Van valami furcsa erő a diktatúra-történetekben, főleg, ha azok önéletrajziak. Az olvasó borzongással vegyes kíváncsisággal veti bele magát a tragédiákba, mint a véres baleseteknél: mindenki úgy nem néz oda, hogy közben, persze, odanéz. Bodor Johanna (igen, az a család) története kétszeresen is felcsigázhatja az egyszeri olvasó kíváncsiságát: úgy is, mint látlelet a diktatúra Romániájáról, és úgy is, mint naturalista kép a balett törékenynek tűnő, de kőkemény világáról.
Érdekes ez a kettősség, amivel hozzányúl a történethez, a tulajdonképpeni életéhez, a kiadót is ez foghatta meg. Kiválóan ábrázolja a történet velejét a borítón lévő, szögesdrótból szőtt balerina. Egy zárt világ, a balett zárt világán keresztül rajzolódik ki a hasonlóan zárt, romániai rendszer képe. A sokszor abszurd szabályok, a rengeteg fájdalom, a tortúrák, a fogyókúrák, a szenvedés, a vér, az izzadság, mind-mind hozzátartozik ahhoz a légiesnek tűnő szépséghez, amit úgy hívunk: balett. De hozzátartozik ahhoz a világhoz is, amit úgy hívtunk: Ceaușescu Romániája. Képben a kép, könyvben a metafora, tökéletesen illeszkedik.
Egyszerre borzongat a tánc mögötti szenvedés és az élet mögötti szenvedés.
A szerző nem tesz mást, csak elmeséli az életét, ami, ahogyan később írja is, csak egy a millióból. Leírja, hogyan próbál meg családja boldogulni, majd pedig teljes létszámban kijutni a nyolcvanas évek Romániájából egy névházasság révén, több éves konspirációra és állandó félelemre kárhoztatva ezzel őket. Hű képet fest a szomorú, szürke Bukarestről a nyolcvanas évek derekán, a lehallgató készülékek hétköznapiságáról, a nélkülözésről, az állandó fázásról, a folyton elzárt gázról és a vasalón forralt teáról. A hideg próbatermekről, lemerevedéstől, sérüléstől óvott izmokról, arról, hogy miképp keményít meg duplán, sőt triplán egy fiatal lányt, ha az elnyomott kisebbség tagja, balerina és diktatúrában nevelkedik. Ír arról is, hogy milyen terhet ró egy alig-alig felnőtt lány lelkére az állandó hazugság, félelem, éhezés, hideg, nélkülözés, elnyomás, konspiráció. Teher alatt nő a pálma: hosszú távon. Rövid és középtávon azért van, hogy összeroppan.
Bodor Johanna nem szépíti meg a múltat, kendőzetlenül ír a kalandjairól, kis árulásairól, nem keres magyarázatot, nem magyarázkodik, csak mesél. Rendszerbe foglalva a történéseket, megörökítve a ma már talán hűen leírhatatlant, emléket állítva a számára fontos vagy életében fontos szerepet játszó embereknek, akik így vagy úgy, de azzá tették, akivé mára vált.
Örülök neki, hogy a szerző utószót illesztett a kötethez, amiben leírja, hogy ő nem volt hős és nem is lett íróvá, ő csak egy ember. Aki emléket állít valaminek, monumentumot a múltnak, a léleknek, a felnőtté válásnak, és egy korszaknak, aminek létrejöttében és fennmaradásában kicsit talán mindenki hibás volt. Ettől és így kerek ez a történet számomra. Booklány szereti…
A Booklány szereti… oldalon megjelent írás szerkesztett változata
Bodor Johanna
Bodor Johanna: Nem baj, majd megértem
Magvető Könyvkiadó, 2014
224 oldal, teljes bolti ár Ft
ISBN 978 963 143 1704
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
Az 1983-ban induló történet főszereplője a balerinának készülő 18 éves Johanna, aki Bukarestben él értelmiségi szüleivel. A család úgy dönt, Magyarországra költözik, először a szülők tudnak átjönni és a lánynak még legalább két évet kell egyedül otthon maradni, a régi viszonyai között új életet kezdeni, készülni a balettvizsgára, az érettségire; ottani életük felszámolására.
Kapaszkodókat keres, holott elszakadnia és szakítania kell. Ha belép egy hivatalba, nem lehet benne biztos, hogy ki is jön onnan. Nyomában a titkosrendőrség és a fortélyos félelem, valamint a férfiak, akik egyre többet akarnak a sudár, saját testiségére ekkortájt ébredő fiatal teremtéstől.
Felkavaróan őszinte emlékezés a sorsfordító esztendőkről, a felnőtté válásról, a tánc és a balett beavató rítusairól, a test függéséről és szabadságáról, valamint pontos beszámoló egy abszurd-kegyetlen diktatúra mindennapjairól, nyomasztó árnyairól és váratlan derűiről. A könyv személyes regisztere és dokumentumértéke egyszerre letaglózó és felszabadító.
Olvass bele 
Posted on 2014. június 15. vasárnap Szerző: olvassbele
0