Kokoschka babája – Gloria Benedikttel | Gergye Krisztián Társulata / Müpa

Posted on 2015. szeptember 8. kedd Szerző:

0


Gloria Benedikt, Gergye Krisztián

Gloria Benedikt, Gergye Krisztián

Xénia |

Kokoschka babája címmel készül a Müpa és Gergye Krisztián Társulata előadása, szoros együttműködésben az osztrák balerinával, Gloria Benedikttel. A Müpában szeptember 13-án látható előadás felidézi Gustav Mahler korát, és a 20. század történelmén átívelő utazásra invitálja nézőit, párhuzamba állítva egy legendás szerelmi történettel.

Gloria Benedikt és Gergye Krisztián nem először dol­go­zik együtt. 2013-ban a Szépművészeti Múzeum Egon Schiele-kiállításának társ­prog­ram­jaként mutatták be az egoegoego című nagy sikerű koprodukciójukat. A mostani táncelőadás Alfonso Cruz mellbevágóan szokatlan regényétől kölcsönözi a címét. A szép­iro­dalmi mű­ből azonban csak annyira merít ihletet, amennyi­re az metaforaként megidézi Oskar KokoschkaAlma Mahlerről készített – élet­nagyságú bábjának extra­vagáns történetét.

GTK_kokoschka_PR_daniel_domolky_WEB_006»Oskar Kokoschka, a festő annyira bele volt bolondulva Alma Mahlerba, hogy amikor véget ért a kapcsolatuk, készíttetett egy élethű babát, amely szerelme minden egyes részletét hűen lemásolta. A bábkészítőnek írt levelébe, amelyet a babához mellékelt, és amelyet pontos leírással ellátott rajzok kísértek, még azt is belevette, hogy a bőrnek mely ráncait tartja nélkülözhetetlennek.

GTK_kokoschka_PR_daniel_domolky_WEB_005

Az Anna-bábbal

Kokoschka, aki nem akarta véka alá rejteni a szenvedélyét, a városban sétálgatott a babával, eljárt vele az operába. Egy nap aztán elege lett belőle, a fejéhez vágott egy üveg vörösbort, és a baba a szemétbe került.« (A könyv kiadói fülszövege.)

A táncelőadás élethű bábok révén – a kokoschkai gesztust sokszorosítva – színpadára invitálja a 20. század három emblematikus alakját: a zeneszerzőzseni Mahlert, a festőóriás Kokoschkát, és Alma Mahlert, aki egyszerre Múzsa és Femme Fatale. A táncba vitt bábok jelenbe írt története egy olyan kor emlékét idézi fel, amelyben a kitalált világ még képes lehetett visszahatni a valóságra.

A huszadik század talán utolsó olyan pillanatára emlékezünk, amikor a romantika, az expresszio­nizmus, a szerelem még érvényes fogalmak voltak – és a múzsák még képesek voltak a csókra.

Fotók: Dömölky Dániel

Külön köszönet a Budapest Bábszínháznak és műhelyének a bábok elkészítéséért, valamint a bécsi Iparművészeti Egyetem Kokoschka Centrumának, Bernadette Reinholdnak és Robert Holzbauernek, továbbá Vojnich Erzsébetnek és Szüts Miklósnak.

Az előadás az Osztrák Kulturális Fórum támogatásával valósul meg.

Bridging Europe – Európai Hidak: 2015 Ausztria – a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös produkciója