Tükör által élesen | Hajdu Szabolcs: Ernelláék Farkaséknál

Posted on 2016. szeptember 25. vasárnap Szerző:

0


Török-Illyés Orsolya

Török-Illyés Orsolya

Jeges-Varga Ferenc |

Hajdu Szabolcs egy baráti társaságban indítja el legújabb filmjét, mindenféle bevezetés nélkül. Az eleinte összefüggéstelen hangokból lassan kiszűrődik, hogy a társaság női tagjai a gyerekekről beszélnek egymásnak, a velük kapcsolatos félelmekről. A házigazda eközben valami nagyon elvont dolgot fejteget erősen illuminált partnerének. Ahogyan az baráti körben lenni szokott, jó pár üveg vörösbor is elfogyott.

A vendégsereg elvonul a lakásból, és indulatos szócsata robban ki a férj és a feleség között. Az eltérő gyereknevelési elképzeléseken kapnak össze, de a köztük vibráló feszültség jelzi, hogy a látszólagos idillt ennél sokkal jelentéktelenebb dolgok is cserepekre törhetnék. A jelenetsor túl ismerős, a saját nappalinkban is lejátszódhatna.

A Maladype Színházban tavaly bemutatott szobaszínházi produkció filmre átdolgozott változatában Hajdu Szabolcs – tőle kicsit szokatlan módon – elhagyja a filmjeire jellemző allegorikus, olykor mesei elemekkel operáló formanyelvet. Az Ernelláék Farkaséknál című kvázi-dokuban nem történnek nagy dolgok. A boldogságát sikertelenül kergető, frusztrált ember számára fontos témákról a film egyszerűen és nagyon konkrétan beszél.

ernellaek_3

Hajduék a történet háttéranyagát főként a párkapcsolatban vagy családban élő, harmincasok-negyvenesek hétköznapjaiból merítik. Olyan kérdéseket boncolgat a film, amelyekről mindenkinek határozott véleménye van. A gyereknevelés nehézségei, a megélhetés kétségei, a civakodássá fajuló, piszlicsáré viták kerülnek a néző elé. Meg a „külföldre menni vagy otthon maradni” dilemmája kap különös hangsúlyt, hiszen most jellemzően ez a Kelet-Európában élők egzisztenciális problémája. Ebben a történetben a Skóciába elvándorolt rokonok váratlan hazaérkezése és kényszerű vendégeskedése hozza felszínre a szereplőket feszítő kételyeket. Így a néző szembesül saját (lét)bizonytalanságával, saját ostoba reakcióival, melyeket a közvetlen környezetében élők életét meghatározó külső hatásokra adott.

Hajdu filmje kizárólag a jelenre koncentrál, nem foglalkozik a múlttal – és ez az egyik legnagyobb erénye. Ügyesen váltogatja a nézőpontokat, mindig más szereplő szemszögéből érzékeljük az eseményeket. Bár csak utal a helyszínre, de egyértelmű, hogy Magyarországon, azon belül is Budapesten járunk. De néhány földrajzilag meghatározott témától eltekintve általános érvényű a történet közölnivalója. A mikor is lényegtelen, és tisztázatlan marad, hogy mennyi idő telik el a filmbéli cselekmény alatt.

ernellaek_1

Hajduék kamaramozija tükröt tart elénk. Az emberi gyengeségeinket leplezi le. Megmutatja, hogy a magabiztos kijelentések mögött ezernyi a kétely, hogy a gondolkodás szabadsága csupán illúzió. A szereplők megnyilvánulásai leleplezik, hogy a világról alkotott elképzeléseket elsősorban gyorsan változó társadalmi trendek, öröklődő előítéletek formálják. Sok helyzetben hiányzik belőlünk a megértés, a türelem. S a látszat ellenére valójában a végtelen univerzum sérülékeny, frusztrált, bizonytalan, porszemnyi lényei vagyunk, akik csak egy kis szeretetre vágynak. De vajon ki ismerné be, hogy képtelen irányítani az életét?

