Volt egyszer egy kis zsidó tolvaj | Schalom Asch: Motke, a tolvaj

Posted on 2012. február 8. szerda Szerző:

0


Írta: Salamon Eszter

Motke, a tolvaj - borítóÓ, azok a boldog békeidők! Milyen sokszor hallottuk, olvastuk ezt a nosztalgikus mondatot az első világháborút megelőző évtizedekről. A jiddis irodalom egyik kevéssé ismert, ám klasszikus műve, a Motke, a tolvaj (eredetiben: ganef, vagyis kis csibész) ebben az időszakban játszódik, de a világnak egy másik, egyáltalán nem rózsaszín mázzal bevont szeletével szembesíti az olvasót.

A kicsi Motke világában fáznak és éheznek, a gyerekek sokszor maguk szerzik meg a betevő falatot, amit gyakran el is kell lopni, és ezeket a rongyos kicsiket kegyetlenül verik is. A kicsit nagyobb Motke életében szintén természetes a verés. Az élet nehéz, az emberek nem a korzón sétálgatnak, hanem keményen dolgoznak vagy a bűn világába merülnek alá.

A regényt a lengyel születésű, jiddis nyelven alkotó Schalom Asch 1916-ban írta Amerikában. Két évvel később színdarabot is írt belőle, amely a mai napig a jiddis színházak kedvelt darabja. A történet ideje meghatározatlan, ám az elektromos áram és az automobil teljes hiánya alapján arra következtethetünk, hogy a már említett „boldog békeidők” kellős közepén, valamikor a 19. és a 20. század fordulóján játszódik, az orosz fennhatóság alatt lévő Lengyelországban.

A főhős, Motke – a szerzőhöz hasonlóan – sokgyermekes galíciai családból származik, ám a falusi arisztokráciához tartozó Asch családnál – ők fogadósok voltak és szarvasmarhával kereskedtek – sokkal alacsonyabb sorba születik. Anyja szoptatós dajkaként keresi a kenyeret, ezért sorra szüli a gyerekeket. A kis Motke hamar felhívja magára a figyelmet, mert mindig megszerzi magának, amit akar. Először azzal, hogy mindenkinél hangosabban és kitartóbban bömböl az anyatejért, majd amikor már mászni tud, mindent ellop, amire szüksége van, és ami mozdítható. És teljesen természetesnek veszi, hogy ezért rendszeresen megkapja a magáét. „Mert Motke hadilábon állt az egész világgal. Ezért hitte, hogy joga van minden meggondolás nélkül megtenni mindazt, amit e világ ellen tenni akart és tenni tudott. De ugyanígy elismerte a világnak is azt a jogát, hogy amennyire módjában áll, éreztesse vele hatalmát. És egyáltalán nem gondolt arra, hogy valaha is békét kössön a világgal!”

Motke, a tolvaj története klasszikus pikareszk regény. A felnövekvő főhős története apránként, akár felcserélhető epizódok során bontakozik ki, anekdotikus stílusban. A kis csibész folyamatosan utazik a számára felfogható világ határain belül. Ez a még járni sem tudó kisbaba esetében az utca, a kisgyermek számára a falu, a nagyobbacska, kamasz, majd felnőtt ember számára már egész Lengyelország jelenti ezt a világot. Közben számos érdekes és különös emberrel találkozik, akik egy-egy rövid anekdota vagy néhány epizód erejéig részesei lesznek Motke történetének.

A kalandok során csak elvétve találkozik olyanokkal, akik számára később ezek az évek a nosztalgikus aranykort jelentik majd, vagyis a polgárság felső rétegeivel. Találkozik viszont keményen dolgozó emberekkel, akik munkájuk nehézsége mellett számos kényelmetlenséget is kénytelenek elviselni – mészárosokkal, üvegfúvókkal –, ám Motke hamar rájön, ebben a világban nem terem számára babér. Később még különösebbekkel, mutatványosokkal hozza össze a sors, majd útja egyenesen a varsói ’establishment’, az örömlányok és stricijeik világába vezet.

A felnövekvő kis csibész egyre nagyobb bűnöket követ el, a zsemlelopástól eljut a főbenjáró bűnig. A pikareszk regények hagyományai szerint elérkezik életébe a szerelem, amiért érdemes lenne megjavulni, tisztességes üzletemberré válni, ám nem csak a leány kedvéért. „És hirtelen tudatára ébredt az igazságtalanságnak, melyet mindenki és minden – a nap, az ég, a föld, az emberek – elkövettek ellene, kényszerítve, hogy azzá legyen, aki volt. Mindenkit bűnösnek tartott. Mindenkit, kivéve önmagát. Önmagát tisztának hitte és mentnek minden hibától. És éppen ez ébresztette fel benne a dacot.” A kérdés természetesen nem csak az, hogy képes-e megváltozni Motke, hanem az is, meg tud-e szabadulni korábbi bűneitől, ami az új élet alapfeltétele.

Schalom Asch

Schalom Asch

A regény Gellért Hugó (1889–1937) korabeli fordításában jelent meg. Róla bizonyára kevesen tudják, hogy műfordítói munkássága mellett a Nyugat pénzügyeiért felelt, egyben a Barcsay utcai főreálgimnázium (a mai Madách) matematikatanára volt. A fordítás tökéletesen illeszkedik ehhez a ma már klasszikusnak tekinthető korszak anekdotikus felidézéséhez.

Adatok: A könyv fülszövege

Schalom Asch: Motke, a tolvaj

K.u.K. Könyvkiadó, 2011