Értsük meg együtt az Európai Uniót | Progress Könyvek, új Kossuth-sorozat

Paddington |

Jobb időpontban talán nem is indíthatta volna útjára a Kossuth Kiadó új sorozatát, a Progress Könyveket. Egy közelmúltban publikált statisztika szerint a Magyarországon élők érzik a legkevésbé jól magukat az EU-ban (még a kilépés mellett döntő britek közül is sokkal többen szeretnek az EU-ban élni). Az egyszerre megjelent négy kötet pedig arra tesz kísérletet, hogy közérthető nyelven bemutassa az EU mint politikai, gazdasági és szociális közösség működését, történetét és lehetséges jövőképeit.

Ha pedig valamit ismerünk, talán objektívebb véleményt tudunk róla formálni. A sorozat kötetei nyilván nem azoknak a szintjén íródtak, akik nem értik, hogy Brüsszelen nincs mit megállítani, mert az egy város. De talán olyanok is elolvassák majd, akiknek az ellenérzései a nem-ismeretből vagy az általában túlzottak nyakatekerten megfogalmazott üzenetekből adódnak.

2010 óta életemnek egyre nagyobb részét foglalja el az európai színtéren végzett munka. Sokszor küszködöm azzal, hogyan magyarázzam el itthoni beszélgetőpartnereimnek, hogy van egy csomó olyan dolog, ami látszólag nagyon messze van tőlünk, mégis hatást gyakorol mindennapi életünkre. Erre is kísérletet tesz a sorozat – úgy tűnik, sikerrel. A legnagyobb próbatétel ebben az, hogy a szerzőnek el kell kerülnie a szakzsargon túlburjánzását, ami nagyrészt sikerül is.

A kötetek szerkezete nagyjából hasonló: bemutatják az európai folyamatokat, a szakpolitikákat, mindezt globális kontextusba helyezik, és körvonalazzák az adott területre vonatkozó várható eseményeket. Felvázolnak továbbá valamilyen jövőképet, amin belül pedig kiemelik Magyarország helyét, lehetőségeit, és azt, hogy hová vezethet, ha a mai rezsim politikája folytatódik. Úgy gondolom, ez a megközelítés igencsak helyénvaló most, amikor az ország népességének csaknem egyötöde valamelyik másik EU tagországban él és dolgozik, vagy éppen tanul.

Ábécésorrendben számba véve a köteteket először Ágh Attila, a sorozat szerkesztője írásáról kell szólnunk. A politika alulnézetben jó autószerelő módjára nem kevesebbre vállalkozik, mint szépen bemászni a szerelőaknába, és az alváz alá nézve felmérni, hogy is működik gépezet. A gépezet pedig az nyugat-európai demokrácia, annak összes rétege a helyi közösségi életben való részvételtől az állam vagy éppen az EU kormányzásáig. Maradva az autós metaforánál, nem marad adós annak feltárásával sem, hogy milyen hatással van, illetve lehet hosszú távon a tagországokra és az EU egészére, hogy a kelet- és közép-európai államok csatlakozásával egészen másfajta alkatrészeket is beszereltek az EU gépezetébe. A 2004-ben és azóta csatlakozott országok valamennyien fiatal demokráciák, míg a korábbiak jobbára párhuzamosan fejlődtek az európai integrációval. Ágh Attila részletesen és közérthetően mutatja be a demokratikus rendszerek különböző szintjeinek jelenlegi állapotát, és magyarázatokat keres az autokratikus értékrendet képviselő pártok, mozgalmak térnyerésére, és annak lehetséges következményeire. (Érdekes párhuzamokat találtam Erich Fromm nemrégiben elolvasott, 1941-ben megjelent tanulmányában. Fromm szociálpszichológiai megközelítésben a nácik felemelkedését a szabadságtól és az azzal járó felelősségtől való félelemnek tulajdonítja.)

Andor László, aki 2009 és 2014 között az Európai Bizottság magyar tagjaként a szociálpolitikáért és a munkavállalási ügyekért felelős európai biztos (lényegében az EU szociális és munkaügyi minisztere) volt, biztos kézzel festi le az európai folyamatokat (Jóléti modellek, európai válságok) és, ahogy a kötet címe is ígéri, azok válságait, problémáit. Nagyon időszerű ezekről a témákról beszélni, mivel az EU vezetői éppen két héttel ezelőtt tettek hitet egy közös alapokon álló jóléti-szociális rendszer, az ún. Szociális Pillér felépítése mellett. Andor László igen fontosnak tartja, hogy megmutassa az összefüggéseket a jóléti, oktatási kiadások és az ország sikeressége között, nevezetesen hogy a siker alapja a jóléti beruházás. A válságok, veszélyek között a tanulmány vizsgálja a közelmúlt, a jelen és a jövő kérdéseit is. A szociális rendszerekre és az európaiak jólétére még ma is hatással van a közelmúlt gazdasági válsága, míg a globalizációt – vérmérsékletünktől és értékrendünktől függően – értékelhetjük lehetőségként és veszélyként is. A közeli vagy távolabbi jövő kérdései között olyanokat is megvizsgál a szerző, amelyekkel rendszeresen találkozhatunk a sajtóban. Ilyen például az automatizálás hatása a munka és a munkaerő piacára, a feltétel nélküli alapjövedelem vagy a bérunió. A volt uniós biztos írása mindenki számára egyértelművé teheti, amit ma egész Európában nem sokan értenek (néhány nappal ezelőtti tapasztalataim szerint): a Szociális Pillér mindannyiunk ügye, anélkül az európai ház könnyen megroggyanhat, akár össze is dőlhet.

