Nevelőnő és hős | Ram Oren: Gertruda esküje

Posted on 2014. december 8. hétfő Szerző:

0


OrenRam_Gertruda-bor180Lengyel Szilvia |

A gazdag lengyel Stolowicki családnak szép palotája van Varsóban. De len­gyel­nek és zsidónak lenni a háborús Lengyel­or­szágban nagyon veszélyes program. Halálosan ve­szélyes. Ram Oren regénye ennek a családnak, s ben­ne az egyetlen gyermeknek, Michalnak a szenvedésekkel teli élettörténete. És ő legalább életben marad…

A könyv fő- és címszereplője azonban nem családtag. Gertruda Babilinska – a dada, nevelőnő és pótmama – ígéretet tett Michal édesanyjának, hogy kijuttatja a kisfiút a háború sújtotta Európából Palesztinába, és felneveli őt. Gertruda mélyen hívő katolikus, és akár élete árán is teljesítené, amit vállalt, hiszen az esküt nem szabad megszegni. (Itt rögtön kell egy rövid kitérőt tenni. A történet előre haladtával lesz a lengyel Michal Stolowickiból az amerikai nevű Michael [Mike] Stolowiczky – csakhogy ez nem a könyvből derül ki.)

A gyerek édesapját külföldi üzleti út közben éri a hír, hogy hazáját megtámadták. Minden követ megmozgat, mégsem sikerül visszajutnia Lengyelországba, hogy kimenekítse feleségét és gyermekét. Hiába a nagy vagyon, semmire sem megy vele. Hírek nincsenek a családról, s úgy tűnik, ebbe bele kell nyugodnia. Az otthoniak hiába várják a családfőt, Varsóban ragadnak. Kitartanak a végsőkig, de a lassan elnéptelenedő városból végül menekülni kényszerülnek. Mivel más lehetőséget nem látnak, anya, fia és a nevelőnő Litvániáig jut el. Pénztelenül, sosem tapasztalt nyomorúságos körülmények között húzzák meg magukat. Gertruda eközben mindent megtesz a család túléléséért. Egy másfajta, kegyetlen világot kényszerül megtapasztalni Michal, aki addig védőburokban élt. Amikor édesanyja már nem bírja a megpróbáltatásokat, ketten maradnak szeretett dadájával. Babilinskának még azért is meg kell küzdenie, hogy egyetlen katolikusként felszállhasson a Palesztinába induló, Exodus nevű hajóra. Mert miért is akar egy nem zsidó eljutni Palesztinába? Nemigen lehet az ilyesmit érteni.

Az utazás az Exoduson önmagában kiadhatna egy regényt. (Ki is adott, például Leon Urisét.). De hát milyen dolog az, hogy a háború után a táborokból kiszabadult zsidók el se hagyhatják a gyűlöletes Európát? Azt az Európát, amely magára hagyta, oroszlánok elé vetette őket. Habár… talán még azokkal is jobban jártak volna, mint némelyik SS-tiszttel.

Palesztina 1947-ben brit gyarmat volt. Az angolok – hivatkozva az arabok érzékenységére – korlátozták a letelepedők számát. Majd e korlátozás érvényesítése érdekében a Ciprusról induló Exodus ellen hadihajókat küldtek, hogy visszatartsák, távol tartsák a menekülőket az Ígéret földjétől. A hajó olyan közel volt már a szárazföldhöz, hogy este láthatták Haifa fényeit. Karnyújtásnyira a céltól ábrándozhattak a jövőről, vagy őrjönghettek a tehetetlenségtől… Az utazás véres összecsapásba fulladt, és ismét csak a legélelmesebbek győzhettek, akik ki tudták játszani a brit katonákat.

Izgalmas, szinte lehetetlen a regény, hiába tudjuk előre a végét. Hiszen megtörtént eseményeket mond el, szereplői hús-vér emberek, éltek vagy még ma is élnek. Ezek a szereplők – talán a kényszer szülte az átváltozásukat – nem érzelmeskednek. Nagyon megkeményedtek a menekülés hónapjai vagy évei alatt, és Ram Oren ezt nagyon jól adja vissza. Amikor Gertrudát kevés híján megerőszakolják, férfiként gondolkodik, viselkedik, védekezik. Ez a három oldalnyi rémtörténet azonban soha többet nem kerül elő. Ram Oren nem hagy sem időt, sem alkalmat az elmélkedésre. A nem mindennapi teher súlya alatt mégsem kap senki ideg-összeroppanást. Nincs rá idő. A túlélés a cél, ezért mindennap új praktikákat kitalálni.

