Sorsok és évszázadok (részlet)

Posted on 2014. december 27. szombat Szerző:

0


Fábián Janka

Fábián Janka

Előszó | Fábián Janka

Tavaly karácsony előtt, egy TrT által szervezett pódiumbeszélgetésen az első kérdés számomra már csak azért is emlékezetes maradt, mivel igencsak váratlanul ért, és hosszú másodpercekig törtem a fejem, mit is válaszoljak rá, ami eléggé frappáns, de egyben komolyan vehető is. A kérdés pedig valahogy így hangzott: Mit jelent számodra a történelmi regény? Akkor hirtelen az jutott eszembe, hogy erről most vagy órákig tudnék beszélni (ami nem lett volna szerencsés ötlet), vagy egyetlen szót sem tudok kinyögni róla, ám pár mondatban összefoglalni a gondolataimat lehetetlenség. Végül azzal vágtam ki magam (ami talán eredetileg nem is az én ötletem volt, de akkor „életmentőnek” bizonyult), hogy számomra a történelmi regény nem más, mint az emberiség régi álmának, az időutazásnak a megvalósulása. Nos, azt gondolom, hogy ez a megállapítás a történelmi novellákra is igaz, és ennek a gyűjteménynek az olvasása közben az ókortól a legújabb korig tartó, lélegzetelállító utazásban volt részem.

Kicsit furcsa, de szívmelengető érzés volt ezeket a novellákat olvasni, ugyanis mindegyikük szerzőjét személyesen ismerem, sőt, szerencsém barátaimnak nevezni őket. Mégis, az első pár mondat után minden esetben megfeledkeztem az író személyéről, és magával ragadott a történet varázsa – ami meggyőződésem szerint a jó írás egyik alapvető ismérve. Ugyanis nemcsak a korok változatossága tárul a szemünk elé olvasás közben, hanem a hús-vér, szerethető, vagy éppen gyűlölhető emberi alakok egész sora, akik nemcsak az évszázadokon, de Magyarország mellett Európa, sőt, még az azon kívüli világ tájain is végigvezetnek minket.

Egy novelláskötet esetében mindig szükséges valamilyen rendező elv, vagy koncepció, ami alapján a történetek egymás után felsorakoznak. Egy történelmi témájú kötetnél magától értetődik az időrend követése, amelyet ezen gyűjtemény összeállítói is igyekeztek betartani (néhány kivételtől eltekintve, ugyanis egy-egy szerző két novellája ettől függetlenül egymás mellé került). Ettől is van az olvasónak önkéntelenül utazás-érzete, mivel az ókori Rómától egészen a múlt század hetvenes éveiig suhanunk képzeletben.

Marcellus Mihály

Marcellus Mihály

Az első két, rövidebb lélegzetű írás T. R. Salty tollából amolyan bemelegítés, ráhangolódás a kötetre. Ezekben a haldokló Iustinianus császár és a hírhedt Cesare Borgia legtitkosabb gondolatait ismerhetjük meg. Később, Marcellus Mihály jóvoltából visszatérhetünk Róma hűvös márványoszlopai és véres intrikái közé: Az istenek játékszere című novellából a zsarnoki Caracalla uralkodásáról kaphatunk képet az utódja, Macrinus szemén keresztül. A következő néhány történet a régi Magyarországra röpít bennünket. Benkő László írása egy István-korabeli jurta építésének a történetével mutatja be a (szerencsére) azóta is fennmaradt hagyományok megőrzésének kezdeti nehézségeit, Rozsnyai János betyárnovellája pedig egy szívszorító, balladai erejű, mélyen emberi történet. Urbánszki László a tőle már megszokott nyers, szókimondó stílusban, magabiztos kézzel rajzolja elénk a XIV. századi kiskirályok korának zord, kegyetlen világát, míg Bányai Ilona A bolond című írása egy csapásra a gyerekkorom Mátyás-meséinek a világát hozta vissza, váratlan, ravasz, mesébe illő csavarral a végén, és mégis maradva a történelmi hűségnél.

A huszadik század két, hazánk sorsát azóta is meghatározó háborúja sem maradhatott ki a válogatásból. A Tillmann ajándéka Gál Vilmostól az első világháború idején játszódik, és a kor embertelensége ellen a maguk szerény eszközeivel küzdő bakák néha humoros, ám összességében torokszorító története, míg Iván Katalin novellája, A szerető a második világháború idején, a zsidóüldözés alatt játszódó, a feje tetejére fordult világban mégis az emberi értékeket felvillantó, igazi „női”, szívhez szóló írás.

Dr. Várkonyi Tibor

Dr. Várkonyi Tibor

Található még a válogatásban két alapos, hosszadalmas levéltári kutakodást, valódi történészi lelkesedést mutató novella. Dr. Várkonyi Tibortól a Pekry János – egy élet értelme egy középkori magyar nemesúr nem mindennapi sorsát tárja elénk, amelyben az a legszebb, hogy mindezek valóban megtörténtek! Közhelynek tűnhet, de tényleg az ilyen élettörténetekből tanulhatjuk meg, hogy az életünk értelmét talán egészen az utolsó leheletünkig nem ismerhetjük meg. Cselenyák Imre írása, A Duna fodrozó árján pedig a török kiűzése után hazánkba települt dorogi sváb család hányattatásain keresztül ábrázolja, hogy a forgandó szerencse ellenére ezek a derék emberek a kitartásukkal hogyan mutatnak máig élő példát mindannyiunknak.

De akadnak a kötetben valódi ínyencfalatok is! Trux Béla novellája, a Gyere velem, babám, Istennek kebelére a keresztes hadjáratok egy nem annyira közismert, de nagyon tanulságos, és a korszellemet jól tükröző epizódját, a gyerekek tragikus véget ért keresztes hadjáratát mutatja be két szerelmes kamasz sorsán keresztül.

TRTAnt.-INDWilliam Gallen (Gál Vilmos) írásából, az Adriaan Adriaanszoon különös halhatatlanságából Rembrandt egyik leghíresebb (és leghátborzongatóbb…) festmé­nyének, a Tulp tanár anatómiájának a születését ismerhetjük meg. Végül Bokor Pál kötetet záró novel­lája, a Katonaszerelem a nálunk talán kevésbé ismert vietnami-kínai háború idején játszódik, és egy ugyan­csak tragikus véget ért szerelem történetének a segít­ségével rövid időre bepillantást enged ebbe a különös, mégis mindnyájunknak ismerős világba.

A szerelmek, cselszövések, háborúk, veszteségek és az örök emberi értékek ugyanis mindig, minden korban, és mindenhol ugyanazok. Mégis, néha jólesik egy kis időre kiszakadni a minden­napjainkból, és ellátogatni letűnt korokba, távoli tájakra, és fejest ugrani az olvasás gyönyörűségébe.

Ezek után én csak egyvalamit tudok tanácsolni az Olvasóknak: öveket becsatolni, és kezdődjön az időutazás!