Belül a magyarázat | Valachi Anna: »A nő számomra rejtély«

Tóth Zsuzsanna |

Tömören összefoglalva a művet, ez József Attila élet­rajza, kissé talán szokatlanul: a nőkhöz való viszony tükrében. Mert mi másról is szól egy élet, mint viszo­nyokról, azok változásáról, egymásra találásokról, el­szakadásokról, együtt­létről és magányról, elfoga­dásról és eltaszításról. Itt most a nők kerülnek előtérbe. Vívódások közepette olvastam az első fejezetet – miközben nagyon tisztelem azt a munkát, amit Valachi Anna József Attila-kutatásai és publikációi jelentenek. Folytonosan azt éreztem, nem akarom, hogy ennyire lecsupaszodjék, kiszolgáltatottá váljék a költő, akinek minden sorát fontosnak érzem. Akihez – hogy Juhász Ferencet idézzem – pszichoanalízisbe járt a nemzedékem, talán másoké is. Eszméléseink során ő az, minden életkorban, minden élet­hely­zetben, aki egyike az örökkön érvényesnek érzett költőknek.

Valachi Anna – akár maga József Attila – „sok kedves nőből” próbálja összeállítani az Egyet, a Mamát, akihez, életében és halála után is, a költő eltéphetetlen köldökzsinórral kötődött. A kapcsolatok feltárásában elfojtott indulatok és vágyak kerülnek felszínre, talán a Szabad ötletekhez hasonlóan felkavaró, megrázó módon. Vagyis újra bizonyítékot kapunk arról, hogy a szikrázóan pontos költészet gyöngyszemei a lélekmélyi salak­anyagból épültek, a megélt szenvedésekre belül van a magyarázat. A világsebű költőhöz ez is hozzátartozik. Ahogy egyre beljebb haladunk a József Attila életében felbukkanó, meghatározó vagy éppen átsuhanó nőket – illetve J. A. hozzájuk fűződő viszonyát – taglaló írásban, egyre jobban megértjük ezt a tételt.

Valachi Anna megértéssel és szeretettel ábrázolja nem csupán a költőt, de a hozzá tartozókat is, s nem utolsó sorban emléket állít valamennyi asszonynak, aki sze­ret­te őt, akár ha rövid ideig is, némelyeket felmentve a rájuk zúdult átkok alól. Újszerű fénytörésben láttatja József Attilát, az embert s a költőt; csibészes mosolyú társasági férfinak és keserű, homlokredőkbe préselt dacúnak, aki folytonos lázban égve keresi a Nőt, talán mindörökkön egyet, a Mamát. A sok nő között ott ta­lál­juk a költő nővéreit, a hosszabb-rövidebb vonzalmakat jelentő szerelmi kapcsolatokat – az érzelmek hul­lám­zá­sával – és azokat a nőket is, akik mentorként segítették, patronálták a fiatal költőt. Látjuk a már jól ismerteket, és az eddig kissé homályban lévőket. Valachi Anna ér­zé­kenyen, olvasmányos stílusban ír szinte regényszerű élet­rajzot, de egyben irodalomtörténeti művet is, gazdag irodalomjegyzékkel és névmutatóval, így nem csupán érdekes, de hasznos olvasmányt kapunk.

A kötet felépítése logikus és áttekinthető, remek életszakaszoló fejezetcímekkel: Családi nők, Első vágyak és hódítások, Pótanyai oltalmazók, Magasban és mélyben, Felnőttkori anya­helyettesek, Mások asszonyai. Így áll össze a költő élete, s „Az a szép régi asszony”, akit József Attila mindig is szeretett, életének alfája, omegája.

Valachi Anna: »A nő számomra rejtély« – József Attila asszonyai
Noran Libro Kiadó, 2013
264 oldal, 2 990 Ft
ISBN 978 615 527 4404

• Olvass bele!

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Sajátos hangvételű, akár életrajzi regényként is olvasható könyvében a szerző nemcsak a heves szerelmi vágytól lázas költő képzelt és valódi nőkapcsolatait tárta föl, hanem annak a mély rétegű vonzalomnak az eredetét kutatta, amely az asszonyi törődésre szomjazó József Attilát gyermekkorától kezdve utolsó lélegzetvételéig jellemezte.

Azoknak a – társadalmi hovatartozásuktól függetlenül segítő – asszonyoknak a portréit rajzolta meg, akik az idejekorán elvesztett, gondoskodó édesanya helyetteseiként mély empátiával, önérzetsegítő lelki bátorítással és olykor anyagi támogatással is hozzájárultak a ritka költői tehetség kibontakoztatásához, s – minden jó szándékuk ellenére – tragikus sorsa alakulásához is.

Ezek az asszonyok valamennyien a sorsát szövögető párkákra emlékeztetnek, akik szinte kézről kézre adogatták egymásnak védencüket, de csak ideig-óráig tudták boldoggá tenni.