Pannon tavasz | Francia est a záró koncerten

Posted on 2012. május 6. vasárnap Szerző:

0


Bogányi Tibor

Bogányi Tibor

A pécsi székhelyű Pannon Filharmo­niku­sok a sorozat záró koncertjére francia programot hoz. A zenekart Bogányi Tibor vezényli, a szólista Perényi Miklós gordonkaművész. A repertoárban olyan népszerű művek szólalnak meg, mint Debussy: A tenger és Ravel: Bolero című műve, valamint az igen idős francia zeneszerző, Henri Dutilleux ritkán játszott csellóversenye.

A Pannon Filharmonikusok jelenlegi vezető karmestere, Bogányi Tibor éveken át Finnországban élt, dolgozott, a fiatal finnországi karmester-generáció legtehetségesebb tagjaként tartják számon. 28 évesen, kilenc évvel ezelőtt a Turku Philharmonic Orchestra vezető karmesterévé nevezték ki, 2008-tól a Lappeenranta Városi Zenekar zeneigazgatója és vezető karmestere.

Az est műsora:

Henri Dutilleux: Danse fantastique (Fantasztikus tánc)
Henri Dutilleux: Tout un monde lontain (Egész távoli világ) – csellóverseny
Debussy: A tenger
Ravel: Bolero

* * *

A 20. század második felének francia komponistája, Henri Dutilleux (*1916) Debussy és Ravel zenéjének mentén haladva határozott egyéni stílust alakított ki. Noha a megkomponált művek mennyisége viszonylag kevés, minőségüket és a szerző eredetiségét hangos nemzetközi elismerés övezte.
Dutilleux a hatvanas évek közepén találkozott Msztyiszlav Rosztropoviccsal, az orosz származású gordonkaművésszel, aki egy versenymű komponálásával bízta meg. A Csellóverseny a Tout un monde lointain (Egész távoli világ) címet kapta. Az öttételes mű – a hangszer 20. századi repertoárjának egyik jelentős darabja – a szerző legnagyobb volumenű alkotásai közé tartozik. Az éjszaka hangulatú, meditatív-misztikus mű finom hangszerelésű zenedarab felettébb virtuóz szólókkal. A darab bemutatójának szólistája maga Rosztropovics volt 1970-ben. [Érdemes előre megismerkedni a darabbal egy másik felvételről.]

A 19. század második felétől alkotó komponisták – kevés kivételtől eltekintve – nem szívesen írtak szimfóniát, műveiket inkább más címmel jelölték.
A műfajt túlhaladottnak tekintők táborához tartozott Claude Debussy (1862–1918) is, aki különösen idegenkedett a hagyományos szerkesztésmódoktól. Érdekelte az egzotikum, a festőiség, a „természet és képzelet titokzatos megfelelésének” szépség-törvénye, és mindenek felett a víz a maga összes csodájával – bármilyen szerkezeti keretek közé illesztve. A tenger 1903 és 1905 között készült.  Műfaji megjelölése – Három szimfonikus vázlat – mögött voltaképpen egységes, háromtételes szimfonikus mű rejtőzik. A nyitó tétel (Hajnaltól délig a tengeren) a szürkület ködéből előidézve az ötfokú rendszer hangzataiból bontja ki a felkelő napot. A 2. tétel (Hullámok játéka) bevezető ütemeinek színei csakhamar spanyolos karakterű táncdallam köré szövődnek. A záró tétel (A szél és a tenger párbeszéde) a természet himnuszaként méltó zárása a műnek.

Maurice Ravel (1875–1937) Bolero című művéről (1928) elmondható, hogy véletlennek köszönheti létét. Ida Rubinstein, az orosz balerina kérte meg a komponistát egy Albéniz-darab zenekari változatának elkészítésére, de a mű jogait egy másik szerző már lefoglalta magának. Ekkor született meg az új mű, amelyet zeneiségében egy bolero nevű spanyol tánc ihletett. A darab alapötletéről szólva Ravel játszott barátainak zongorán egy dallamot, majd így szólt: „Kifogástalan, ugye? Megpróbálom fejlesztés nélkül ismételni, amíg lehet és a zenekari jelenlétet egyre fokozni –legjobb tudásom szerint.” A végeredmény egy pergődob-ostinatóval induló, mindig másképpen hangszerelt, számtalan árnyalattal és folyamatos crescendóval színesített zenei matéria lett. A premier éppen a kompozíció eredetisége miatt ellentétes reakciókat váltott ki, a művet végül Arturo Toscanini vitte világsikerre.

A bérletek jó része elővételben elfogyott, de mindig érdemes még utolsó szóló jegyekért próbálkozni…

  • Helyszín: Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – Művészetek Palotája (1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.)
  • Időpont: 2012. május 11. 19.30

Forrás: www.pfz.hu