»Hogy mindent jól csináljunk« | Amber és Andy Ankowski: Így jár a kisgyerek agya

Posted on 2016. október 15. szombat Szerző:

0


ankowski_igy-jar-a-kisgyerek-bor240Lengyel Szilvia | 

Az átlagos szülő jobbára csak bizonyos idő­sza­kok­ban és intenzitással vesz kézbe gyereknevelés témájú olvasnivalót. Az első terhesség alatt már-már megszál­lott­ságról beszélhetünk. Idő van, rózsa­szín ködös babavárás, csúcsra járatva. Ilyenkor keressük a nyomtatott választ: mit miért tesz a csecsemő, hogyan alakít­suk a napirendet, mit tegyünk, hogy átaludja az éjszakát. A pici első néhány hónapja során ezeket a köteteket kihajítjuk, mert semmit se úgy és akkor csinál, ahogy azt tu­do­mányos alapon kéne neki. Ekkor némi bizalom­vesz­tés következik, szüneteltetjük tehát az effajta műve­lődést.

Aztán ha az Ankowski házaspár művével nyitunk új fejezetet, akkor megint reménykedni kezdünk, hogy ez a piac nem csak a mindent megvásárló – „hogy mindent jól csináljunk” – szülők utolsó bőrének lehúzásáról szól. Mert ez a szerzőpáros életszerű, szarkasztikus, egyszóval a szövetségesünk. Mintha régi jó ismerőseink lennének, akik belelátnak a fejünkbe, a gyerekszobánkba. Na és a humoruk!

»Miután megmutatta [a gyerek] a kutyát, gyorsan fejezd be a történetet. Nem kell túlbonyolítani. „A kutya utána találkozott ezzel a vízilóval. És evés után boldogan ugrándoztak tovább.” Persze csűrheted-csavarhatod egy kicsit: „És amikor kijött a házból, szembejött vele a víziló. Összebarátkoztak, és megvették az összes üres házat, telirakták őket csiszolt kőpadlóval és króm konyhapultokkal, hogy jó drágán eladják őket. De előbb bejegyeztették a cégüket Nevadában, ahol nem kell társsági adót fizetni, és hetekig gondolkoztak, milyen legyen az ingatlanfejlesztő vállalkozásuk logója.” Tényleg nem számít, hogyan fejezed be – a kísérletnek ezen a ponton már vége, már csak a játék van hátra.«

Azt hiszem ezzel az idézettel mindent elmondtam. Poénjaik káprázatosak és kiapadhatatlanok, ugyanis az Így jár a kisgyerek agya elejétől a végéig sírva röhögős. Nem mondhatnám, hogy idealizálja a gyermekek cseperedésének problémáit. Ironikusan közelít meg mindent, és ettől aztán igazán szórakoztató irodalommá válik.

Más szavakkal, de pontosan ugyanazt mondják, mint Vekerdy Tamás. A gyerekeknek nem arra van a legnagyobb szüksége, hogy őket szeressük, hanem hogy a szülők egymást. Ez a kiegyensúlyozott kapcsolat teszi biztonságossá az életüket. De ez csak apró kitérő, mert Amber és Andy Ankowski tényleg nem okoskodik. Nem példálóznak, hanem szépen megnyugtatják az olvasót afelől, hogy egy szülő se tökéletes, és olyan gyerek sincs, akit néha ne pofozna fel legszívesebben az a vörös fejű, ordító alak. Vagyis apuka, anyuka. Nem vagyunk hibátlanok és a gyermekeink sem azok. Viszont nagyon okosak és sokkal csavarosabban jár az agyuk már egészen pici korukban, mint azt gondolnánk.

