Bosszúállás a csúnyaságáért | Lázár Ervin Hétfejű Tündére a Budapest Bábszínházban

Mit tehet egy hős, ha csúnyának született? Ha a lába gacsos, a feje úritök, a termete girbegurba? Ha kineveti a tükörképe, ha lépte nyomán elhervadnak a virágok, ha megijednek tőle az emberek? Hogy lehet valaki ilyen csúnya? Mi végre? Ki végre? Mesénk hőse azért indul el, hogy bosszút álljon a csúnyaságáért, hadakozni indul karddal, lándzsával, péklapáttal, vassal, vérrel, vencsellővel – elindul, hogy felkutassa minden bajának okozóját, a titokzatos Hétfejű Tündért…

Lázár Ervin világában minden ismerős, mégis minden másképp van. A kerekerdő négyszögletű, a hős csúnya, a tündér hétfejű. A hétköznapok eseményei mesévé kerekednek, a mese hősei hétköznapi örömökkel, bánatokkal találkoznak.

Ez a különleges, semmihez sem hasonlítható, lírai mesevilág – a korábbi nagy sikerű előadások, A legkisebb boszorkány és a Szegény Dzsoni és Árnika után – ezúttal A hétfejű tündér meséjében elevenedik meg a Budapest Bábszínház színpadán.

A Hétfejű Tündér már-már klasszikus. Idestova négy évtizede, hogy a mesekedvelők először fellapozhatták, s azóta jó néhány kiadásban olvasgathatják. Most színre kerül Lázár Ervin sugallatos bájú története: január 19-én mutatják be a Budapest Bábszínházban. Egy különös barátság születésének lehet tanúja a gyermekközönség, ha követ egy csúnyácska csemetét. A Négyszögletű Kerek Erdő kellős közepén elterülő Rácpácegresről indul útnak (macskaugrásnyira onnan cseperedett az írója), hogy Csodaországban, a fazsindelyes palota tőszomszédságában felkeresse azt a különös lényt, akiben szörnyet lát, minden bújának-bajának okozóját, mígnem felismeri, milyen jóságos a szíve.

De nemcsak a látszatot elvető, a lényegre intő gondolat jegyében született Kuthy Ágnes rendezése, de az egyszer volt kisfiúban empatikusan felfedezi azokat a kisebbeket-nagyobbakat is, akiknek a lelkét szorongások, gátlások szomorítják. A mesenovellával azonos című antológiából felbukkannak más alakok is Gimesi Dóra bábszínpadra írott változatában. A szépen furulyázó Rácegresit, a cseppet sem muzikális Pácegresit, a hullócsillagokat a mennyboltra visszaszegező nagypapát, a virágszemű kislányt, meg a főhősöket persze, mindannyiukat három színész, Tatai Zsolt, Teszárek Csaba és az egyetemi hallgató Hoffer Károly kelti életre mintegy fél-embernyi bábokkal, s tetézik az élményt tulajdon mozdulataikkal, Fosztó András koreográfiájával is.

Énekelnek is, akár kánonban, természetesen, a hétfejű tündér hét szólamban. De nemcsak dalokat komponált a meséhez Sáry László, szól harang, tilinkó, kalimba, szólnak ütők, pergők, mi több, „megszólalnak” a tárgyak is. Ami csak fellelhető a bábokat is jegyző Mátravölgyi Ákos tervezte kerek játéktéren. Egyetlen félkörív „boltozza”, egy-szál toronyló húr tagolja a színt, ahol ott áll egy doboz-forma, a dobok családjából való cajón, furfangosan nyitható-csukható bűvészládához hasonlít a palota, de útra kész egy ekhós-szekérféle is, s tarkállik virágoskert. Időnként egy kéklőn kék ló is átsuhan. Alighanem a költészet paripája.

Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér

Bábszínpadra alkalmazta: Gimesi Dóra
Rendező: Kuthy Ágnes m. v.
Zene: Sáry László
Tervező: Mátravölgyi Ákos
Szereplők: Hoffer Károly e. h., Tatai Zsolt, Teszárek Csaba