Hogy képesek legyünk jól dönteni | Al Gore: A jövő

Posted on 2014. szeptember 20. szombat Szerző:

0


Gore_A-jövő-bor180Bodó Viktória Booklány |

Többször említettem már, hogy vannak a világban Fontos Könyvek, melyeket elolvasni, megérteni és gondolkodásmódunkba beépíteni szinte kötelességünk. Ezek azok a könyvek, melyek nélkül szegényebbek lennénk, melyek megváltoztatják a szemléletmódunkat, vagy új színt adnak az érzésvilágunkhoz. Ezeket a könyveket nem laza kikapcsolódásként, hanem értelmes szórakozásként olvassuk el, mert megkerülhetetlennek tartjuk a mondanivalójukat.

Aztán meg, ott vannak a valódi szerepmodellek, az igaz példaképek, a nem divatos nevek, akikre hallgatnunk érdemes, mely úgy válnak ki a globalizált világ széles folyamként hömpölygő, tartalmatlan mocskából, mint ocsú a tiszta búzától. Ilyen ember Malala Juszufzai, de ilyen ember e könyv szerzője is.

Al Gore, a Nobel-békedíjas egykori amerikai alelnök, aki éppen G. W. Bush ellen veszített csatát az elnökségért vívott harcban (többek között úgy, hogy a vitatott eredményű Kaliforniában Bush testvére kormányzóként közben járt a szavazatok újraszámlálása ellen), az összeesküvés-elméletek hívei szerint nem lehetett elnök. Nem, mert akkor az USA a változás útjára lépett volna az energiafelhasználás és a környezetvédelem tekintetében, s meg sem támadták volna Irakot válaszcsapásként, mely ország nem támadta meg őket, hiszen az épületpáros ledöntéséért és a repülőgépek eltérítéséért egy Afganisztánban bujkáló terroristavezér volt felelős. Így a konspirációs teóriák érvelése. Ami azonban tény, hogy már soha nem fogjuk megtudni: mi lett volna, ha…? Hiszen ez történelmileg értelmezhetetlen.

Az Oscar-díjas filmet is jegyző Al Gore (Kellemetlen igazság – kötelező darab!)  rendületlenül és megállíthatatlanul küzd azért, hogy felhívja a világ figyelmét például olyan egyszerű dolgokra, hogy ha tíz darab almánk van, akkor abból nem ehetünk meg 17-et, hiába is reménykedünk benne, hogy az isteni csoda majd megszaporítja, ahelyett, hogy almafát ültetnék, de legalábbis kimennénk a piacra. Arra is, hogy zárt rendszerben nincs korlátlan növekedés (Olvasó, tudom, most hagytál itt…), valamint arra is, hogy az a végtelen szennyezés, pusztítás, amit végzünk a kézen, amely etet minket (lásd: Föld nevű bolygó), varázsütésre nem múlik el következmények nélkül.

Ha hisszük, ha nem: a szennyezés olyan hatással van az ökoszisztémánkra, melynek beláthatatlanok a következményei. A globális felmelegedés, a pusztulás lassan visszafordíthatatlanná válik. S hiába érvelnek a globális felmelegedés ellenzői azzal, hogy két jégkorszak között a melegedés fázisa normális, abba nem gondolnak bele, hogy a mérték nem mindegy. De valószínűleg azzal sincsenek tisztában, hogy létezik az a melegedési pont, ami egyszerűen – bizonyos kiáramló édesvizek miatt – leállítja a Golf-áramlatot. Miért baj ez? Azért, mert ez esetben Európa kb. 10-12 év alatt jégkorszakba zuhan. Lila mesének tűnik? Pedig ez egyszer megtörtént már, csak más okok miatt, s a dolog ez irányba mutat ismét.

Nagyra becsülöm ezt az embert, amiért fáradhatatlanul igyekszik felhívni a figyelmet az összefüggésekre mind a környezetszennyezés, mind a politikai és gazdasági rendszerek hiányosságai tekintetében. A globális változás mozgatórugóit tárja fel. Felnyitja a szemeket, nem riogat „meghackelt demokráciával”, elhízásjárvánnyal, hamarosan beköszöntő éhséglázadásokkal vagy glaciálissal, a túlnövekedés veszélyeivel és a hatalom újonnan alakuló köreivel. Ehelyett higgadtan, tényadatokkal alátámasztva magyarázza el az összefüggéseket, az okokat és a következményeket, s miközben az ellenzőknek elfogynak az érvei, ő egy pillanatra sem szűnik meg derűlátó lenni. Tudván tudja, hogy a 24. órában, annak is az utolsó perceiben élünk, de azt is, hogy még van választásunk. Hisz az emberiségben, abban, hogy ha megkapunk minden információt, s meglátjuk az összefüggéseket, képesek leszünk jól dönteni és ezzel megmenteni a saját életünket.

Ennyi a tét, nem kevesebb. A bolygó túl fogja élni. Talán emberi léptékkel mérve hosszú idő alatt tisztul meg, de megtisztul. Nekünk azonban nincsen másutt hely, vagy ha van is, ahhoz is tudatlanok vagyunk, hogy eljussunk odáig. A feltételezett bolygó szerencséjére.

A Booklány szereti… oldalon megjelent írás szerkesztett változata

Al Gore (Davis Guggenheim dokumentumfilmjében, a Kellemetlen igazságban)

Al Gore (Davis Guggenheim dokumentumfilmjében, a Kellemetlen igazságban)

Al Gore: A jövő
Fordította: Hegedűs Péter, Takács Zoltán
HVG Kiadó, Budapest, 2013
556 oldal, teljes bolti ár 4900 Ft
ISBN 978 963 304 1482

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Korunk olyan forradalmi változást tartogat, amely példa nélküli a történelemben. Ha újra kezünkbe akarjuk venni sorsunk irányítását, és magunk kívánjuk alakítani jövőnket, szembe kell néznünk a globális változásokat mozgató erőkkel.

Föld Rt. A fokozódó globalizáció olyan új, átfogó, integrált gazdasági egységet hoz létre, amely az eddigiekhez képest egészen más módon viszonyul a tőkéhez, a munkához, a fogyasztói piacokhoz és a nemzeti kormányokhoz.

Globális elme. A digitális kommunikáció, a világháló és a számítógépes forradalom által olyan agyközpont jön létre, amely emberek millióinak érzéseit és gondolatait köti össze intelligens gépekkel, robotokkal, mindenhol jelen lévő érzékelőkkel és adatbázisokkal.

Hatalmi átrendeződés. Az elmúlt ötszáz évben soha nem tapasztalt módon alakul át a globális politikai, gazdasági és katonai erőegyensúly: az amerikai hegemónia egy többpólusú hatalmi középpont, a nemzetállamok a magánszféra, a politikai rendszerek a piac felé tolódnak el.

Túlnövekedés. A gazdaság elromlott iránytűje vészesen rossz irányba, a fogyasztás, a környezetszennyezés fenntarthatatlan növekedéséhez, valamint a termőtalaj, a vízkészletek és az élővilág kimerítéséhez vezet.

Újraértelmezett élet és halál. A genomikai, biotechnológiai, az ideg-, valamint az élettudományi forradalmak drasztikus hatást gyakorolnak az orvostudományra, a mezőgazdaságra és a molekuláris tudományokra, még az evolúció is emberi irányítás alá kerül.

Kiéleződött helyzet. Az energiarendszerek, a mezőgazdaság, a közlekedés és az építőipar forradalmi átalakulásával együtt az emberi civilizáció és a Föld ökoszisztémái közötti kapcsolat radikálisan megbomlik.