Elhazudott misztérium: vér | Anita Diamant: A vörös sátor

Posted on 2016. október 15. szombat Szerző:

0


Elhazudott misztérium: vér | Anita Diamant: A vörös sátor

Bodó Viktória Booklány |

Anita Diamant könyvének A vörös sátor – című totálisan értelmetlen volt alcímet adni (A legősibb szerelmi történet). Ugyanis nem szerelmi történet, a legősibbnek pedig semmiképpen nem mondanám. Bár értem a koncepciót a pozicionálásról, s azt is elismerem, hogy egy könyvkiadónak nem dolga társadalmi kérdésekkel foglalkozni, számomra mégis érthetetlen, hogy mi végre tartják távol a potenciális olvasók felét, azaz a férfiakat ettől az izgalmas kalandregénytől?

Kiváló regény ugyanis A vörös sátor, nem szorul rá ilyesfajta magyarázatokra, megáll a maga lábán akként, ami: nőtörténet ez, asszonysors, a szó klasszikus, erős és felemelő módján, mentesen a világ felét elnyomó férfikommunikáció mindenféle rossz, ráragasztott tartalmától, címkéjétől. Kemény kötésre, mondjuk, rászorult volna, mert bőven van benne annyi. No, meg erő.

Olvass bele!

Bibliai korban játszódó, bibliai szereplőkkel teletűzdelt, ószövetségi történet ez. Jákob feleségeinek (Bilha, Zilpa, Lea, Ráhel) meg egyetlen lányának sorsa, női szemszögből. Üzenet abból az időből, amikor a nők elnyomottságukban – talán éppen emiatt keresve természetes szövetségest nőtársaikban – sokkal szorosabb szövetségben éltek egymással, mint a modern(ebb) korokban. Ezek a lányok és asszonyok még nem abban látták az erejük forrását, hogy eltagadják és minden eszközzel elfedjék azt a tagadhatatlan tényt, hogy ők nőnek születtek, így a testük is egy nő teste. A holdfázis szerint élték az életüket, havonta jött az új kezdet, majd az idő leteltével a megtisztulás, a menstruációjuk ideje, amikor ők megpihentek.

Ekkor elvonultak abba a bizonyos vörös sátorba, együtt, s mivel munkát nem végezhettek, a sátrat el nem hagyhatták, a történelmük és a sorsuk pedig a férfiaké volt, azt adták át, ami csak a sajátjuk: a tudásukat. Egymásnak, de legfőképpen a lányaiknak. A legfontosabb tudást: gyógyításról, születésről, életről és halálról. Ezek a párhuzamos női törzsek hatalmas erőt jelentettek a történelem folyamán, a világ számos pontján (vö. anyajogú leszármazás), így nem véletlen, hogy a zsidó-keresztény kultúrkör, valamint a rá épülő egyház első dolga volt letörni őket. Így lett a „lányos”, a „nőies” szinonimája mindennek, ami gyenge, butácska, ügyetlen, önállótlan, céltalan, súlytalan és felszínes. Több ezer év jól szervezett agymosása kellett hozzá, de megcsinálták. A nők menstruációja titok, mert gusztustalan, s bár a híradásoktól a filmeken át a játékokig mindenből sugárban ömlik a vér, de az más. Az férfivér. A nők vére szégyenpecsétté változott, a gyengeség jelévé vált, holott anélkül nincs élet, nincs születés sem.

A vörös sátorban a főhős, Dína megismeri anyái történetét és tudását, hogy átadja a lányainak, immár a sajátjával együtt. Szerelem, halál, bosszú, féltékenység, tömegmészárlás, cselszövés, minden van a történetben, ami egy izgalmas könyvhöz kell. Az író pedig kiváló hangot választott mindennek elmeséléséhez. Dínaként szólal meg, így még hatásosabbá válik, de megkockáztatom: bár hallatlanul izgalmas a történet, nem kívánkozott filmre http://www.port.hu/a_voros_sator_the_red_tent/pls/w/films.film_page?i_film_id=167623 . Ugyanis nem a szorosan vett történések adják a regény eszenciáját.

A regény szinte elandalít, miközben több ezer évet utaztat vissza az időben. Legnagyobb előnye azonban az, hogy kérdéseket fogalmaztat meg az olvasóval. Vajon jól van így mindez? Valóban a gyengeség gusztustalan jele lenne a legnagyobb erő forrása, a női test? Valóban olyan gyengék azok a nők, akik képesek testükben nevelni, majd megszülni a következő generációt? Valóban a nők a gyengébb nem? Vagy csak ezzé akartak minket silányítani a manipulatív szokásrendszerrel, szóhasználattal, keretekkel? Valóban ezeken a kereteken belül kell valahogyan helyet szorítani magunknak, elfogadva annak szabályait? Vagy think outside the box, baby? Ennek jegyében, az ébredező női olvasók mellett melegen ajánlom a jó olvasnivalóra vágyó férfiaknak.

Az írás teljes terjedelemben elolvasható a Booklány szereti… oldalon

http://vikiolvas.blogspot.hu/2016/10/anita-diamant-voros-sator.html

Anita Diamant: A vörös sátor http://www.libri-kiado.hu/konyveink/konyv/871/A_voros_sator
Fordította: Árokszállásy Zoltán
Libri Könyvkiadó, Budapest, 2016
400 oldal, teljes bolti ár 3599 Ft
kedvezményes webshop ár 2879 Ft
ISBN 978 963 310 8796

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

„Ha valaki meg akar érteni egy nőt, először is az anyjáról kérdezze. Ez persze nem ilyen egyszerű, hiszen négy anyám is volt, és mind másképpen fegyelmezett, tanított és dédelgetett, más-más adottságokat és félelmeket kaptam tőlük.”

Így kezdődik a bibliai időkben játszódó, lélekemelő történet, mely Dína személyes vallomása arról a titkos tudásról, amit nők örökítettek nemzedékről nemzedékre, miközben a férfiak számára tiltott vörös sátorban összegyűltek. Itt mesélték el egymásnak titkaikat holdtöltekor, itt osztották meg egymással az asszonyi tudást születés és halál, szerelem és szex, öröm és fájdalom dolgairól.

Apák öröksége, fiúk viszálykodása, a Kánaánba vezető veszélyes karavánút, rabszolgák és ágyasok, váratlan gyermekáldás és elhazudott esküvő, és persze az igaz szerelem, amiért gyakran nagy árat kellett fizetni.

Anita Diamant időtlen története anyákról és lányaikról immár 28 országban, több mint 3 millió példányban fogyott el, példátlan sikerének köszönhetően nagyszabású tévésorozat készült belőle.

címkék amerikai anyaság egyszerűen szép kortárs Libri női irodalom nősors történelmi

Címkézve: