Minden egyszerre | Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag

Posted on 2013. április 15. hétfő Szerző:

0


Cserna_Szíved helyén-bor180Írta: Bodó Viki Booklány

Nem tudok zöld ágra vergődni ezzel a könyvvel, keresem a szót, több napja. Valahányszor megkísérlem megfogni, jóféle angolnaként siklik ki a kezem közül. Pedig akár egyszerű is lehetne, Cserna-Szabó András a divatos, mi több, a trendi szerzők egyike, akitől igen széles palettán jelentet meg a kiadója köteteket, a regénytől a gasztróig.

Ezzel el is jutottunk az első ponthoz, ami ezt a potenciális angolnaságot okozhatja: miért érezte úgy hirtelen az író, hogy írnia kell egy olyan könyvet, ami mindent visz? Egy könyvet, ami lefedi az összes, eddig általa érintett és nem érintett műfajt egyaránt, ami a zanzája a valaha volt csernaszabóknak? Elképzelésem sincs, mi vihette erre rá, mi több, abban sem vagyok teljesen biztos, hogy ez jó ötlet lett volna. Néha – na jó, alkalmanként – olyan érzésem volt olvasás közben, mintha agyonnyomná a súly. Túl sokat akart besűríteni egyetlen kötetbe, nagyon nehéz egyszerre humorosnak, vagánynak, gasztrónak, trendinek, dupla regénynek, westernparódiának, Tarantino-utánérzésnek, ámokfutásnak és flaszterbetyárnak lenni.

Apropó, gasztro-vonal: ha valahol, hát itt nagyon kilógott a lóláb. Tudjuk, jelent meg korábban ilyen témájú könyve, azt is tudjuk, hogy 2013 Magyarországán egy magára valamit is adó értelmiségi zsigerből borszakértő és már az anyatejjel szívta magába a főzés és étkezés minden tudományát. Mi több, azt is tudjuk, hogy ezzel kérkedni ma már nem kérkedés, hanem alapvetés. Itt azonban – valljuk be őszintén – több volt, mint elég. Már-már az író tetszelgésének tűnt a saját, vélt vagy valós hozzáértésének fényében, öncélúan. Nem megbocsátható az öncélúság.

Mindezek után nézzük, mi tetszett a Halálcsillag…-ban. Nagyszerű volt Zafír(a), az operettmajom táncoskomikus nemváltása. Ahogy a nőtlen, nőfaló, nők bálványa figura hirtelen (egy Kafkát vagy inkább Rushdie-t idéző villanással) nővé avanzsál, az zseniális. Nemcsak identitást vált ezzel, hanem mélyebb rétegeket idéz azzal, hogy egy huszárvágással a másik oldalra kerül. Amennyiben ez a túlhajszolt, hisztis önimádat nem sorolta már eleve a másik oldalra. Ebben az értelemben csak minden a helyére került.

Energiavámpír a könyv, bár ez itt nem teljesen negatív kifejezés. Harcoltunk egymással. Kétszer annyi idő kellett az elolvasásához, mint elsőre hittem volna, mert a képeivel lemerített, a gondolataimmal pedig kergetőzött megállás nélkül. Az unortodox love story szabályait nem sajátítottam el előre, olvasás közben kellett tisztába jönni mindennel. Nem mondom, hogy őszintén megszerettem. Azt sem mondom, hogy nem volt jó.

Cserna_Szabó András

Cserna-Szabó András

Az író egy íróról ír – félhülye mondat, zavaros karakter. A figura (Emlék Bundás) az örök üdvöske, a Mindjárt Nagyregénnyel A Köztudatba Berobbanó soha el nem tűnő figurája, aki valószínűleg a saját fejében sokkal tehetségesebb, mint a valóságban. Írna, de nem tud, mert nincs ihlete, mert lelke van, mert fontosabb az élet, meg a boldogságdémon szőrös dekoltázsa, meg a nők. Wannabe western-szerző: most komolyan, ki ír manapság ilyet az országban? A lapokon megelevenedik minden egyéb, emblematikus pesti figura: Rózsaszín Párduc, a közös képviselőnő, Jenő, a szilikonmellű, öregedő prostituált, a randomszerűen összevert pultosnő, Mókus, a filozófia doktora, aki nem mellesleg nő, Mátyus, minden kocsmák örök tartozéka meg a klisészerű első feleség…

Miközben a készülő regény fejezetei váltakoznak a való élet kocsmatúráival és a szorgalom teljes hiányával, az olvasó lassan ráébred, hogy ez a könyv mégiscsak más, mint aminek az első pillanatban látszott. Vegytiszta szatíra, értelmiségi látlelet, pesti dzsumbujtükör a félmenő határán. Azon a pengeélen táncol, aminek az egyik oldalán Értelmetlen Katyvasz, a másikon pedig a Tőrőlmetszett Precizitás lakik.

Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag
Magvető Kiadó, 2013

»Cserna-Szabó András: Szíved helyén… – megvásárolható a polc.hu webáruházban«

A vikiolvas.blogspot.hu oldalon megjelent írás szerkesztett változata