Bodó Viktória Booklány |
Most, hogy Stephen Hawking (magán)életéről film készült, amivel alkotói már két Golden Globe-ot besöpörtek, és az Oscar-jelölések száma is öt, a figyelem megint a személyiségre – is – irányul. Ismét érdekesebbé válik minden, amit írt, gondolt. Hátha magyarázataiból többet értünk meg a világ keletkezéséről – és magunkról, emberekről is. Ebből az alkalomból került újra a boltokba a Stephen Hawking élete és világa.
Kitty Ferguson – ha egyáltalán létezne ez a titulus – Hawking hivatalos életrajzírója. Ő az, aki immár másodszor töltött el hosszabb időt a zseniális tudós társaságában, megkísérelte bemutatni és megmutatni az egyszerű halandóknak korunk egyik legnagyobb elméjének világát.
Életrajz, kórtörténet és kvantumfizikai értekezés egyben, ami azért valljuk be, elég merész vállalkozás. Ha abból indulunk ki, hogy a kvantumfizika valami olyasmi, amelyben tulajdonképpen sok tekintetben Einstein ellen dolgozunk, s azt is fejben tesszük, elképzelések és lila ködök alapján – nos, ember legyen a talpán, aki mindezt követni tudja. Legfőképpen úgy, hogy talán meg is lehet pontosan számolni azokat az embereket a bolygónkon, akik egyáltalán értik a relativitáselmélet atyjának teljes munkásságát. Itt pedig mindezt meghaladjuk, ízekre szedjük, és sok ponton újraírjuk vagy cáfoljuk. Mégis van valami plusz a könyv tudományos fejezeteiben, ami miatt élek a gyanúperrel, hogy a szerző – legalább nagy vonalakban – érti, amiről ír. Ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy az olvasó megértse, miről is van szó tulajdonképpen.
Valami egészen különleges, határok nélküli világról, ami egy nagyon is korlátok közé szorított ember elméjéből következik. Mint ismeretes, Hawking professzor az a tudós, aki az élete legnagyobb részét teljes mozdulatlanságban töltötte, beszélni is csak egy speciális eszköz segítségével képes. Az elméje azonban szabad, talán szabadabb, mint mindannyiunké. Paradox helyzet. Az ember, aki talán leginkább felelős azért, hogy kitágultak az emberi lét és gondolat határai, egy székhez van láncolva, és mozdulatlanságra van ítélve. Mi több, évtizedek óta halottnak kellene lennie. A betegsége egy váratlanul megjelent, aljas kór, aminek következtében minden, tudatosan mozgatható izma elsorvad az ebben szenvedőnek, majd többé nem képes irányítani őket, hogy hamarosan fájdalmas, fulladásos halál legyen a vége. Ehhez képest Cambridge korábbi Lucas-professzora (a titulus eredetéről), immár túl a hetvenen, többszörös nagyapaként, eddig is óriási hatást gyakorolt a tudomány fejlődésére, és még mindig aktív. Jelenleg az »Időfecsérlő szobában« dolgozik, aminek persze hivatalos neve is van: Elméleti Kozmológiai Központ. Erre a váltásra azért volt szükség, mert a mindenkori Lucas-professzort 67 évesen nyugdíjazzák.
Stephen Hawking az az ember, aki alapjaiban rengette meg a tudományt. Talán azért, mert nem szűnt meg gyereknek lenni egy percre sem – abban az értelemben, hogy soha nem szűnt meg rácsodálkozni a világra. Nem fejezte be a miértek és a hogyanok feltevését, és soha nem hagyta abba a válaszok keresését. A természettudomány egyfajta sztárjának is tekinthető – amiben nyilván közrejátszott fizikai állapota is. Hiszen erre az ellentmondásra, ami a teste és az elméje között feszül, mindenki felkapja a fejét.
Aki keresztül ment mindazon, amin Stephen Hawking, és mindezzel együtt képes volt ilyen kivételes életművet alkotni, a legnagyobb tiszteletre érdemes. Ennek pedig úgy adhatjuk leginkább tanújelét, ha olvassuk a könyveit, meghallgatjuk az előadásait, megnézzük a sorozatát a tévében. És most az életéről – a feleségének műve alapján – készített filmet is (A mindenség elmélete). Ez a minimum, amit megtehetünk, csak épülésünkre szolgál.
A Booklány szereti… oldalon megjelent írás szerkesztett változata
Kitty Ferguson: Stephen Hawking élete és világa
Fordította: Sódor Ádám, szerkesztette: Hitseker Mária
Kossuth Kiadó, Budapest, 2015
464 oldal, teljes bolti ár 3980 Ft
ISBN 978 963 097 0594
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
„Üdvözlöm. Stephen Hawking vagyok: fizikus, kozmológus és álmodozó. Bár nem tudok mozogni, és számítógépen keresztül kell beszélnem, az elmém szabad.” „Visszatekintve úgy tűnhet, hogy egy előre alaposan megtervezett menetrend szerint foglalkoztam a világegyetem eredetének és fejlődésének legjelentősebb problémáival. Ám valójában nem így történt. Nem volt előzetes tervem. Az a helyzet, hogy csak a saját orrom után mentem, és mindig azzal foglalkoztam, ami akkor éppen érdekesnek és megoldhatónak tűnt.”
Stephen Hawking korunk egyik legfigyelemreméltóbb alakja. Cambridge-i géniusz, világszerte ünnepelt, ragyogó elméleti fizikus, aki ösztönzést és bátorítást jelent mindazok számára, akik szemtanúi lehettek annak, milyen nagyszerű diadalt aratott mozgatóideg-sorvadása felett. Kitty Ferguson ebben a könyvében Hawking életét meséli el. Műve megírásához különleges segítséget kapott magától Hawkingtól, valamint közeli ismerőseitől és családjától.
A könyv részletesen bemutatja Hawking gyerekkorát, első szívszorító találkozását motoros neuronbetegségével, majd az ezzel való küzdelmeinek kezdetét elsőéves doktorandusz-hallgató korában. Olvashatunk Hawking egyre növekvő nemzetközi hírnevéről, továbbá az életben maradásért való hosszas küzdelméről, miközben mellesleg még a világegyetem működésének fizikáját is igyekszik feltárni. Ezzel párhuzamosan a szerző, aki közérthető nyelven tudja tálalni az elméleti fizikai ismereteket is, mindenki számára érthetően foglalja össze és magyarázza el a tudomány élvonalába tartozó fizikai elméleteket, melyek Hawkingot foglalkoztatják.
A fizikai fogalmakat szemléltető ábrákkal és Hawking életét gyerekkorától napjainkig dokumentáló fotókkal illusztrált könyv a Kitty Fergusontól megszokott közérthető nyelvezettel íródott. Az eredmény egy lebilincselő beszámoló Hawking rendkívüli életéről és zabolátlan elméjéről.
Posted on 2015. január 31. szombat Szerző: olvassbele
0