Egy ragyogó elme… | M. Kiss Csaba: Czeizel Endre – Két életem, egy halálom

Posted on 2017. július 12. szerda Szerző:

0


Lengyel Szilvia |

Hogy ki volt Czeizel Endre? Genetikus, vágja rá (majdnem) mindenki. Jó, de mit is csinált pontosan? Erre már sokkal kevesebben tudnának adekvát választ adni. Hadd tegyem hozzá, a róla szóló könyvet elolvasva még nehezebb felelni a kérdésre, mert olyan sok mindennel foglalkozott. Csak hát ki próféta a saját hazájában? Sajnos ő sem tudott az lenni. Hatalmas veszteség nekünk, mert dr. Czeizel Endre életútját elolvasva csak fogjuk a fejünket, mi mindent veszítettünk el azzal, hogy alig-alig használtuk fel tudását, nem fogadtuk meg tanácsait, javaslatait. Sőt: még legnagyobb, kifejezetten életmentő találmányát se hasznosítjuk.

Na, vajon melyik országban szedik a legkevesebbet a nevéhez fűződő magzatvédő vitaminokból? Naná, hogy itt. Pedig kaphatott (érdemelt) volna Nobel-díjat is érte. Ám minálunk ahhoz értenek nagyon, hogyan kell meghurcolni egy ártatlan embert. Mert a második dolog, ami a válaszadó eszébe juthat, hogy hát persze, ő kereskedett csecsemőkkel, ő juttatott külföldre béranyákat, akik pénzt kaptak gyermekek kihordásáért. A kabátlopási ügyek országa vagyunk. Mérgelődhetnék tovább, de inkább a könyvről írnék, ami letehetetlen. Czeizel doktor élete izgalmasabb, mint egy skandináv krimi (és ezen is átüt a társadalmi állapotok képe) – de mindenképpen tanulságosabb.

Nyughatatlan zseni volt, az élet minden mozzanata új kérdeseket vetett fel számára – ő pedig fáradhatatlanul kereste a válaszokat. Csillapíthatatlan kíváncsiság vitte előre a felfedezésekig.

Érdemes elolvasni – akár még a könyv előtt – a Wikipédia róla szóló oldalát.  Már a lexikoncikkből is látszik – sőt a tömör összegzésből igazán – micsoda sűrű életet élt. És mi maradt az életművéből? Hazai pályán nem sok. Magzatvédő vitaminjairól sokak vélik úgy, hogy „csak a pénzről szól” – ami természetesen nem igaz. Csak éppen az átlag magyar nem olvas külföldi orvosi szaklapokat, sem ott megjelent kutatási eredményeket. Czeizel doktor egyik legnagyobb büszkesége, a családtervezési hálózat nem működik. Pedig a tudatos, okosan megalapozott gyermektervezéssel megelőzhető lenne sok fejlődési rendellenesség, elkerülhető lenne a sok éves eredménytelen várakozás a magzatra. Az iskolai felvilágosítás, a családtervezésre való felkészítés szintén nem működik. Ami az aktív évei alatt fölépült, azt ilyen-olyan politikai döntések leradírozták. Nem is sorolom tovább. Külföldön mindig jobban megbecsülték, elismerték a tudását.

Legérdekesebb kutatásai közül csak egyet emelnék ki, amely a magyarok származására vonatkozott. Olyan, egész Európára kiterjedő genetikai vizsgálatban vett részt, mely azt kutatta, az egyes népek mennyire homogén eredetűek. Az eredmény meglepő, bár a Kárpát-medence keresztút jellegének ismeretében legfeljebb a mértéke érdekes: a magyar nép a legkevertebb a kontinensen. Habár akad, aki Magyarországon ennek nem örül, sőt el se hiszi, pedig Czeizel doktor a könyvben le is vezette, miért jó ez. Röviden felidézem a gondolatsort: az elmúlt századokban a családon belüli ismétlődő házasságkötések következtében nagyon sok gyermek rendellenességgel jött világra. Ez természetesen nem újdonság, hiszen minél belterjesebb egy népesség, annál nagyobb a betegségek halmozódásának kockázata. Vagyis az utódok egészsége szempontjából a kevert gének a legjobbak – de nem csak ebben a tekintetben. (A téma iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom Czeizel Endrének A magyarság genetikája című  könyvét.)

Kalandos élete minden negatív kanyarulata más, de végül is jobb irányba vitte, mint ahogy korábban tervezte. Az 1956-os események utáni véleménynyilvánítását utóbb erősen bánta. A hetvenes évekbeli tévés előadásait a nézők nagyon kedvelték, az orvosi szakma hiúságból lenézte. Sok irigye volt, gáncsolták, ahol tudták. Egész életében szlalomozott, de megállítani nem lehetett.

Azt mondják, a zseniket nehéz megérteni. Czeizel Endre nagyon közérthetően beszélt egy olyan tudományágról, amit a háború alatt kompromittáltak. Folyamatos elutasítására nem találni magyarázatot, hacsak azt nem, hogy a nála magasabb polcra került orvosok, professzorok semmit nem értettek meg abból, hogy a televíziós ismeretterjesztés mekkora hatású.

Nagy hasznára vált a világnak, és egy időre nekünk is. Csupán remélem, hogy a közeli jövőben megváltozik eredményeinek itthoni minősítése és hasznosítása. Érdekes lenne egy statisztika, hogy az elvetett magzatvédő vitamin(komplex) hány hatására hány sérült gyerek születhetett volna egészségesen.

Az M. Kiss Csaba interjúiból összeálló (és általa megszerkesztett) kötetet mindenkinek ajánlom. Aki gyereket szeretne, azért, akit csak érdekel egy tudós fordulatokban gazdag pályája, annak azért. A könyv végig sodró lendületű, a múlt és jelen, a tudományos(abb) leírások és a családi történetek váltakozása teszi rendkívül izgalmassá. És persze tudjuk, hogy Czeizel Endre halálos betegen írta, diktálta memoárját, és ez egyszerre teszi keserűvé, érdekfeszítővé, végtelenül szomorúvá, mégis különleges hangulatúvá élete történetét.

Czeizel Endre, M. Kiss Csaba

M. Kiss Csaba:
Czeizel Endre – Két életem, egy halálom

21. Század Kiadó, Budapest, 2015
400 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
kedvezményes webshop ár 3391 Ft,
ISBN 978 615 537 3541

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Aki a halállal néz farkasszemet, nem akar sem szépíteni, sem eltitkolni semmit. Így, az olvasó, aki meg akarja őrizni magában az egyik legnépszerűbb magyar tudósról, orvosról, tévésztárról – Czeizel Endréről – alkotott idealizált képét, ne kezdjen bele ebbe a könyvbe! Mert Czeizel Endre nem az, akinek sokan hiszik.

79 évesen rákbetegsége végső stádiumba jutott, így megkísérelte lezárni ügyeit és elbúcsúzni az őt szeretőktől.

M. Kiss Csaba vele volt minden fontos pillanatban. Könyve, könyvük megrázó, gyakran provokatív, olykor kegyetlen, de végülis felemelő alkotás, orvoslásról, genetikáról, a vádakról, melyek annak idején éveket vettek el az életéből, bonyolult magánéletéről, egy hatalmas történelmi korszakról, melynek tanúja volt, sok-sok konfliktusáról, sikereiről, kudarcairól, a túlélt haldoklásról.

Két életről és egy halálról.