Szibériai pokol | Alexandra Silber: Anatevka után

Posted on 2017. december 6. szerda Szerző:

0


Somogyi András |

Ritkán sikerül idegen tollal úgy folytatni egy regényt, hogy a folytatás szervesen illeszkedjék az eredeti írásmű történetéhez, a szereplők lelkivilágához, egymás közötti viszonyaihoz. Az amerikai szerzőnek ez tökéletesen sikerült. Alexandra Silber sokféle tehetséggel lett megáldva: énekesnő, színésznő, író. Közel is állhatott a tejesember lányának személyiségéhez, hiszen a Broadway-n eljátszotta a Hegedűs a háztetőn egyik kulcsszerepét, Hódelt.

Hódeltől akkor búcsúztunk el apja, Tevje történetében, amikor a sivár, kietlen anatevkai vasútállomáson búcsút vesznek egymástól, hogy elinduljon megtalálni szerelmesét a messzi Szibériában. Silber regénye Hódel és a száműzetésre ítélt orosz forradalmár, Percsik sorsáról szól.

Mikor a végtelenül hosszú út végén megérkezik, szinte azonnal börtönbe vetik. Nem érti, miért, hiszen nem követett el semmit, csak szerelmét akarta megtalálni. A börtöncella büdös, férges, az étel rémes. Megalázzák, kínozzák, sőt maga a kormányzó erőszakot is tesz rajta. Vélhetően Percsik miatt zárták börtönbe, hiszen a fiút forradalmárként tartják számon. Vigaszt álmaiban talál, amelyekben visszatér a családi körbe, érzi anyja, testvérei meleg szeretetét, a szombati kalács ízét, hallja apja öblös nevetését. Egy emberségének maradványait megőrző börtönőrtől megtudja, hogy Percsik innen sok ezer kilométerre, Nyercsinszkben egy kényszermunkatábor foglya. Ezeket a katorgákat már a 18. században, bőven a cári időkben alapították – később váltak át a gulag táboraivá –, részben büntetési (és távoltartási) célzattal, főként pedig azért, hogy Szibéria végtelenül gazdag ásványkincseit ingyen munkaerővel bányásszák ki – akkoriban főként sót, ezüstöt és ként. Történetünk a 20. század első éveiben játszódik, és a foglyok helyzete később még tovább romlott. Napi 12 óra munka, szünet nélkül, az életben maradáshoz alig elegendő élelem, verés, megalázás, durva, embertelen őrök.

Nyercsinszk parancsnoka egy „Úriember”-nek nevezett, de velejéig gonosz tiszt prédát lát Hódelben. Mégis az ő révén jut el a szerelmes lány Percsikjéhez. A szerző rendkívüli beleérzéssel, plasztikusan rajzolja meg és hozza közel az olvasóhoz a száműzött fiút és fogolytársait, akik között találunk gyilkost, piti tolvajt, ártatlan, álmodozó csellistát, valamint barátságot, dühöt, forradalmi hevületet és árulást.

Mikor annak idején megismerkedtek, Percsiket azonnal rabul ejtette Hódel szikrázó szépsége, természetes intelligenciája, szenvedélyessége.

Hódel és Percsik a filmben (Michele Marsh, Michael Glaser, rendezte Norman Jewison, 1971)

Hódelt meg elbűvölte a jóképű Percsik meleg szíve, pallérozott elméje, világnézete, mely az emberi egyenlőséget hirdette. Most végre megtalálják egymást, de a körülmények, a táborparancsnok dühödt rosszindulata, az egyik fogolytárs árulása nem teszi lehetővé szerelmük beteljesülését. Percsiket bezárják, megkínozzák, megölik. A zsidó vallás előírása szerint az Úrtól kölcsönbe kapott testet a lehető leghamarabb vissza kell juttatni a földnek, a lelket pedig az Örökkévalónak. Temetésre nem lévén lehetőség, Hódel elégeti Percsik testét. A fogolytársak segítségével elmenekül a táborból, hogy végrehajtsa a fiúnak tett ígéretét – felkeresse forradalmár barátait. Hogy meddig jut el – nem tudjuk meg, a történet itt ér véget.

A legnagyobb elismeréssel kell szólnom a fordítóról, Ács Eleonóráról, aki a számos szereplő személyiségét, beszédstílusát a szerzővel egyenrangúan magas szinten ültette át magyarra, és ellátta a kötetet a benne sűrűn előforduló jiddis kifejezések magyarázatával.

Szívszorító, de szívet melengető, kiemelkedően jó könyv az Anatevka után, mindenkinek ajánlom.

Alexandra Silber

Alexandra Silber: Anatevka után
K.u.K. Kiadó, Budapest, 2017
320 oldal, teljes bolti ár 3890 Ft,
kedvezményes webshop ár 3306 Ft,
ISBN 978 615 536 1678

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

„Hegedűs a háztetőn. Őrülten hangzik, ugye? Pedig Anatevkában, ebben a mi kis eldugott falunkban mindnyájan hegedűsök vagyunk a háztetőn. Kellemes, egyszerű dallamot akarunk kicsalni a húrokból, de úgy, hogy közben ne törjük ki a nyakunkat. Nem könnyű. Kérdezhetnék: miért nem állunk odébb, ha itt ilyen nyaktörő mutatvány az élet? Mert Anatevka a mi otthonunk is. És mi óv meg bennünket a zuhanástól? Egy szóval megmondhatom: a hagyomány.”

Nem túlzás azt állítani: a Hegedűs a háztetőnt mindenki ismeri. És bizonyára nagyon sokan elgondolkodtak már azon, mi történik a hősökkel az után, amikor már legördült a függöny? Hogy folytatódna a történet? Mi lesz a sorsa Tevje és Golde lányainak, a forradalmár Percsiknek, a szabó Mótelnek, amikor már el kellett hagyniuk Anatevkát, mert a hagyomány se óvta őket.
A regény – a Grammy-díjas énekesnő, Alexandra Silber műve – ezt meséli el hitelesen, drámai erővel. Percsik, Hódel szerelme, szibériai száműzetésbe kerül, s a lány elindul megkeresni őt. Sorsukat követi a megrázó regény – közben vissza-visszatekintve az elveszett otthonra és a testvérek életére is.

Alexandra Michelle Silber (1983) Grammy-díjas amerikai énekes, színésznő, író és oktató. A musicalekben, tévéműsorokban és filmekben szerepel. Játszott a Broadway-n a West Side Storyban és a Kiss me Kate-ben, alakította Hódelt és Cejtelt is a Hegedűs a háztetőn előadásaiban.