De ki az a Nellie Bly? | A legelső száguldó riporter, ráadásul nő (2)

Posted on 2012. január 30. hétfő Szerző:

0


(Első rész itt)

Írta: Ács Eleonóra

Nyolcvan nap alatt a Föld körül

Leleplező riportok sora következett még, Nellie protestált a gyermekmunka ellen, sokat tett az árvákért, de nevét messze földön híressé mégis Föld körüli útja tette.

1888-ban azzal az ötlettel állt elő, hogy megvalósítja a Verne által elképzelt utazást: nyolcvan nap alatt körbeutazza a Földet. S bár a lap szerkesztői jónak tartották az ötletet, inkább egy férfit akartak küldeni. Azzal érveltek, hogy egy nő sokkal több bőrönddel utazik, és kísérőt is kell mellé adni. Bly hiába bizonygatta, hogy könnyű poggyásszal megy majd, és nem igényel semmilyen kísérőt.

Egyévi huzavona után, amikor értesült róla, hogy már ki is szemeltek egy férfit, aki majd teljesíti a próbát, Nellie kijelentette: „Jól van, indítsanak el egy férfit, de én is útra kelek aznap, más lapok támogatásával, és le fogom győzni.” A konkurenciához való átszerződés rémére már a főszerkesztő is beadta a derekát. Három nap múlva, 1889. november 14-én, reggel 9 óra 40 perckor szállt fel az Augusta Victoria gőzösre, és megkezdte 24 900 mérföldes útját a világ körül. Egyetlen poggyásszal utazott, egy 40×17 centiméteres kézitáskával, amelybe két utazókalapot, 3 felöltőt, egy pár papucsot, köntöst, egy kötött blézert, néhány váltás fehérneműt, továbbá toalettszereket, tintásüveget, tollat, ceruzát, papírt, tűt-cérnát, egy kis flaskát, ivópoharat, papír zsebkendőket, és egy tégely arckrémet pakolt. Megállapította, hogy „ha az ember az utazás kedvéért utazik, és nem azért, hogy utastársait elbájolja, sokkal egyszerűbbé válik a csomagolás”. 200 angol fonttal és néhány dollárral indult útnak.

Ugyanekkor a New York-i Cosmopolitan is útnak indította saját riporterét, azzal a céllal, hogy mind Phileas Fogg, mind Nellie Bly idejét megdöntse – az ellenkező irányban. Hogy az érdeklődést fenntartsa, a World versenyt hirdetett: amelyik olvasó a legpontosabban megtippeli Nelly Bly visszatértét, egy utazást nyer Európába, melynek költségeit teljes egészében a lap fizeti. A játékra közel félmillió tipp érkezett.

Bly útvonala a következő volt: New York, London, Calais, Brindisi, Port Said, Ismailia, a Szuezi-csatorna, Aden, Colombo, Penang, Szingapúr, Hong Kong, Jokohama, San Francisco és ismét New York. Az óceán alatti kábelek és az elektromos távíró, illetve a hagyományos postaszolgálat lehetővé tették, hogy Nellie folyamatosan hírt adjon az útjáról.

Hat nappal az indulás után érkezett meg Angliába, ahol lapja londoni tudósítója köszöntötte, és közölte vele, hogy Jules Verne szeretne vele találkozni. A találkozás létre is jött Amiens-ben. Bly sokat köszönhetett az írónak az ötletért, ugyanakkor cserébe azzal, hogy Verne regényhősének útját elevenítette fel, hozzájárult a Nyolcvan nap alatt a Föld körül még nagyobb népszerűségéhez, és újabb tíz kiadásához.

Bly gőzhajóval és vasúton utazott. Ahol – például Ázsiában – a közlekedés akadozott, alkalmanként hosszabb-rövidebb megállásra kényszerült. Ilyen alkalommal látogatott meg egy lepratelepet Kínában, vagy vásárolt egy majmot Szingapúrban.

A Csendes-óceánon tomboló rossz idő miatt az átkelés elhúzódott, ezért csak január 21-án, a vártnál két nappal később érkezett San Franciscóba. Azonban a World különvonatot küldött érte, így 1890. január 25-én, délután 3 óra 51 perckor Nellie Bly megérkezett New Jersey-be. Hetvenkét nappal, hat órával, tizenegy perccel és tizennégy másodperccel elindulása után Nellie Bly megérkezett New Yorkba. Ő volt az első nő, aki kísérő nélkül körbeutazta a Földet. Riválisa, a Cosmopolitan riporternője még úton volt. Bly útja világrekord volt, bár néhány hónappal később George Francis Trainnek 67 napos útjával sikerült megdöntenie. 1913-ra további három rekord született, a legutolsó John Henry Mears nevéhez fűződik, aki 36 nap alatt teljesítette a távot.

