Művészek, barátok, vendégek, kamarazenészek | Kaposfest negyedszer

Posted on 2013. július 27. szombat Szerző:

0


Kokas Katalin

Kokas Katalin

Balogh Máté

Nagy fába vágta a fejszéjét a Kokas Katalin–Kelemen Barnabás művész házaspár, amikor 2010-ben megálmodta a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált. Akkor még nehezen tudta bárki is elképzelni, hogyan lehet sikeres egy nem budapesti rendezvény. Az idén negyedik alkalommal megrendezendő, immáron rövidebb nevet viselő Kaposfest bebizonyította, hogy igenis létezik komolyzenei élet a fővároson kívül, méghozzá világszínvonalon. Erről azok tudnának mesélni, akik már jártak Kaposváron, és évről évre a városba „költöznek” az augusztus 20-át megelőző hétre.
Kokas Katalin Liszt-díjas hegedűművésszel, az esemény művészeti vezetőjével és Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművésszel beszélgetünk.

Mi vezérelte önöket, hogy egy klasszikus zenei fesztivált adjanak Magyarországnak?
Kokas Katalin:
Alapvetően a méltán híres magyar közönségnek szerettünk volna egy olyan magas színvonalú rendezvényt létrehozni, ahol nemcsak jó érzés játszani – hanem a legjobb! Hazánkat külföldön még mindig zenei nagyhatalomként emlegetik, ami nem csupán az elmúlt kétszáz évben született világhírű zeneszerzőinknek, karmestereinknek és szólistáinknak köszönhető, hanem a közönségnek is. Ebben az országban a közönség mindig is híres volt az értékítélő képességéről.
Kelemen Barnabás: Hazánkban Kodálynak köszönhetően az emberek sokkal nagyobb része tanult zenét vagy énekelt, mint bárhol másutt. Úgy gondolom, hogy – az egész világot beleértve – Magyarország publikumának a legjobb játszani. Emellett, ha szakmai ismeretségünknél fogva megtehetjük, hogy a nemzetközi zenei élet színe-javát elhozzuk a magyar közönségnek, akkor azt szinte kötelességünk is megtenni.

Kelemen Barnabás

Kelemen Barnabás

Ez rendkívül szép elgondolás, mégis miért Kaposvárt választották? Miért ez a város vált a kamarazenei fesztivál otthonává?
K. K.:
A fesztivál ötletét megosztottam néhány barátommal, akik külföldön szintén fesztivált vezetnek. Ők azt tanácsolták, hogy keressek egy kedves kisvárost, ahol a közönség és a zenész társaság egyaránt jól érezné magát. Először Kaposvár polgármesterét, Szita Károlyt kerestem meg, hiszen ezen a gyönyörű helyen nőttem fel, és az ember szereti hazavinni az értékeket. A kérdésemre, hogy a város szívesen befogadná-e a Kaposfestet, pozitív választ kaptam, attól kezdve a helyszín kérdésével nem kellett foglalkoznom.

Alina Ibragimova

Alina Ibragimova

Már többször nyilatkozták, hogy a fesztivál fellépői közé 80 százalékban barátokat kérnek fel a világ különböző részeiről, és csak 20 százalékban hívnak – ajánlás alapján – új művészeket. A barátok között van Joshua Bell, Rados Ferenc, Kocsis Zoltán, Pekka Kuusisto, Alina Ibragimova és sokan mások. Mi számít jobban a felkérésben: a barátság a művészekkel, vagy az, hogy mennyire nagy név az illető?
K. B.: Mindkettő igen fontos, de leginkább az számit, hogy milyen zenész, valamint milyen személyiség az illető, és könnyen lehet-e együtt kamarázni vele. A fesztivál ideje alatt ugyanis nem sok idő van a darabok elpróbálására, ezért profi és vérbeli muzsikusokra van szükségünk, hogy a koncertek hibátlanul szóljanak. Persze, ezek mellett, ha ismert a szakmában, az emeli az esemény fényét és, ha még barátság is van köztünk, a meghívás sokkal könnyebb.
K. K.: José Gallardóval (a fesztivál közkedvelt argentin zongoravirtuóza – A szerk.) például hét évvel ezelőtt a burgenlandi Lockenhausban (magyarul Léka) játszottunk először. Azóta minden évben közösen lépünk fel különböző fesztiválokon; a Kaposfesten is immáron negyedik alkalommal zenél majd. Hihetetlenül érzékeny, fantáziadús, kifinomult játék jellemzi, leheletfinom pianókat hallhat tőle a közönség. Bátran merem állítani, ennyi év alatt barátokká váltunk.

