Mulandó szépség(ek) | Köves József: Elfelejtett királynők

Posted on 2016. július 7. csütörtök Szerző:

0


Köves_Elfelejtett királynők-bor240 Somogyi András |

A múlt század első felének – valóban többnyire elfeledett – magyar szépségkirálynőiről mesél Köves József vékonyka kötete. A könyv szövetének legalább harmada jól összeválogatott vendégszöveg különböző forrásokból, 1929 és 1934 között leginkább a Színházi Életből. Ez a népszerű lap szervezője is volt azokban az években a magyar szépségkirálynő-választásoknak.

A szerző legnagyobb érdeme maga az ötlet, hogy emléket állít a többnyire nem igazán szerencsés sorsú hölgyeknek, akiknek igen fiatalon, még tizenévesen ki kellett állniuk a szakértő – híres művészekből, neves újságírókból és előkelőségekből toborzott – zsűri elé, hogy a kor szépségideáljának megfelelően megítéltessenek. A választásokat óriási érdeklődés kísérte. A mindenkori győztest – a szélsőséges felhangoktól eltekintve – valóban királynőként ünnepelték. Hát ha még – mint az első Miss Magyarország (1929), Simon Böske – elnyeri a Miss Európa, sőt (megosztva) a Miss Universe címet is. (Bár nem tárgya ennek az írásnak, de jegyezzük meg, hogy legközelebb 2003-ban lett a Miss Európa magyar lány: Laky Zsuzsa).

Álljunk meg itt egy pillanatra. A kis kötet komoly erénye, hogy nemcsak a királynőválasztás kulisszatitkaiba enged – a számos forrás révén – betekintést, de a kor társadalmáról is képet kapunk. És térjünk ki itt a „szélsőséges felhangokra”. Az első győztes keszthelyi zsidó lány volt. Nem is kísérte egyöntetű öröm a megválasztását – már ekkor megjelent az antiszemitizmus hangja. Az 1930-as királynőválasztás potenciális nyertesét, a gyönyörű Radó Magdát megalázták, választását megvétózták – mondván: egymást követő két évben Magyarország nem küldhet versenybe zsidó lányt a Miss Európa címért. Viszont rendkívül érdekes gróf Klebelsberg Kunó nyilatkozata (ugyancsak a Színházi Életből), mely szerint: „…a szépség igazi nemzeti vagyon… A külföldről érkező idegenek gyönyörködnek a magyar nők szépségében, és kivétel nélkül oda nyilatkoznak, hogy a magyar faj asszonyai és leányai meglepően szépek.” És ezt az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter mondotta a keszthelyi kislány győzelme alkalmából…

A társadalom nagyobbik része ünnepelt. Talán legbelül némi vigaszt éreztek Trianon után, hogy a kis Magyarország nagy nemzeteket előzött meg a látszólag politikamentes versenyben.

A kötet 1929 és 1936 között tíz szépségkirálynőről számol be. Ez úgy történhetett meg, hogy két alkalommal kellett egy évben két választást lebonyolítani, mert a Missből Mrs. lett, azaz a királynők férjhez mentek. Kevesen voltak, talán egy vagy kettő, akiknek a házasság tartós boldogságot is jelentett.

A legkülönösebb sorsú Miss Magyarország a világsztárrá lett, Golden Globe-díjas Gábor Zsazsa, aki 99 évesen, rendkívül rossz egészségi állapotban ma is él az Egyesült Államokban. Kemal Atatürk szeretője volt, kilencszer ment férjhez és hétszer vált el. (Egy házasságát megsemmisítették, egy férfihoz kétszer ment feleségül.) Csodálatosan szép ifjú lány és nő volt, talán legközelebb állt a mai női szépségideálhoz, két ugyancsak gyönyörű lánytestvérével együtt. Édesanyja is igen szép volt, 101 évesen halt meg. Meg is jegyzi a szerző, hogy a Gábor [eredetileg Grün] lányok jó géneket örököltek. Érdekességként jegyzem meg, hogy Köves a korabeli forrásokból megtudta, hogy Zsazsa édesapja ékszerész volt, míg a Wikipédia szerint katona, gárdatiszt az első világháborúban.

Ötven év kihagyás után 1985-ben lett újra Miss Magyarország, a tragikus sorsú, a csalódások és zaklatások elöl öngyilkosságba menekült Molnár Csilla. De ez már más időzóna, másik történet.

Köves József

Köves József

Köves József: Elfelejtett királynők – Szépségek és sorsok
K.u.K. Kiadó, Budapest, 2016
144 oldal, teljes bolti ár 3800 Ft,
kedvezményes webshop ár 3230 Ft
ISBN 978 615 536 1371

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Miss Európát először 1920-ban választottak.
Korábban jóval szemérmesebb volt a világ. A kor nőjét fűzőbe szíjazták, hogy leszorítsák derekát, s ha kellett, még ruhatömésekkel is igyekeztek formásabbá tenni. A divat forradalma volt a szépségversenyek elindulása.
Az első Miss Magyarországot (akkor Miss Hungáriát) 1929-ben választották, s még abban az évben Európa Szépe is lett.
Ez a gazdagon illusztrált album bemutatja a Miss Magyarország szépségversenyek történetét és nyerteseit 1929-től a háború utáni első nagy versenyig.
Olyan ismert és kevésbé ismert nevekkel és sorsukkal találkozhat az olvasó, mint Simon Böske, az első szépségkirálynő, a neves filmszínésznő Tasnády Fekete Mária, a legszebb szemű Gál Júlia vagy a világsztárrá és botrányhősnővé vált Gábor Zsazsa.