Röhrig Géza: Az ember, aki a cipőjében hordta a gyökereit (részletek)

Posted on 2016. augusztus 25. csütörtök Szerző:

0


Röhrig Géza a verseit olvassa az Ördögkatlan Fesztiválon

Röhrig Géza a verseit olvassa az Ördögkatlan Fesztiválon

örökbefogadás

tehetsz te bármit
nem neked születtem
hiába állsz itt
és babusgatsz engem
nem neked születtem

késtél ennyi
kerek tíz évet
a lelkem akarod
elegem van belőled
kerek tíz évet

anyuzni sem tudlak
bocsáss meg ezér’
az a másik az anyu
bokádig sem ér
bocsáss meg ezér’

jó voltál pedig
jó és figyelmes
mégse tud közöm
lenni e helyhez
jó és figyelmes

nem azért szököm el
hogy hiányozzak
én mindig hiányzom
tegnap ma holnap
hogy hiányozzak

azért szököm
hogy megóvjam a lelkem
odaadnám
de mi maradna bennem?
hogy megóvjam a lelkem

ne félj kerül
aki enni ad
mindent köszönök
a te nemfiad
aki enni ad

 

Anyjára

könnyéből kolibri
tankoljon lebegve
torkát a földhöz
gólya szegezze

éljen még
egy jelre akkor
őrült ölyvek
öljék a magasból

Röhrig_Az-ember-aki-bor240csukott szárnnyal
hetven zuhanjon rá
hetven kamikázé
csőre fúrja ronggyá

éljen még
lopják el a szarkák
piros szemfedőjét
véres varjak varrják

agyából fecske
tapasszon fészket
méhét dögkeselyűk
emésszék meg

s mikor már sírnék
‘anyám ne haragudj’
kiáltson akkor
kiáltson a kakukk