Homérosz labirintusában kalandozva | Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Posted on 2013. augusztus 23. péntek Szerző:

0


Benni_Gyorslábu-Achille-bor180Bedő J. István

Mindennek Devecseri Gábor az oka. Ugyanis az ő tollán született meg az Odüsszeiának az a fordítása, ami teljes egészében a magyar irodalom részévé tette az eposzt, és ettől kezdve megnehezítette egy sor más író meg az összes olvasó életét.

Az egyik ilyen író Stefano Benni, akit az olasz olvasó, tévé-, színház- és filmnéző alaposan ismer, szatirikus és fájóan ironikus írásaiból, színpadi vagy megfilmesített műveiből (meg a politikussá előlépett Beppe Grillo korábbi stábjából – neki a poénszállítója volt). A megnehezítés kettős: Benni nálunk ismeretlen volt eddig. A Homérosz-parafrázis viszont rögtön a megnevezéseknél megbotlasztja az olvasót, hiszen minálunk az eposzi jelzők a görög (ejtésű) nevekhez kapcsolódnak: leleményes Odüsszeusz, hókaru Nauszikaá, okosszivü Pénelopé, illetve az Iliászból: gyorslábu Akhillész/Akhilleusz. (A rövid magánhangzó nem hiba: az időmérték végett lett rövid!)

A mai olasz nyelvben senkinek nem okoz gondot, hogy a könyv címe: Gyorslábú Achille. Nálunk igen. De még a cím is megtréfál. A főhős Ulisse (vagyis Odüsszeusz) Isolani. Kiadói szerkesztő a boldogtalan, hitvány és még annál hitványabb kéziratokat gondoz, szenved tőlük, minden talentumát beleöli mások unalmas, hamis vagy érdektelen szövegeinek javításába. Szerelme illegális bevándorló lány, a gyönyörű Penelope, akinek minden napja rettegés, hogy mikor és hogyan találnak a hatóságok alkalmat arra, hogy kitoloncolják. Ezért aztán a szerelem sem egyszerű.

Nos, ez a nem szabványos, éjjel álmatlan, nappal el-elalvó szerkesztő egyszer csak mail-üzenetet kap egy ismeretlentől, aki találkozni óhajt vele. Így kezdődnek a kalandok. Lehetne ebből krimi is, mert a találkozó körülményei inkább félelmet keltőek, mint biztatóak, ám a meghívó, ez a bizonyos Achille roppant különleges alak. Szikrázóan értelmes, kiváló gondolkodó, szellemes vitapartner – ám emberek közé nem jár. Koponyatorzulással, bénasággal megvert személyiség, leegyszerűsítve: elefántember. Sötétben él, számítógépen kommunikál, és az élete igen rövidre van szabva.

Hogyan lehet ebből a tragédia szagát és előszelét éreztető, merőben kimódoltnak tűnő találkozásból regényt formálni? Lehet, bizony. Egyrészt a történet hőseit akaratlanul is megkedveljük. Isolani élete a képtelenségek sorozata, s e történéseket ő oly természetesnek fogadja el, ahogy Harry Potter a körülötte zajló mágikus eseményeket. (Párhuzam a Rowling-művel az is, hogy a megfejthetetlen világhoz Benni saját szókincset is alkot…)

A durvaságig arrogáns Achille pedig csak azért ilyen, mert nincs különösebb oka, hogy fölöslegesen legyen udvarias. Tudja, hogy rövid az élete. Ám Achille több ennél: kiváló író. Ez a leveleiből, illetve az elektronikus beszélgetőfüzetből is kiderül. Itt bújik elő egy újabb szellemi játék a szerzői szövegből. Ulisse nagyon köznapian ír és beszél, szójátékosan fejezi ki magát, a tolószékhez kötött Achille, akire legkevésbé sem igaz a gyorslábú jelző, végtelenül választékosan fogalmaz. Szinte kétségeink is támadnak, hogy is lehetséges ez. Vajon hol és hogyan alakulhatott ki az ékesszólása?

Stefano Benni

Stefano Benni

A kétféle nyelv váltogatása és ütközése szellemi torna írónak és olvasónak egyaránt. Benni szövege rágós falat fordítóinak, egyrészt mert nagyon tapad a mindennapi olasz kultúrához, emberekhez, eseményekhez. A másrészt pedig a már említett, Benni-szókincs. Termé­szetesen nem az egész mű íródott neologiz­musokból, de azért az olvasónak el kell gondolkodnia, hogyan is fejtse meg (könnyeb­ben/nehezeb­ben) Nádor Zsófia tűzijátékszerűen villogó fordításának szavait. Mert ugye a munkáját tudományos alapossággal gyakorló prosti elég kézen­fekvően lesz szopológus, de bizony az öllelő (olvasd: öl-lelő) többszöri végiggondolást kíván. Meg az Odüsszeia alapos ismeretét, mert hát Ulissének kézenfekvő, hogy ismeri… Az olaszul értőknek ajánlható az ismerkedés a kiadó által sok éve létrehozott Bennilogia oldallal, amely megkönnyíti a szerző agyszikráztató szavainak megértését.

A sokszor megnevettető történet természetesen nem hepiendes. Stefano Benni áprilisban a Könyvfesztivál vendége volt, akkor mondta el: valóban élt a modellje gyorslábú, béna hősének. Ulisse, természetesen, egy kicsit ő is, barátságuk is valóságos volt. A többi: írói fantázia, játék.

Bátorság kell újraolvasni Benni könyvét, mert egyszerre nem adja meg magát. De nagyon megéri…

Stefano Benni: Gyorslábú Achille
Scolar Kiadó, 2013

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Stefano Benni regénye napjaink szórakoztató Odüsszeusz-története. Egyrészt fordulatokban bővelkedő, izgalmas olvasmány egy fiatal férfi válságáról, másrészt irodalmi utalásokkal teli szöveglabirintus, melyben azonban nem vesznek el a nagyon is hús-vér főhős problémái. A fantasztikus elemekkel teli regény nemcsak a szereplők lelki történéseibe enged bepillantást, hanem apokaliptikus víziókat felvillantó társadalmi szatíra is, mely kíméletlen öniróniával mutat rá globalizált világunk visszásságaira: a politikai elit korrupciójára, a média hatalmára és a kétezres évek gazdasági válságára.

Stefano Benni: Gyorslábú Achille
Scolar Kiadó, 2013
296 oldal
ISBN 978 963 244 4109