Nellie Bly utazásáról természetesen részletesen beszámolt a World hasábjain. A kereskedők Nellie Bly-pongyolát reklámoztak, a New York World egy társasjátékot dobott piacra „A Föld körül Nellie Bly-jal” címmel. Nellie Bly sikeres vállalkozásával egy csapásra híres lett, talán akkor a világ legismertebb nője. Ugyanakkor a korszak új, független nőjének ideáljává is vált, és így sok korabeli nő példaképe lett.

Késői évek

Nellie Bly 1895-ben feleségül ment egy milliomoshoz, a nála negyven évvel idősebb gyártulajdonos Robert Seamanhez. Felhagyott az újságírással, és férje fémtartályokat gyártó üzemének az elnöke lett. Seaman 1904-ben meghalt. A gyár még ugyanebben az évben megkezdte annak a fémhordónak a gyártását, mely a mai napig használatos 55 gallonos olajoshordó mintájául szolgált. Bár az a hír terjedt el, hogy a termék az ő fejlesztése volt, valójában Henry Wehrhahnnak köszönhető, aki átengedte a dicsőséget Blynak. Akinek azonban valóban volt két újítása: egy tejeskannát és egy szemétgyűjtőt jegyzett be, már asszonynevén, Elizabeth Cochrane Seamanként, az USA szabadalmi hivatala. Ekkor már az Egyesült Államok egyik jelentős női gyártulajdonosának számított. Ám alkalmazottainak sikkasztása csődbe juttatta a céget. Nellie Bly visszatért az újságíráshoz. Tudósított az 1913-as kongresszusi unióról a nők választójogáért, majd az első világháború keleti frontjáról.

1916-ban Nellie-re egy csecsemőt bíztak, akinek az anyja azt kérte tőle, hogy gondoskodjon a gyerekről, illetve az örökbe adásáról. A félig japán származású kisfiúnak nehéz volt otthont találni, végül egy manhattani árvaházban helyezte el, ahol hatéves koráig élt. Mivel Nellie egyre többet betegeskedett, később unokahúgát, Beatrice Brownt bízta meg, hogy gondoskodjon a gyerekről és az árvaház több, általa megkedvelt kis lakójáról.

Nellie Bly tüdőgyulladásban halt meg, 57 éves volt.

* * *

A száguldó riporternő utóélete

1946-ban Broadway-musical készült az életéről.
1981-ben tévéfilm idézte meg alakját, a Nellie Bly kalandjai.
A Moonstone Books képregényt jelentetett meg a kalandjairól.
Brooklynban róla kapta a nevét a Nellie Bly Amusement Park. A park tematikája a Nyolcvan nap a Föld körül sztorijára épül.
A század elejétől 1961-ig, a Pennsylvania Vasutak szalonkocsit üzemeltetett New York és Atlantic City között, mely Nellie Bly nevét viselte.
A New York Press Club megalapította a „Nellie Bly” díjat, mellyel kezdő újságírókat jutalmaznak.
1998-ben Nellie Blyt beválasztották a National Women’s Hall of Fame-be, a nemzeti hírességek csarnokába.
Nellie Bly egyike annak a négy újságírónak, akiről az Egyesült Államokban bélyeget adtak ki.
Az elmegyógyintézetben töltött napjai egy 4-D film alapjául szolgáltak, melyet a washingtoni Annenberg Színházban mutattak be.
A sztori szerint ő Lois Lane, Superman nyomozó-riporter kedvesének példaképe éppúgy, mint sok újságírónőnek napjainkig.

A cikk megírásához felhasznált források:

en.wikipedia.org, nellieblyonline.com, britannica.com, essortment.com, jheroes.com, nytimes.com, womenshistory.about.com, tusarok.org, divany.hu

* * *

A K.u.K. Kiadó a közeljövőben két kalandregényt dob piacra, melyeknek ő a főszereplője. A gyilkosság alkímiája nagyrészt Párizsban játszódik, az 1889-es világkiállítás idején: Nellie – Pasteurrel és Jules Verne-nel (nálunk: Verne Gyulával…) karöltve – nyomoz egy mániákus gyilkos után.
A másik könyv, A gyilkosság illúziója a világ körüli útján követi Nellie-t, mellyel megdöntötte Phileas Fogg rekordját, bebizonyítva, hogy még 80 – azaz emlékezzünk: 79! – nap sem kell az úthoz.

Igaz, Nellie nem is állt meg Indiában, hogy megmentsen egy máglyahalálra ítélt özvegyet.

Posted in: Kitekintő, OLVASÓ