José Gallardo

José Gallardo

K. B.: A magyar közönség által is szeretett és várt tatár születésű művésznővel, Alina Ibragimovával a Jeruzsálem Fesztiválon játszottunk először. Túlzás nélkül állíthatom, hogy őt mi ismertettük meg a magyar közönséggel, és az első fesztivál óta világsztárnak számít. Alina a barokk stílust ötvözi ördögien sziporkázó és virtuóz egyéniségével. Idén a kvartettjét, a Chiaroscuro Kvartettet is elhozza, akik korhű hangszereken játszanak majd.
K. K.: Még meg kell említenem Nicolas Altstaedtet, akivel Léka várában játszottunk először 2006-ban. Ő a ma élő csellisták egyik legjobbja; óriási színpadi egyéniség, tökéletes játékkal, az előadás közbeni szenvedélye pedig magával ragadó. De minden egyes művészemről tudnék regélni, hiszen mind különleges egyéniség!

A fesztivál művészeinek átlagéletkora 35 év. Mondhatjuk, hogy a fiatalság és az általuk hozott energiák a mozgatórugói ennek az eseménynek?
K. K.:
Igen, valóban így van. De minden évben tisztelgünk a legnagyobb idős művészek előtt is. Volt már nálunk Rados Ferenc, Ivry Gitlis, Perényi Miklós és Frankl Péter, idén pedig a 80 éves Vásáry Tamást hívtuk el, akit a magyar közönségnek nem kell külön bemutatni. Mi már 18 éve ismerjük személyesen, azóta rajongunk földöntúli személyiségéért, varázslatos színpadi kisugárzásáért.

A nagyszerű előadói kvalitásoknak köszönhető a siker, de az idő rövidsége hogyan teszi lehetővé, hogy mégis profi módon szólaljanak meg a művek?
K. K.:
Minden művész tökéletesen felkészülten érkezik a fesztiválra. A műveket legalább kétszer végigpróbálják, vagyis a különböző helyről érkező fellépők ötleteiket, a darabhoz való hozzáállásukat is összecsiszolják. Nagyfokú nyitottságot igényel, hogy egymásra találjunk, és képesek legyünk egymás gondolataira reagálni; meg kell érteni a próbák alatt egymás logikai rendszerét.
K. B.: A Kaposfesten – szinte egyedülálló módon – Katiék úgy sakkoznak a próbákkal, hogy a koncertek alatt meghallgathassuk egymást, ami az egyik legnagyobb inspiráció számunkra. Úgy időzítik a próbákat, hogy nagyjából mindenkinek ugyanakkor legyen az ebédidő, a vacsora, és hogy együtt pihenjünk, beszélgessünk. Az esti étkezéshez immáron második éve cigányzene is szól, amiért rajong a művészcsapat. Idén Horváth Gyula és zenekara szolgáltatja a zenét. Ez hozzájárul a különleges hangulathoz, és a színpadi együttmuzsikálás mellett ezeken az alkalmakon életre szóló barátságok köttetnek.

Nicolas Altstaedt

Nicolas Altstaedt

Hogyan dől el az, hogy az adott darabnál éppen kiből lesz, mondjuk első hegedűs a fesztiválon?
K. K.:
Nagy felelősség a művészek között megtalálni a megfelelő egyensúlyt. Ha egy zenész számára van több, az egyéniségéhez illő darab, mellyel kibontakozhat a színpadon, akkor szívesen beül utána egy másik művész mellé másodikat játszani. A feladatot így érdekesnek éli meg. Jól kell ismernem őket, hogy tudjam, kinek mi számít megtisztelőnek (mert azt fogja jól előadni), és kit kivel lehet egy csapatba összetenni.

