»Gyógyítom a sebeket« | Madrass: Vihar után

Posted on 2012. május 6. vasárnap Szerző:

0


Írta: Gulya István

Madrass: Vihar utánHektikus (és elhülyülő) világunkban az ember betegségre és bajra hajlamos. Minden, ami gyógyít, kúrál, erőssé tesz, úgy kell, mint egy falat kenyér – vagy egy levél aszpirin. De amíg a praktikusságra törő fajtánk gyakorta a kemikáliák és a tudatmódosítók gazdag tárához nyúl – hiszen ott van a keze ügyében, gyorsan és könnyedén eléri –, az igényesebbje más módot alkalmaz.

A Madrass együttes zenéje a lehető legtermészetesebb gyógyír – és a lehető legtermészetesebben módosítja a tudatot. Egyszerű és közhelységében igaz szavakkal szólva: jobb emberré tesz.

A gyógyulást (jobbulást) nem adják ingyen, és persze nem a zenekar élő és rögzített (CD-formájú) előadásaiért kifizetett pénzre gondolok, hanem arra, hogy minden jóért meg kell küzdeni. A fontos kulturális produktumok sajátja, hogy a befogadóra egyedi világukkal egyfajta ellenállást fejtenek ki, ami vagy felmorzsolja és átalakítja, majd képlékeny voltában alkalmassá teszi a hallgatót a befogadásra, vagy nem történik semmi. Értve ezalatt, hogy merev elutasításba, értetlenségbe ütközik a produkció.

Nem egyszerű mulatság Madrasst hallgatni, takarításhoz háttérzenének nem alkalmas, illetve abban a formájában igen, hogy elvonja a figyelmet. Teljes embert kíván. Ám az általa adott élmény csupán így képes érvényesülni, aki odafigyel – és hagyja magát legyőzetni a daloktól –, nemes, nagyszerű és fontos tartalommal gazdagodik.

Az együttes 2007 őszén alakult Budapesten, és az élet kényszere szülte tagcseréket követően jött létre a mostani, a tavaly megjelent Vihar után című lemezüket is jegyző felállás: Angyal Dorka – ének; Horváth Attila – gitár, szitár-gitár; Hricsovinyi Tamás – basszusgitár; Győző Gábor – dob; Kövi Lóránt – ének és Temesvári Bence – hegedű, ének.

A zenekar honlapja bőséggel tartalmaz információkat a zenészek előéletről is, például, hogy »a formáció tagjai nem voltak egymás iránt teljesen ismeretlenek, hiszen többek korábban már zenéltek együtt. Így például a tagok nagy része összefutott egymással A Kert, a Nulladik Változat vagy a Flop zenekar tagjaként«. Hasonlóképpen megtudhatjuk, honnan ered a kompánia neve. Mint olvasható: „A Madrass név kiválasztása főként a véletlennek köszönhető. Madras egy indiai város régi elnevezése (India déli kapujának szokás nevezni), illetve az itt gyártott sokszínű félselyem szövet neve (utalva a zenekar zenei sokszínűségére). A név erre utal, első lendületből idáig gondoltuk át a választást. A további mélylélektani magyarázatoktól eltekintenénk, bár azok számára, akik szeretik az ilyesmit, elmondjuk, hogy madras norvégul pokrócot (lásd: matrac) jelent, illetve vodka és eperdzsúsz felhasználásával hasonló nevű koktél is készíthető. A zenekar nevének tükörfordítása pedig az őrült + faj szóösszetétel.”

A Madrass 2009 és 2010 során vetette bele magát igazán a munkába, aminek eredménye a 2011 őszén napvilágot látott Vihar után című album lett. A hanghordozón tíz szám kapott helyet: Vízi tánc, Vihar után, Ösvény, Befordulós, Kifordulós, Emigráns, Átjáró, Tested halvány, Vadászat helyett és Lélekvadász. A zenét együttesen szerzik és jegyzik, a valamelyikük által hozott motívumhoz mindenki hozzáteszi a maga részét. Kivételt a Tested halvány és a Lélekvadász című szám képez: az elsőben a Nulladik Változat, a másikban A Kert együttesnek is része van. Utóbbi szomorú apropója, hogy a Madrass-tagok 2006-os felvételüket a fiatalon elhunyt, egykori A Kert-énekes Bob Zoltán emlékére rögzítették. Ennek a számnak az apropóján működik közre az albumon Baradlay Richárd énekes (The Perfect Name), Dombó Szabolcs (az együttes dobosa 2007-2008-ban) és Pápai Gábor ütős. További vendégzenészek között találjuk Barkó Boglárkát – a Madrass 2007–2010 közötti énekesét – és Szőke István gitárost.

A szövegeket Hricsovinyi Tamás írja, a két fentebb említett dalban a nulladikos Fenes Tibor, illetve az a-kertes Horváth Attila és Bob Zoltán működött közre.

A Madrass zenélA Madrass-muzsikát a már régebbi Lélekvadász-felvételen is észrevehető stílusjegyekkel lehet leírni: hosszú hangszeres részek, kissé orientalista dallamvezetés, helyenkénti dinamikus rock-dobolás. A Vihar után albumuk zeneiségét is jellemzi, amit általában véve fogalmaztak meg maguk a muzsikájukról: „A Madrass zenei stílusa (…) nehezen meghatározható. A banda megszólalásában ugyan a rock-zenekarokat idézi, de a számok szerkezetei, az elektromos hegedű szerepe vagy a ritmusok, ennél jóval sokszínűbbek. Különlegességként időnként egy-egy dalban feltűnik egy szitár és egy elektromos gitár sajátos keverékének tekinthető húros hangszer. A zenekartagok különféle stílusú zenekarokból érkeztek, de talán mégis közös pontként figyelhető meg a folkzene iránti érdeklődés, mely időnként a közösen írt dalok ritmikájában, időnként dallamvilágában, illetve a szövegekben is utolérhető.”

Az eltérő gyökerű zenészek képesek, hogy együttállásuk során egységes egésszé formálják a különféle hangzásvilágokat. A szaggatott dallamvezetés, a húros hangszerek és az ütősök egymást történő felerősítése eredménye egy nyugtalan, katartikus miliő – a hallgatása közben azon érzésünk támadhat, hogy korántsem vagyunk még a Vihar után, hanem éppen annak előtte állunk. Mondhatjuk úgy is, a változás jajveszékel, de a változás jó, valami újat hordoz, tisztábbat, igazabbat – gyógyultat. Amiképp a korongcím-adó dal – a kedvencem – Hricsovinyi Tamás által írt sorai fogalmaznak: „Ne zavard köreim / Gyógyítom a sebeket / Nagy viharok után / Gyógyítom a sebeket”.

Hallgassuk, gyógyuljunk, jó lesz.

Posted in: HÍREK