Érthetetlennek tűnik, miért nem készült eddig olyan magyar film, amelyik ennyire könnyed természetességgel, kendőzetlenül fogalmazta volna meg a jelenkornak címzett mondanivalóját, mint Hajdu munkája. (Bár hasonlóval próbálkozik a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan is.) Az Ernelláék Farkaséknál rengeteg személyes tapasztalatot, ismerősöktől látott, hallott élményt dolgoz fel. Jó érzékkel kezeli a személyes és a társadalmi impulzusok közötti arányokat – talán ezért is emelkedik ki a hazai filmes mezőnyből.

Hajdu új filmjét előszeretettel állítják párhuzamba a román filmművészetnek az ezredfordulón kibontakozó új hullámával. Ennek képviselői (pénzügyi támogatás híján) alacsony költségvetésű alkotásokban kísérletezték ki a társadalmi kérdések iránti érzékeny látásmódjukat. Hajduék is külső finanszírozás nélkül, családi körben (sőt: a saját lakásukban), közeli barátok, alkotótársak segítségével hozták létre a filmet. A forma egyszerűségét elsősorban maga a téma követelte ki. A végeredményt elnézve pedig úgy tűnik, hogy felszabadító erejű volt az otthoni környezet.

Nemcsak Hajdu házastársa – és állandó alkotótársa – a filmbeli feleséget alázatosan, visszafogottan alakító Török-Illyés Orsolya vállalt főszerepet a filmben, hanem maga a rendező is. Kiderült, hogy Hajdu elsőrangú színész is. Az általa megformált férj egyszerre visszataszítóan arrogáns és viccesen szerethető figura. Igen jó döntésnek bizonyult az is, hogy a legfiatalabb szereplőket a saját gyerekeik játsszák el. Szabó Domokos és Tankó Erika külföldről hazatérő párosa szintén színes pillanatokat teremt.

ernellaek_2

A román filmművészettel érezhető hasonlóságok ellenére mégis inkább az eltéréseket emelném ki. A román alkotók a legtöbb esetben sokkal komorabb valóságot mutatnak, mint Hajduék, súlyosabban fogalmazzák meg a környezetükről vallott véleményüket. Az Ernelláék Farkaséknál ezzel szemben rengeteg humorral dolgozik. Régen nevettem ennyit és ilyen jóízűt egy magyar filmen, mint a sokféle stílusjegyet egybeolvasztó lakásban egymásnak feszülő párok láttán. Mégsem nevezném a filmet a mai magyar valóság harsány paródiájának. Hajduék kritikusan, ugyanakkor részvéttel és finom iróniával nézik önmagukat és kortársaikat.

Felszabadultan röhögünk a szereplőktől hallott, felháborítóan ismerős mondatokon, melyeket hasonló helyzetekben véresen komolyan gondolunk – más szájából azonban tűrhetetlenül hamisnak hatnak. Talán sírnunk kellene azon, milyen ostobán viselkedünk olykor… De magunkon is nevetve könnyebb elviselni saját hülyeségeinket is.

Hajdu filmje képes elérni, hogy nevessünk önmagunkon. Végül is a mindennapokban talán ehhez kell a legnagyobb erő.

Ernelláék Farkaséknál, magyar film, 2016.
Rendező, forgatókönyvíró: Hajdu Szabolcs

Operatőrök:
Bántó Csaba
Chilton Flóra
Gajdics Dávid
Hejüsz Betti
Kisteleki Márton
Miskolczi Péter
Szalai Márk
Pásztor Péter
Simon Tamás
Szilágyi Gábor
Tímár Gergely
Tóth Levente
K. Kovács Ákos

Szereplők:
Gelányi Imre (Sanyi)
Hajdu Lujza (Laura)
Hajdu Szabolcs (Farkas)
Hajdu Zsigmond (Brúnó)
Szabó Domokos (Albert)
Tankó Erika (Ernella)
Török-Illyés Orsolya (Eszter)
Szilágyi Ágota (Imola)

Az 51. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon a film elnyerte a fesztivál legjobb filmjének járó Kristály Glóbuszt, emellett díjazták Hajdu Szabolcsot is, a legjobb férfi alakításért.

Magyarországi bemutató: 2016. szeptember 29. (Forgalmazó: Big Bang Media)