Ebből valóban látszik, hogy a művészek miért élvezik a fesztivált, és miért jönnek szívesen évről évre. Önök is járják a világot saját együttesükkel, a Kelemen Kvartettel. Milyen visszajelzéseket tapasztalnak a fesztivállal kapcsolatban? Külföldön ismerik már a Kaposfestet?
K. K.:
Igen, nyugodtan kijelenthető, hogy már felkerültünk a klasszikus zene térképére. Elég csak abba belegondolni, hogy az elmúlt három évben fellépő csaknem száz művésznek hány további fellépése volt fesztiválokon, ahol elmesélte, hogy milyen jó volt nálunk! Csodálatos művészek menedzsmentjei jelentkeznek be, hogy gondoljunk rájuk is, ők szívesen is jönnének. A meghívott művészeket azonban ismernem kell, így mindig nyitva tartom a szemem: kit tudnék a jövőben elképzelni a csapatban. Ez többlet felelősséget jelent, hiszen más fesztiválokon – a saját feladataimon túl – igyekszem minden koncertet meghallgatni, a kiszemelt művészeket emberileg is megismerni, s a jó pillanatban lecsapni rájuk.

A komolyzene mellett mivel csábíthatja a fesztivál Kaposvárra az érdeklődőket?
K. B.:
Bolyki György fesztiváligazgató nagyon érdekes kiegészítő programokat állított össze.„Szakcsi 70” címmel Szakcsi Lakatos Béla ad jazz-koncertet, lesz Karády Katalin- és Blues Brothers-est, és – amire a leginkább kíváncsi vagyok – az a produkció, amelynek során a klasszikus zenészek – többek között én is – a megszokottól eltérő koncertet adnak. Mindenki egy számára fontos, élvezetes és vidám darabot fog játszani, olyanokat és úgy, hogy a közönség biztosan meglepődjön.

Kelemen Kvartett

Kelemen Kvartett

K. K.: Személy szerint a nyári fesztivál ellenállhatatlan hangulatára esküszöm. Ezen a héten otthon hagyjuk a mindennapi rutint, ráérünk sétálni, fagyizni és beszélgetni egy édes kisvárosban. Teázhatunk, és közben csodálatos előadásokat hallgathatunk, vagy gondolunk egyet, és a gyógyfürdőben, a strandon kötünk ki. Együtt lélegzünk: a művészek és a közönség. A hét végére pedig minden arc ismerős lesz. Egész évre feltöltődhetünk, ha minőségi kikapcsolódásra szánjuk időnket, s úgy tűnik, hogy Kaposváron néha megáll az óra mutatója, kiszállhatunk a pörgésből, és magunkba nézhetünk.

Azt már tudjuk, hogy a Kaposfesten ováció van mindegyik koncert után, ezért árulják el, milyen erő rejlik a komolyzenében, ami miatt a világon több millióan úgy képesek ünnepelni a klasszikus zenészeket, mint mások a pop-zenészeket, már a fesztiválon is?
K. B.:
A klasszikus zene nem tömegkultúra, soha nem is volt; a művelt és kifinomult réteg élvezhette. A koncert mindig is ünnep volt, amolyan közös elmélyedés egy varázslatos világban, a szünetek pedig a legfontosabb társasági találkozási pontként szolgáltak. A kaposvári fesztivál látogatói szintén kiemelt rétege a társadalmunknak, akik szabadidejüket a magas kultúrának, saját lelki megtisztulásuknak szentelik.

Ez a fajta megtisztulás az oka annak, hogy a Kaposfest képes berántani és soha többé nem ereszteni?
K. K.:
Erről a közönséget kellene megkérdezni!

A Kaposfest részletes programja a rendezvény honlapján olvasható.

A koncertek helyszíne a kaposvári Szivárvány Kultúrpalota (7400, Kaposvár Noszlopy Gáspár utca 5-7.).

További részleteket a jegyvásárlásról itt és itt találnak az érdeklődők; a kiegészítő programokra a helyszínen vagy a kaposvári Tourinform Irodában kaphatók jegyek.