Einstein utolsó tréfája | J. R. dos Santos: Az isteni formula

Posted on 2012. február 24. péntek Szerző:

0


Írta: Salamon Eszter

Az isteni formula - borítóOlvastam egy könyvet, amelyben közérthetően írnak olyan nehezen érthető témákról, mint a relativitáselmélet, a kvantummechanika, a káoszelmélet és a Nagy Bumm. Olvastam egy könyvet, amelyben egy portugál kriptoanalitikus-történész professzor beleszeret egy gyönyörű iráni atomfizikus nőbe, akivel együtt egy titokzatos kézirat titkát próbálják megfejteni, melynek során az életük is veszélybe kerül. Ugyanarról a műről van szó.

José Rodrigues dos Santos portugál oknyomozó újságíró és kutató kötete, Az isteni formula a 2006-os megjelenés után szinte azonnal világsikert aratott. A történelem, misztikum és tudomány kereszteződéséből született művek nagy népszerűsége az elmúlt évtized újdonsága, s csaknem töretlen, pedig sok Dan Brown-klón született, meglehetősen változatos minőségben. De ez most más, még ha vannak is rokon vonásai.

A bevezetőben történelmi jelentőségű találkozónak lehetünk tanúi: David Ben Gurion, Izrael Állam első elnöke látogatást tesz Einsteinnél, és egy titokzatos feladat megoldására kéri fel. Az őket lehallgató titkosszolgálat azt gondolja – és később mások is –, hogy a felkérés olyan tudományos kísérletek elvégzésére vonatkozott, amelyek révén a fiatal állam olcsó és egyszerűen előállítható atombombához juthat. Az első fejezetben Kairóban, az Egyiptomi Múzeum lépcsőjén Tomás Noronha professzort leszólítja egy gyönyörű nő, az iráni Ariana Pakravan, aki rá akarja venni, segítsen megfejteni egy rejtvényt, amelyet egy Einsteinnek tulajdonított kézirat végén találtak. Ez lenne a leírása annak a kísérletnek, amelynek meglétét sokan feltételezik. Egy biztos, a kézirat most iráni kezekben van, ami igen gyanússá – és veszélyt ígérővé – teszi a dolgot.

Tomás nekilát a megfejtésnek, és érdekes felfedezést tesz, amelynek látszólag semmi köze nincs az atombombához. [Erre nem térünk ki, hogy maradjon elég meglepődni való az olvasónak.] A nagy különbség Noronha professzor és Dan Brown regényeinek főszereplője, Langdon professzor között, hogy ennek a könyvnek a hőse rengeteg olyan kérdéssel szembesül, amelyek igen távol állnak saját szakterületétől: a történelemtől és a kódok megfejtésétől. Éppen ezért kérdez és hallgat. Kérdez saját matematikus apjától, akivel így végre megtalálják a közös hangot. Kérdez Arianától és kérdez egy fizikustól is. Olyan témákról beszélgetnek, amelyek egy átlagos bölcsész számára idegenek, hogy egyszerűen fogalmazzunk: magasak.

A regény a kiindulóponton kívül mindössze annyi rokonságot mutat a Da Vinci-kóddal és a hasonló történetekkel, hogy itt is egy szaktudós meg egy szép lány közös kutató kalandját élvezhetjük végig. A történet folyamán hőseink eljutnak Tibetbe is, egy bölcs szerzeteshez, akiről kiderül, egykor Einstein tanítványa volt, és a láma-kolostorban visszatérve ugyanazt kutatja, amit Einstein próbált bizonyítani. [Erről sajnos szintén nem volna helyes többet megírni…]

José Rodrigues dos Santos

José Rodrigues dos Santos

Abban viszont nagyon eltér Dan Brown cselekményvezetésétől, hogy Tomás Noronha (meg)hallgat és tanul. Matematikusokat és fizikusokat hallgat meg, akik – bármennyire is hihetetlen – közérthetően mutatják be hősünknek a modern matematika és fizika ismeretanyagát, mindenki számára érthetően magyaráznak meg olyan dolgokat, mint a nem teljességi tételek, a szubatomi részecskék világa vagy az univerzum tágulásának bizonyítékai. Témaköröket, fogalmakat, amelyek még a természettudományos érdeklődésű emberek számára is nagyrészt túl összetettek és nehezen érthetőek.

Mintegy két évtizede jelent meg a Sophie világa című regény, az volt ennyire világos és szórakoztató – pedig filozófiai fogalmakat magyarázott meg hősnőjének (és az olvasónak), érthető nyelvre lefordítva a legelvontabb, legbonyolultabb gondolatokat is. Akik emlékeznek rá, és szerették, szeretni fogják ezt a könyvet is.

De tetszeni fog azoknak is, akik Dan Brownra esküsznek.

Az írás a szerepalapitvany.hu portálon megjelent cikk szerkesztett változata.

Adatok: A könyv fülszövege

José Rodrigues dos Santos: Az isteni formula.

Fordító: Nagy Viktória

Kossuth Kiadó, 2011.