Orosz est Gavrilovval | A Pannon Filharmonikusok ismét a Müpában

Xénia |

A pécsi zenekar a 20. századi orosz zene megkerülhetetlen képviselőinek műveivel folytatja koncertsorozatát a Müpában. A január 20-i, Gavrilov és Rahmanyinov című hangverseny már hónapokkal ezelőtt rendkívüli érdeklődést keltett, legalábbis ez volt lemérhető a bérleteladásokon. Nemcsak a műsor vonzza az orosz zene barátait, hanem a világhírű szólista, Andrej Gavrilov zongoraművész is.

Az orosz Andrej Gavrilov már számos alkalommal lépett színpadra a Pannon Filharmonikusokkal, mindannyiszor elkápráztatva a közönséget mesteri zongorajátékával.

Szergej Rahmanyinov harmadik, d-moll hangnemű zongoraversenye – a zenekritikusok közt elterjedt hasonlat szerint – olyan, mint a hegymászóknak a K2 csúcs. Kevesen vannak, akik meg merik próbálni.

„Zongorista kortársai közül vajon volt-e – vetette fel egyik zenetanár rajongója –, aki rajta kívül képes volt még előadni ezt a fergeteges, hol lágy lírai, hol már-már barbár, igen »vad« hangzású csodás művet, mely technikailag ugyancsak igénybe veszi az előadót, hisz az eljátszása 45 perc szakadatlan fizikai erőnlétet is kíván.”

Nemcsak a benne feszülő indulatok, szenvedélyek miatt nehéz a zongoraverseny, hanem mert Rahmanyinov saját rendkívül széles terpesztésű kezéhez „méretezte” a megszólaltatott akkordokat – és ezzel egyszerűen fizikai korlátokat állított számos későbbi pianista elé.

A műsor második részében a Pannon Filharmonikus Zenekar Dmitrij Sosztakovics Leningrádi szimfóniáját adja elő Bogányi Tibor vezényletével.

A komponista 1937-ben lett Leningrád (ma ismét Szentpétervár) konzervatóriumának zeneszerzés-tanára, az 1941-es német támadást is itt élte meg. Korábban megkezdett hetedik szimfóniáját a németek által körülzárt városban fejezte be. Az 1942-es évben, több, más városban tartott nagyon nagy sikerű bemutató után. augusztus 9-én a még mindig blokád alatt álló, több százezer embert már elvesztett, éhező Leningrádban adták elő a művet. A rádió élőben közvetítette, a város hangosbemondó-hálózata teljes hangerővel sugározta, hogy a németek is hallják: Leningrád él, zenét hallgatnak.

Sosztakovics zenéjének hatalmas sikerét létrejöttének körülményei magyarázzák. A gyászmisére emlékeztető hang a nagy tisztogatások, éhínségek és a háború áldozatainak emlékét idézi. A zenemű a Szovjetunióban és külföldön egyaránt a németekkel szembeni ellenállás jelképe lett.

Gavrilov és Bogányi az elmúlt évek közös fellépései alatt nagyszerű összhangot alakítottak ki, mely során az egymást inspiráló művészek hatékony környezetben, a zenekar játékának segítségével dolgoztak fel jelentős komolyzenei alkotásokat. Ennek egy újabb példája elevenedik meg ismét a január 19-i, Kodály Központ-beli koncert után a Müpa színpadán.

„Olyan kapcsolat alakult ki köztünk, hogy már nem kell finomkodnunk egymással, úgy dolgozunk, mintha már emberöltők óta ismernénk egymást. Nagyon jól megértjük egymást Tiborral. A valódi művészeknek testvérekké kell válniuk. Ez igazi testvériség” – fogalmazott Andrej Gavrilov.

A helyek és a bérletek nagy része elővételben elkelt, de érdemes néhány utolsó jegyért még pró­bál­kozni, akár a koncert előtt is.

Gavrilov és Rahmanyinov

2017. január 19., csütörtök 19:30
Kodály Központ
(7622 Pécs, Breuer Marcell sétány 4.)

2017. január 20-a, péntek, 19:30
MÜPA, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
(1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.)

Műsor

Szergej Rahmanyinov: III. (d-moll) zongoraverseny
Dmitrij Sosztakovics: VII. („Leningrádi”) szimfónia

Pannon Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Bogányi Tibor

Közreműködik

Andrej Gavrilov – zongora