És hogy miképp, arra vannak a feladatok, hisz a könyv alapvetően ezt ígéri. Tesztgyűjtemény ez kísérleti nyulainknak, és ebből két dolog derülhet ki: 1. zseni lesz, ezt eddig is biztosan tudtuk, hiába 3 hónapos, 2. nagyon ügyes. Rossz eredmény nincs, mert ha mégis lenne, akkor itt jolly joker válasz: az eltérő fejlődési tempó. De ez nem jelenti azt, hogy a felsorolt gyakorlatok komolytalanok, egyáltalán nem. A feladatcsokorban helyet kapnak régi, bevált játékok és új, a szerzők által kifejlesztett csodamódszerek. Kedves és hasznos tesztek ezek, pláne ha unatkozik a szülő. Igaz, efféléről ugyan élő ember eddig még nem számolt be a baba 1-2 éves koráig (halott sem…), de tételezzük fel, hogy a felmenők teremtenek időt némi tesztelgetésre. Ha azzal kecsegtetnek, hogy kiderül, átlag feletti-e a gyermek, akit nevelünk, izgalomba hoz minden anyát, apát. Ez esetben garantáltan nem hiábavaló a könyv beszerzése. Nem csak az izgalom miatt, de a szórakozás kedvéért is. Mellesleg a feladatok végén Ankowskiék nem is nagyon szűrnek le konzekvenciát. Sokkal fontosabb, hogy megmagyarázzák a kicsik gondolkodását, hogy miért is tesz éppen úgy abban a helyzetben, ahogy. És ezek a reakciók és okfejtések általában tényleg meglepőek. A feladatok könnyűek, nem kínozzák a kiscsibét, számunkra pedig még élvezetesebbek.

Illusztrátornak Debreczeni Zitát választani remek ötlet volt. Lehet azt mondani (csak éppen tudatlanságra vall), hogy édes kis babapofikat bárki képes fotózni, pedig ez még egy újszülött esetében is necces. Később meg gyakran megoldhatatlan feladat. Az izgő-mozgó gyereket kamera elé állítani igen nehéz, pláne ha a képeken nem grimaszokat akarunk viszontlátni. Ötletesek a tárgyfotók is, szép kerek egésszé teszik a könyvet.

Az itt megtalálható feladatok újszülöttkortól körülbelül a gyerek hatéves koráig végezhetők el. Bátran ajánlható tehát minden kisgyerekes szülőnek, még akkor is, ha nem mindent tesztet fognak elvégezni. Akkor legfeljebb jól mulattak.

Amber és Andy Ankowski

Amber és Andy Ankowski

Amber Ankowski, Andy Ankowski:
Így jár a kisgyerek agya

Debreczeni Zita fotóival
Fordító: Zsuppán András
Európa Kiadó, Budapest, 2016
232 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
kedvezményes webshop ár 2993 Ft
ISBN 978 963 405 3880

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

„Vajon miért olyan nehéz megérteni a kisgyerekeket? Kezdő szülőként elkerülhető-e a teljes kétségbeesés? Vagy muszáj néha magzatpózban bőgni az ágyon?”

Ezekre a kérdésekre keresi a választ a könyv – és azok a tudományos kutatások, amelyekre támaszkodik. A gyerekeket nehezebb megérteni, mint a felnőtteket, az újszülöttek pedig még nem is beszélnek, tehát nem tudják elmondani, mi jár a fejükben. Főként ezért született ez a könyv: a szerzők összegyűjtöttek egy csokor jól bevált kísérletet, amelyeket tudós kutatók az évek során kidolgoztak, majd leegyszerűsítették őket, hogy Ön, kedves Olvasó, szintén kipróbálhassa a gyermekével. A kísérletek megmutatják, miként lehet a leghatékonyabban kommunikálni a gyerekkel, mikor szabad a tévé elé ültetni, és milyen közkedvelt játékokat nem tanácsos használni. Gyorsan és könnyen elvégezhetők otthon, mégis megdöbbentően mély bepillantást engednek a csecsemő és a kisgyermek agyának fejlődésébe.

A kötetet Debreczeni Zita fotós, egykori modell fényképei illusztrálják, amelyeket kifejezetten az egyes kísérletek bemutatásához készített.

Dr. Amber Ankowski fejlődéspszichológus, több száz különböző életkorú gyereken végzett kísérleteket, elsősorban a nyelv és a kognitív fejlődés területén.
Andy Ankowski a férje, szövegíróként és kreatív igazgatóként dolgozik a hirdetési szakmában.