A harmadik kötet szerzője Balázs Péter volt külügyminiszter. Uniós biztos volt egy rövid időszakban, Magyarország uniós csatlakozásától (2004. május) az azévi európai parlamenti választások utáni Európai Bizottság megalakulásáig felügyelte a regionális politikát. A Hogyan tovább, Európa? című kötet az EU döntéshozatali rendszerét ismertetve teremt lehetőséget arra, hogy megismerjük az egyes tagállamok helyzetét általánosságban és az EU-n belüli erősorrendben is. A kötet fő célja, hogy magyarázatot találjon a magyaroknak – meg a lengyeleknek, cseheknek – az EU-val kapcsolatos, növekvő csalódottságára. Mégpedig úgy, hogy helyzetünket más, Európán túli tényezők, például Trump elnöksége vagy a brexit utáni Nagy-Britannia fényében is vizsgálja. Az autószerelős metaforánál maradva, Balázs Péter inkább arra fókuszál, milyen új vagy újrafényezett kasznik állnak rendelkezésre a kétsebességes EU-tól – amelyben lesznek első- és másodosztályú európai állampolgárok – az Európai Egyesült Államokig. A legfontosabb kérdés pedig, hogy a jelenlegi magyar helyzetet ismerve ki döntene úgy – és melyik megoldás esetén –, hogy továbbra is az európai kocsiban akar az ország utazni.

A sorozat negyedik kötetét Radó Péter jegyzi, címe Az iskola jövője. A szerző nem az európai oktatáspolitika fejlődésével foglalkozik, a jelenről is csak igen keveset szól, nyilván azért, mert ezen a területen őrzik a tagállamok legharciasabban a szuverenitásukat. Helyette az iskolai oktatás újkori és legújabb kori fejlődésének elméleti hátterét és bizonyos fokig annak gyakorlati megvalósulását ismerhetjük meg. A szerző maga is bevallja: szubjektíven választotta meg, hogy mely elméletekre alapozva építi fel rendszerét. Ha az olvasó arról akarna többet megtudni, melyek az általánosnak tekinthető európai politikai trendek, merre tart az oktatás általánosságban – nem fog kielégítő választ kapni ebből a könyvből a kérdéseire. Mint ahogy arra sem, jól döntés-e a szülőknek kivándorolni, hogy a gyerekeik más országok iskoláiba járhassanak. Ez több százezer gyereket érint. Radó kötete viszont biztosan jó kiindulópont lehet a majd egyszer (talán) létrejövő új magyar oktatási rendszer alapelveinek megvitatásához. Még akkor is igaz ez, ha a valódi közmegegyezés alapján megszülető végeredmény minden bizonnyal jelentősen eltér majd a kötetben felvázoltaktól. Radó Péter egy dolgot határozott kimond, nevezetesen azt, hogy jövője a mindenkit oktató iskolának van – még ha nem is mai formájában. De a választ egyelőre csak keresi, akárcsak mások.

Ágh Attila: A politika alulnézetben
Progress könyvek
Noran Libro Kiadó, Budapest, 2017
152 oldal, teljes bolti ár 2400 Ft,
kedvezményes webshop ár 2040 Ft
ISBN 978 615 576 1171

Andor László: Jóléti modellek, európai válságok
Progress könyvek
Noran Libro Kiadó, Budapest, 2017
136 oldal, teljes bolti ár 2400 Ft,
kedvezményes webshop ár 2040 Ft
ISBN 978 615 576 1195

Balázs Péter: Hogyan tovább, Európa?
Progress könyvek
Noran Libro Kiadó, Budapest, 2017
136 oldal, teljes bolti ár 2400 Ft,
kedvezményes webshop ár 2040 Ft
ISBN 978 615 576 1089

Radó Péter: Az iskola jövője
Progress könyvek
Noran Libro Kiadó, Budapest, 2017
168 oldal, teljes bolti ár 2400 Ft,
kedvezményes webshop ár 2040 Ft
ISBN 978 615 576 1188

* * * * * *

A kötetek kiadói beharangozója

A Noran Libro Kiadó új könyvsorozatot indította a tudományos esszé műfajában. A Progress Alapítvány támogatásával megjelenő Progress könyvek a közérdekű és olvasmányos Gyorsuló idők szemléletmódját folytatja.

A közérdekű témákról szóló, hasonló sorozatok számos nyugati országban sikeresek, ezért szeretnénk Magyarországon felújítani, újrateremteni ennek hagyományát. Az első négy könyv megjelenése után az Alapítvány folytatni szándékozik a sorozatot. – Ágh Attila, sorozatszerkesztő, Progress Alapítvány