A gyerek, az álom, a film és a mese | Jankovics Marcell képei a Kultúrkúriában

Posted on 2013. augusztus 24. szombat Szerző:

0


Jankovics Marcell

Jankovics Marcell (Fotó: Eisenmann József)

Novák Zsófi Aliz

Jankovics Marcell Kossuth-díjas grafikusművész, Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező képeiből nyílik kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában. A II. kerület díszpolgára Madáchhoz és Woody Allenhez hasonlóan tart a világvégétől. Úgy véli, hogy a mai rajzfilmeseknek kevés az esélyük a művészi kibontakozásra, de azért még mindig van néhány megszállott.

Ön a XV. Pesthidegkúti Nyári Művészeti Fesztivál egyik főszereplője lesz, a Klebelsberg Kultúrkúriában nyílik kiállítása.
A mese és a történelem témakörébe illeszkedik a kiállításom anyaga, testre, lélekre, szellemre simulóan. A történelem ma is kedvenc tantárgyam, a mesék foglalják el időm nagy részét. Több könyvet is írtam a meséről, a könyvhétre jelent meg eddigi legvaskosabb művem, Mese, film és álom címmel. Filmjeim többségükben mítoszok, történelmi mondák és mesék adaptációi.

Illusztráció Az égforgató csodagyűrűhöz

Illusztráció Az égforgató csodagyűrűhöz

A mostani kiállítás válogatás a birtokomban lévő alkotásaimból. Összesen csaknem nyolcvan – 2000 után készült – képről van szó. Kiállítják Az ember tragédiája című egész estés rajzfilmem, valamint az Ének a csodaszarvasról című filmem képeit, de lesznek mesekönyv-illusztrációk, illetve hangzó könyvekhez készült grafikák is. A meseillusztrációk törzsanyagát Mirtse Zsuzsa könyvéhez, az Égforgató csodagyűrűhöz és a Fortélyos öreg című népmesegyűjteményhez készült rajzok adják. De láthatók lesznek a Hangzó Helikon Sebestyén Márta és Kátai Zoltán anyagához, illetve Anga Mária és Iancu Laura könyvéhez készült alkotások is.

Ezer szállal kötődik a kerülethez. Hidegkúthoz hogyan kapcsolódik?
Korábban több kiállítást is megnyitottam a Kultúrkúriában, de saját tárlatom most nyílik itt először. Valóban minden a második kerülethez köt, 1960 óta itt dolgozom, 1970 óta itt élek, és 2000-ben díszpolgárrá választottak. Bizonyos eseményekre eljárok, de érdekes módon egyre kevesebb a szabadidőm, amióta nyugdíjas vagyok. A Templomkerti Estéken, a Kúriában, a 90-es években a Marczibányi Téri Művelődési Központban is tartottam előadásokat.

Jankovics_Tragédia Párizsi szín

Az ember tragédiája – Párizsi szín

2011-ben mutatták be Az ember tragédiáját. Több mint húsz éven keresztül szenvedélyes elszántsággal dolgozott a rajzfilmen. Miért pont Madáchra esett a választása?
Bele sem kellett bújnom Madách bőrébe, mert minden gondolatával egyet tudok érteni. Óriási szerencsém egyébként, hogy éppen a mű megjelenésének  évfordulójára készültem el a filmemmel. Szőcs Gézának (akkor a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára) köszönhetem, hogy sikerült a végére érnem. Nagy drukk volt, hogy megérjem. A bemutatón óvakodtam attól, hogy hosszan beszéljek, mert elsírtam volna magam. Ezért mondtam csak annyit: „Megértem.” Egy filmrendező számára két halál létezik, az egyik, ha nem készül el a filmje, a másik, ha megsemmisül a negatívja.

A Tragédia nem tartozik a diákok kedvenc kötelező olvasmányai közé.
Nem is arra való, hogy 17 évesen olvassák. Ugyanakkor a magyar irodalom kimagasló teljesítménye, célszerű legalább megkóstolni! Mindig tudtam, hogy nem lesz a filmemből kasszasiker, nem is ezért vágtam bele. Valakinek az a szenvedélye, hogy vitorlázik, más lovagol, én filmet készítek. A Tragédia tartalmaz nagyjából negyven olyan gondolatot, amely miatt halhatatlan és örök érvényű. Szerzője a Föld lehűlését jósolta, nem a felmelegedését, de sajnos az egyik nem zárja ki a másikat. Félek attól, hogy ha nem is az én életemben, de bekövetkezik a világvége. Márpedig az ember akkor szeret tervezni, ha az emberiségnek van jövője. Woody Allentől kérdezik az egyik filmjében, hogy miért olyan rosszkedvű. Azt válaszolja: „Most olvasom, hogy tízmilliárd év múlva kihűl a nap. Akkor minek írtam meg a szakdolgozatomat?” Az embernek a végtelenség tudatára szükség van, Madách műve erről is szól.

