Az Olvasók kiadója 2011 | Európa Könyvkiadó (4.)

Az Olvasók Kiadója sorozatunkban bemutatjuk az olvasók által 2011-ben a legjobbnak tekintett kiadókat. Hogy azokat is információkhoz juttassuk, akik esetleg máshova tették voksukat, a tizenkét győztes – növekvő szavazati sorrendben – maga rajzolja meg szakmai portréját. Íme az 4. helyre szavazott könyvkiadó önarcképe.

* * *

Ne remélje, hogy megszabadul a könyvektől! – int tréfásan a címével az a könyvünk, amelynek társszerzője, Umberto Eco a könyvet az emberiség egyik legalapvetőbb találmányának szokta nevezni: olyannak, amely lényegi tökéletességében csak a kerékhez, a kalapácshoz vagy az ollóhoz hasonlítható. Talán több tehát játékos ötletnél, hogy a világ és benne az olvasási módok és szokások legújabb, gyors változásainak évadján afféle jelmondatunkká tettük ezt a címet, ezt a mondatot.

Változik a világ, változnak a könyvek is, de a lényeg nem változik. Az ember ír és olvas. És kell az olvasmány, kell a könyv. Új örömök serkentőjének az ünnepek, az ajándékozás késztetése és öröme múltán, és szellemi fogódzónak tavaszonta, nyár elején, amikor éppen hogy a könyvet, e nagyszerű találmányt ünnepeljük. Kell a könyv (mely ugyancsak Eco szavaival „igazi életbiztosítás”, egy cseppnyi „ízelítő a halhatatlanságból”), nem lehetünk meg nélküle.

Ennek az amúgy roppant sokrétű és sokféle indíttatású igénynek próbál évről évre, hatodik évtizedébe lépve is évi kétszáznál is több címével és közel egymillió könyvpéldányával változatlanul megfelelni az Európa. S az a tény, hogy Az Év Kiadója díj alapítása, 2001 óta már háromszor nyertük el a szóban forgó címet, arra utal, hogy nem egészen sikertelenül.

Valljuk is, hogy szükség van a nagy sikerekre. Büszkék vagyunk rá például, hogy mi lehetünk Agatha Christie, J. R. R. Tolkien, vagy éppen Stephen King műveinek magyar kiadója. Amiként büszkék vagyunk arra is, hogy olyan, szintén olvasók százezreit érdeklő világirodalmi nagyságok életművét tarthatjuk évek, sőt évtizedek óta a piacon, mint Updike és Philip Roth, Bulgakov és Nabokov, Vargas Llosa és Eco, Hrabal és Kundera, vagy hogy a modern magyar irodalom nagyasszonya, Szabó Magda nem utolsósorban az Európa-életműkiadásnak köszönhetően sorolódott be már életében a legnagyobb halhatatlanok közé. Mindettől elválaszthatatlan ugyanakkor az a meggyőződésünk, hogy a kockázatoktól sem visszariadó kezdeményezőkészség, illetve – másrészt — a hagyományainkon alapuló kiszámíthatóság nemcsak arculati szempontból, hanem gyakorlati értelemben is ugyanilyen fontos elemei a stabilitásunknak.

A legszerencsésebbek persze azok az esetek, amelyekben így vagy úgy, de összegződnek ezek a szempontok. Jack Kerouac kultikus Útonjának monumentális előzménye, a csak nemrég publikálhatóvá vált, és Európa-kiadásban az elmúlt karácsonyi könyvvásárra megjelentetett Eredeti tekercs például messze nem csupán a vájtfülűek vagy a beat-korszak nosztalgikusai számára bizonyult csemegének, hanem igazi nagy közönségsiker is lett. És ugyancsak jól jegyzik a bolti eladáslistákon is James Joyce Ulyssesének, ennek a minden idők egyik leghíresebb és legtöbbet idézett, ám híresen nehéz olvasmányának tartott regényóriásnak a rég várt újrafordítását.

Idei tavaszunk másik „nagy címe” volt a „hamisság erejét” egy tizenkilencedik századi hamisító hátborzongatóan igaz történetével szemléltető, hatodik Umberto Eco-regény, A prágai temető. Terjedelmében hasonló, jellegében nagyon különbözik egy másik tavaszi újdonságunk, a Szabadság, melynek szerzőjét, Jonathan Franzent mint a mai amerikai irodalom egyik legnagyobb ígéretét, a jövő Updike-ját szokás emlegetni. És közben – karácsonyra – készül már az előzmény, a Franzen számára világhírt hozó Korrekciók fordítása is.

És ha már az ősznél-télnél tartunk, hadd említsünk ízelítőül még néhány címet. Karácsonyi listánk skálája is igen széles lesz: Vaszilij Groszman legendás nagyregényétől, „a 20. század Háború és békéjének” tartott Élet és sorstól és a Puskin-sorozat drámákat, elbeszélő költeményeket és meséket tartalmazó új kötetétől, valamint egy eleddig kiadatlan Saramago-regénytől (Fölemelkedve a földről) és a Nyughatatlanok jövő tavaszra ígért folytatásán még javában dolgozó Szécsi Noémi izgalmas meseregényétől, a Mandragóra utca 7-től Vámos Miklós várva várt új regényén, a kora hatvanas években kezdődő és a 21. századi közeljövőben végződő Szitakötőn keresztül az új Stephen King-regényig, a Kennedy-gyilkosság idejének Amerikájába visszarepítő, kétkötetes 11/22/63-ig, a Tolkien-sorozat két vadonatúj darabjáig, A hobbit-képeskönyvig és a Befejezetlen regék Númenorból és Középföldéről címet viselő kötetig, vagy éppen a mai fantasy-rajongók még mindig ifjú kedvencének új regényéig, a Christopher Paolini-féle Az örökség sorozat negyedik kötetéig ível.

Barna Imre
az Európa Könyvkiadó igazgatója