A regény a holokauszt korát megszűrve, kissé szenvtelenül ábrázolja. Nem túlozza el a háború eseményeinek részletezését sem, csupán amennyi éppen szükséges a történethez. Oly rengeteg az emberi tragédia, hogy nem is lehetne mindegyiket kibontani. A cselekményben fel-felbukkan, hogy mekkora és mennyi alaptalan jóhiszeműséggel áltatták önmagukat az üldözöttek, s váltak mind áldozattá.

Az érzelgősség kerülése, a hűvös tárgyilagosság végig jellemzi a regényt. Sajnáljuk a szereplőket, de a szerző hozzájuk sem enged túl közel. A jellemek kissé sarkosak, a megírt figurák vagy minden vonásukban jók, vagy teljesen rosszak – nincs átmenet, nincsenek árnyalatok.

Van a történetben egy nagyon szimpatikus mellékszereplő. A naiv és jóindulatú Karl Rink őszintén hitt Hitlerben és az ígéreteiben. Az SS-nek (vagyis a náci párt katonai szervezetének) tagja lett, s egyre feljebb jutott a ranglétrán. Zsidó felesége hiába próbálta jobb belátásra téríteni, hiába tagadta ki őt az asszony családja. Aztán egyszer csak a társadalom számára „nem kívánatos” felesége eltűnt. Évekig nem tudta meg, hova. Rink fokozatosan az áldozatok közé sodródott, de legalább a lányát sikerült az utolsó pillanatban eljuttatnia Palesztinába.

A könyv egyik legfeszültebb jelenete, amikor SS-tisztek az utcán megállítják Gertrudát és a gyereket…

„Húzza le róla a nadrágot – parancsolt Gertrudára a német.
Megdermedt, tehetetlenül, kétségbeesetten.
– Miért? – kérdezte, noha tudta a választ.
– Meg akarunk róla bizonyosodni, hogy nem zsidó.
– Ne tegye ezt vele az utcán – kérlelte. – Megalázza.
Emberek mentek el mellettük, közömbösen néztek rájuk. Mindennapos volt a városban az efféle látvány.
– Pofa be! – förmedt rá az őrmester. – Húzza le a fiú nadrágját, vagy én húzom!”

Gertruda Babilinska Izraelben maradt Michael Stolowiczkyvel. Beilleszkedett, hazájává vált az ország, habár sohasem tanult meg héberül. 93 évesen halt meg az Ígéret földjén. Mentőakciójáért a Jad Vasem a Világ igazai közé emelte. Hős volt, aki katolikus létére a halál torkából mentett ki egy zsidó fiút. (Eléggé közismert, milyen negatív szerepet játszottak a katolikus közösségek a lengyel zsidók üldözésében, feljelentésében, és aktív szerepet vállaltak a deportálásukban.) Mike üzletember lett, de Gertruda mellette maradt mindaddig, míg aztán át nem költözött az Egyesült Államokba. Rendszeresen látogatta pótanyját, és az is járt hozzá.

Ram Oren

Ram Oren

Ram Oren: Gertruda esküje
Fordította: Szántó András
Atlantic Press Kiadó, Budapest, 2014
352 oldal, teljes bolti ár 4290 Ft
ISBN 978 615 533 2562

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Ebben a könyvben a híres Exodus hajó egyetlen katolikus utasának történetével ismerkedhet meg az olvasó. Gertruda Babilinska (Bablinska) többször is saját élete kockáztatásával mentette ki egy lengyel zsidó házaspár egyetlen gyermekét előbb a német, majd a lengyel és a litván fasiszták karmaiból.
A Gertruda esküje szemléletében is különleges írás, amennyiben a rémkorszak legismertebb vallomáskönyvétől (Anna Frank naplója) eltérően nem a nácizmus üldözötteinek szenvedésére, hanem a zsidó nép megmenekülésére irányítja a figyelmet, bemutatván, hogyan juttatott a sors főszerepet a ma is Amerikában élő Michael Stolowitzky túlélésében egy katolikus nevelőnőnek és egy Karl Rink nevű SS-tisztnek.
Ram Oren ma valószínűleg a legnépszerűbb izraeli író, akinek könyveiből csak Izraelben egymillió példány fogyott eddig. Tizenhat kalandregénye után a legnagyobb sikerét otthon és külföldön mégis a Gertruda esküje című tényregényével aratta, mely egyszerre »folytatása« Leon Uris híres regényének (Exodus) és Anna Frank nem kevésbé híres naplójának.