágzó emberkereskedelem, majd az amerikai dél villan fel, egészen Harlemig, a heroinjárványig, a templomi gospel kórusoktól a dzsesszklubokig.

Körülbelül tíz oldal elolvasása után már világosan kiderül, hogy szó nincs a témaválasztás túlértékeléséről. Egészen megrázó képeket felfestő, érzékletes és megrázó, monumentális munka ez, viszonylagos rövidsége ellenére. A szerző három évi munkát, kutatást fektetett a Hazatérés megírásába, és a könyv egyedülálló lett. Kegyetlenségig menő kímélettel mutat meg mindent, amit ember ellen csak ember elkövethetett a törvényes és üzletszerű rabszolgaság korában – és igen, még ma is.

Lámpást tart oda, ahová századokon át nem jutott fény: az elrabolt, majd bűzös, zsúfolt hajógyomrokban Amerikába szállított, állatokként tartott, kényszertáplált, és saját ürülékükben rettegők feje fölé. Bevilágít a déli ültetvényekre, ahol soha, senki nem keresett egy bosszúból megölt ’niggert’, ahol emberek embereket birtokoltak, adtak és vettek, kínoztak, erőszakoltak és öltek meg szabadon, ám a köztes időben azért remekül meggazdagodtak a verejtékükön és kínjaikon. Megmutatja a szétszakított családokat, a messzi vidékekre eladott gyerekeket, anyákat és apákat, a semmibe vett, szétzúzott családokat. Ír a bányákban dolgoztatott fekete elítéltekről, akiket soha, senki nem siratott meg családjukon kívül, és arról, hogy az oda kerüléshez elég volt fekete bőrrel születni. Tükröt tart a huszadik század szalonrasszistái elé, akik egyenlőségpártiak addig, amíg feketék nem költöznek a szomszédjukba.

Megdöbbentő érzékletességgel mutatja meg, hogy milyen, talán soha el nem múló sebeket okoztak ezek az évszázadok, melyek billogként égtek rá a valóságban is megbillogozottak utódainak lelkére. Tükröt tart azon szerencsések elé, akik az egyik legnagyobb kinccsel: fehér bőrrel születtek erre a világra. Minden esélyünk megvan arra, hogy a puszta létezésünk ne ingerelje a white trasht, és a többé-kevésbé jól álcázott, gazdag white trasht se ellenségeskedésre. Hiszen a bőrét nem vetkőzheti le senki.

Kivételes erejű munka, amit iskolai kötelező olvasmányként kellene elemeznünk mindannyiunknak. Ebben az országban elég lenne egy másik szót behelyettesíteni a fekete helyére. Olyan felkavaró élményt nyújt a Hazatérés, amit nem feledhetünk el egyhamar. Nem is szabad megtennünk.

Az írás teljes terjedelem­ben elolvasható a Booklány szereti… oldalon

Yaa Gyasi (Foto: Leonardo Cendamo)

Yaa Gyasi: Hazatérés
Fordította: Csuhai István.
Libri Kiadó, Budapest, 2017
424 oldal, teljes bolti ár 3499 Ft,
kedvezményes webshop ár 2974 Ft,
ISBN 978 963 310 8123
e-könyv változat 2290 Ft
ISBN 978 963 433 2763

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A 18. századi Ghánában Maamét fanti harcosok rabolják el a falujából. Miután lánygyermeket hoz a világra, sikerül megszöknie, de kénytelen hátrahagyni gyermekét. Hazatérve egy ashanti harcos harmadik felesége lesz, és újabb kislánynak ad életet. A féltestvérek, Effia és Esi sosem találkoznak, és sorsuk is másként alakul: Effia férjhez megy egy angolhoz, s míg ő kényelemben él a Cape Coast-i erődben, húga, Esi az erőd tömlöcében várja, hogy sokadmagával eladják rabszolgának, és áthajózzák Amerikába.

A történet egyik szála Effia utódait követi a háborús Afrikában, bemutatva a fanti és ashanti nemzetségek küzdelmét a rabszolga-kereskedelemmel és a brit gyarmatosítókkal. A másik szál Esi és leszármazottainak életét meséli el Amerikában – rabszolgasorsukat a déli ültetvényeken, a polgárháború idején, majd útjukat az alabamai szénbányákból Harlemig, a dzsesszklubok és kábítószertanyák világába.

A Hazatérésben hét generáció sorsát követhetjük nyomon egészen napjainkig, miközben megrázó módon szembesülünk vele, hogy a kiszolgáltatottság megalázó tapasztalata évszázadokon át kísért, és a rabszolgaság által okozott lelki sebek sosem gyógyulnak be teljesen.

Yaa Gyasi (1989) ghánai születésű amerikai írónő. Első regénye, a 2016-ban megjelent Hazatérés hatalmas kritikai sikert aratott: megnyerte a PEN Hemingway-díját, a legjobb első könyvnek járó John Leonard-díjat, és egyebek mellett a New York Times, a Washington Post és a Time magazin is az év legfigyelemreméltóbb regényei közé sorolta.