Az ember tragédiája – Falanszter

Az ember tragédiája – Falanszter

Megfér a modern rajzfilm és a Jankovics Marcell-stílus egymás mellett?
Az idei kecskeméti  fesztiválon kiutálta a zsűri a Tragédiát, többek között az egyik volt tanítványom. A divattal ellenkező irányba menetelek, ezt régóta tudom. Használok ugyan számítógépet, de nem szeretem a stilizált felgyorsult képi poénkodást, és a 3D-s filmeket sem. Nem is követem ezeket a filmeket, nem feladatom, hogy 72 évesen megfiatalodjak, és úgy csináljak, mintha közéjük tartoznék. Érzékelem, hogy a filmem nem divatos, de a célom az volt, hogy örök érvényű legyen.

Több családtagom rajong a filmjeiért, egyik húgom az esküvői meghívóját a magyar népmesék emblematikus galambos képével díszítette. Sok rajongója van?
Volt, amikor egy babakocsit toló nagymama megszólított, és elmondta, hogy a kis unokája rólam kapta a nevét. Egyszer pedig egy apuka mesélte, hogy a Fehérlófiával zsarolja a kisgyerekét, mert annyira szereti, hogy ha nézheti, még a spenótot is hajlandó megenni. Meg is kérdezte tőle, hogy miért szereti annyira? A fiú azt válaszolta, hogy „én ilyeneket álmodom!” Hát nagyon meghatódtam. A gyerekek még tudják, hogy az álmodás időszaka ugyanolyan értékes, mint az ébrenlété. Életünk legfontosabb dolgai éjszaka „művészi” formában visszatérnek. A magyar filmművészetben Huszárikot tartom a legtöbbre, a Szindbád maga egy álom. A gyerek, az álom, a film és a mese összetartoznak!

János vitéz

János vitéz

Manapság nagyon kevés magyar rajzfilm készül. Önnek van munkája?
A rajzfilmgyártás virágkorában, a hetvenes években mai áron 4-5 milliárd jutott rajzfilmekre, ebből 18 óra filmet tudtunk készíteni. Ma 160-180 millió forint a rajzfilmesek éves támogatása. A filmeseknek emellett az internet tud munkát adni, reklámnak megfelelő feladatokat, de a művészi kibontakozásra kevés az esély. Szerencsére még mindig van néhány megszállott. Van olyan – igen tehetséges – tanítványom, aki hozzám hasonlóan régóta nem tudja egész estés filmjét befejezni. Nekem is voltak szüneteim, de soha sem évek. Legutóbb egy III. Béla királyról szóló film felére kaptam pénzt. Egy fél filmre. Jó, hogy nem most vagyok fiatal, mert biztos, hogy nem rajzfilmesnek mennék.

A Budai Polgár 2013. augusztus 16-i számában megjelent interjú szerkesztett változata

Jankovics Marcell családjában több képzőművész is volt, a rajzkészséget tőlük örökölte. Építésznek készült. Nem vették föl az egyetemre – börtönviselt banktisztviselő édesapja miatt nem volt „megfelelő” a pedigréje –, ezért segédmunkásként dolgozott. 1960-ban került a Pannónia Filmvállalathoz. „Nem akartam rajzfilmes lenni, de beleszerettem” – fogalmazott egyszer a Kossuth- és Balázs Béla-díjas művész, aki több száz filmet rajzolt és rendezett. Sisyphus című munkáját 1974-ben Oscar-díjra jelölték. Küzdők című alkotásával 1977-ben elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját. 1981-től az Iparművészeti Főiskolán tanított animációt. 1994-ben lett a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Jelenleg nyugdíjas, könyvet ír, filmet rendez.

Jankovics Marcell kiállítását Hoppál Mihály néprajzkutató nyitja meg augusztus 29-én 18.30-kor. Közreműködik: Szvorák Katalin népdalénekes, előadóművész. A tárlat szeptember 22-éig látogatható.
Helyszín: Klebelsberg Kultúrkúria (1028 Budapest, Templom utca 2–10.)