Tündérmese felnőtteknek | Romain Gary/Émile Ajar: Salamon király szorong

Somogyi András |

Valóban tündérmesét írt Romain Gary. Mi más lenne az, amelyben mindenki szeretni való, jót akar és többnyire jót is cselekszik. Főhős három is van: a mesélő – a 25 éves Jean, a taxisofőr; Salomon Rubinstein a 84 éves, visszavonult üzletember, a „Nadrágkirály” és Cora Lamenaire, a valaha népszerű sanzonénekesnő, aki 64-nek mondja magát, de annál azért több. Hármuk sorsa fonódik össze szorosan, de mások is fontos szerepet játszanak a történetben.

Salomon Rubinstein egyenes tartású, dörgő hangú férfiú, aki korát meghazudtoló módon a jövőnek él, olyan szövetből csináltat öltönyt, amelynek minőségére ötven éves garanciát vállalnak. Telefonos segélyszolgálatot működtet, de nem csak lelki segélyt szolgáltat, hanem gyümölcskosarat, élelmet, sőt rádiót, tévét is küld a magányos elesetteknek. Jean barátja szerint Salomon úr azért jótékonykodik, hogy megleckéztesse Istent, szégyent ébresszen benne és megmutassa neki a helyes utat.

Jean egy félig kifizetett kocsival taxizik, nem mellesleg pedig szeretetre méltó fiatalember, aki az egész világot szereti, megmentené a kihaló állatfajokat, az olajjal szennyezett tenger madarait és az egész emberiséget. Salomon úr utasként ismeri meg Jeant, és rövid beszélgetést után állandó sofőri státuszt ajánl neki, a kocsi hátralékának kifizetését, továbbá csatlakozást a segélyszolgálathoz. Felismeri azt, hogy a fiúnak éppen ehhez a feladathoz méltó kisugárzása van. A méltóságteljes személyiség, az öregségnek fittyet hányó magatartás lenyűgözi Jeant, s olthatatlan szeretetet és tiszteletet ébreszt benne. Salomon megkéri Jeant, hogy látogassa meg Cora Lamenaire-t, a harmincas években divatos sanzonénekesnőt, akitől a lelki segélyszolgálat több hívást is kapott. Annak idején ugyanis ismerte Corát, sőt…

Személyes kapcsolatot a történet idején (1978-ban) azonban nem keres vele, mert míg a Nadrágkirály – zsidó lévén – a német megszállás alatt éveket töltött egy pincében a Gestapo elől bujkálva, Cora hűtlen lett hozzá. Bár a rejtekhelyét nem árulta el, de nem is látogatta meg – s ez megbocsáthatatlan.

• Olvass bele!

A háború után az idős gavallér vécés néniként látta viszont Corát. A régi kapcsolatra tekintettel lakást és életjáradékot szerzett neki, de nem bocsátott meg. Az öreg megbízásából tehát meglátogatja az asszonyt, aki magához vonzza kislányos modorával, túláradó szeretetéhségével. Jean utóbb még le is fekszik Corával. Nem szerelemből, nem is szánalomból, mert ahogy Salomontól tanulta, a sajnálatban, a szánalomban mindig van valami lenéző fölényesség. A részvét viszont tiszteletteljes együttérzés embertársainkkal. És Jean egyetemes részvétet érez az egész világ iránt, amelynek az idős énekesnő is része.

Az ifjú taxisofőr érdeklődése sem mindennapi: szótárakat és lexikonokat bújva állhatatosan törekszik a szavak mögöttes tartalmának, értelmének megismerésére, az autodidakta művelődésre. Így ismerkedik meg Aline-nal, a csinos és okos könyvesbolti eladólánnyal, bele is szeret. Az érzelem kölcsönös és hosszú távra szól. Aline ugyan nem haragszik a Cora-kapcsolat miatt, Jean mégis érzi, hogy ki kell szabadulnia. Némi ravaszkodással eléri, hogy a viszontlátástól és a megbocsátástól valóban szorongó Salomon ismét felvegye a kapcsolatot Corával.

A kötetet Bognár Róbert kitűnően fordította, a szövege magyarul lélegzik, miközben érezzük Párizs levegőjét. Gary/Ajar egyszerű, de furfangos prózája révén a szereplők túllépnek a saját történetükön és személyes ismerőseinkké válnak.

A Rózsavölgyi Szalon 2016. június 9-től játssza a regény színpadi változatát Hernádi Judit és Jordán Tamás főszereplésével.
Fotók: Kolbe Gábor

Émile Ajar/Romain Gary: Salamon király szorong
Park Kiadó, Budapest, 2016
320 oldal, teljes bolti ár 3490 Ft,
kedvezményes webshop ár 2790 Ft
ISBN 978 963 355 2315

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

A címadó nem Dávid és Betsabé bölcs fia, hanem a párizsi illetőségű, nyolcvanöt éves Salomon Rubinstein, visszavonult nadrágkirály, aki a konfekcióiparban szerzett vagyonából ajándékküldő és lelkisegély-szolgálatot finanszíroz, sőt álmatlan éjszakáin maga is odaül a telefonhoz, enyhíteni halálfélelmét, illetve tagadni annak elkerülhetetlenségét.

Ez a Salamon király rokon lélekre talál Jeanban, a huszonöt éves taxisofőrben, aki elkeseredett küzdelmet folytat a természet törvényei ellen, és egyáltalán, minden állatért és emberért, amelyet vagy akit kihalás vagy meghalás fenyeget.

Veszélyeztetett egyed például Madame Cora Lamenaire, az egykor szebb napokat látott, koros énekesnő, aki a német megszállás alatt egy gestapós szépfiúra cserélte Rubinstein urat, és a hetvenes évekre már nagyon mélyre süllyedt, egészen egy söröző alagsoráig, vécés néninek.

Jean nem személyre szóló, hanem általános humanizmusból felkarolja, és táncolni, majd ágyba viszi Madame Corát, ami bizonyos megaláztatásokkal és igen áldozatos kompromisszumokkal jár, de végül minden jóra fordul…