Hősök, királyok, szentek | A magyar történelem képei és emlékei

Posted on 2012. január 3. kedd Szerző:

0


A Magyar Nemzeti Galéria a Munkácsy Alapítvány támogatásával újrarendezte történelmi képtárát, mely most, némileg kibővítve Hősök, királyok, szentek – A magyar történelem képei és emlékei címmel nyílt meg.

Helyére emelik Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményét a MNG-ban Fotó: MTI - Koszticsák Szilárd

Helyére emelik Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményét a MNG-ban Fotó: MTI - Koszticsák Szilárd

A közönség előtt szokatlanul rövid előkészítés után megnyitott tárlat sajátos csoportosításban mutatja be a magyar történelem képeit. Az elsősorban a Galéria saját gyűjteményének történelmi festményeire és portréira épülő kiállítás célja, hogy a Himnusz és a Szózat mindenki által ismert sorain keresztül vonultassa föl a magyar művészet legkiválóbb alkotásait. A történelmi festészet sajátos, nagy műfaja volt a 19. századnak, példákat adott a látogató közönségnek. Minden nagyságát elismerve ugyanakkor tudnivaló, hogy míg egyik oldalról a nagy megrendelések óriási népszerűséget hoztak a már befutott mestereknek, másfelől ez a műfaj egyben konzerválta is a festészet fejlődését. Míg nálunk hatalmas művek születtek a manierizmus, a barokk és a klasszicizmus hagyományait követve – addig a kortárs művészek (például Franciaországban) már egészen új utakat törtek.

De kétségtelen, hogy addigi történelmünk nagy sorsfordulóit, 1848-49 harcait, az elnyomás éveit, az 1867-es kiegyezéssel járó változásokat ez a történelmi festészet tudta a legérzékletesebb módon megjeleníteni. A korszak jelentős és hatalmas méretű alkotásait azonban – mint például Munkácsy Mihály 13,5 méteres Honfoglalását, vagy Benczúr Gyula Hunyadi Mátyásról szóló képciklusának elkészült darabjait – a magyar közönségnek alig volt alkalma eredetiben is megtekinteni.

Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése (1875)

Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése (1875)

A Himnusz és a Szózat nagyon ismert idézetei kapcsolják össze az egyes egységeket. Az »Általad nyert szép hazát…« című tematikus egység a honfoglalás és a középkor sorsdöntő eseményeit jeleníti meg és feleleveníti azokat az évszázadokat, amikor Magyarország Európa egyik jelentős hatalmává vált. A terem középpontjában Munkácsy Mihály Honfoglalás című alkotása áll. Az Országház épületébe szánt hatalmas festményt most először láthatja a nagyközönség, és az eredetinél sokkal jobb perspektívában, hiszen legalább tízméternyi távolságból tekinthetők át a jelképi erejűvé formált pannó cselekményei. Ebben a teremben kapott helyet a Vajk megkeresztelése Benczúr Gyula 1875-re befejezett díjnyertes kompozíciója is.

A kiállítás legnagyobb része a Galéria első emeleti folyosóin helyezkedik el. Az átépített és felújított helyszínek a kupolatérbe nyíló egy-egy nagy teremsorban, két nagy tematikus egységre épülnek. A nemzet történetének pozitív eseményeit az »Ész, erő és oly szent akarat…« című egység jeleníti meg, míg a történelmünk tragikusabb eseményeit az »Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt…« idézettel megjelölt szekció mutatja be. A török háborúkat feldolgozó kiemelkedő alkotások között látható Székely Bertalan közel 4 méteres Zrínyi-kompozíciója, illetve a magyar történelmi festészet olyan emblematikus főművei, mint a Dugovics Titusz önfeláldozása, az Egri nők, vagy a II. Lajos holttestének megtalálása. Külön egység mutatja be a Hunyadiak dicsőségét és tragédiáját, Mátyás király, illetve Hunyadi László ábrázolásain keresztül.

Az »Ész, erő és oly szent akarat…« című szekció a magyar reformkor nagy személyiségeit állítja középpontba. Ez alkalommal a Magyar Tudományos Akadémia szívességéből ide kerülhetett az elnöki irodája dísze, Friedrich Amerling Széchenyi Istvánt ábrázoló életnagyságú portréja. Barabás Miklósnak a Lánchíd alapkőletételét ábrázoló hatalmas festménye mellett itt kapott helyet egy, József nádor allegóriáját ábrázoló, ritkán látott alkotás is. A portrésorozatot a Himnusz és a Szózat költőinek és zeneszerzőinek arcmásai teszik teljessé.

Kölcsey Ferenc: Himnusz - kézirat

Kölcsey Ferenc: Himnusz - kézirat

Külön teremben kap helyet a kiállítás harmadik fontos egysége, itt könyvtári és levéltári anyagok adnak képet a magyar történelem és kultúrtörténet néhány fontos eseményéről. Megtekinthető az Admonti-kódex, amely Szent István törvényeinek legrégebbről – kb. a 12. századból – fennmaradt lejegyzéseit őrzi, a Barcsay Ákos erdélyi fejedelem által összeállított kéziratos törvénytár, amely Erdély történetével kapcsolatos törvények – köztük a korszakos jelentőségű tordai vallásbéke szövegének is – legrégebbi fennmaradt lejegyzése. Werbőczy legendás Tripartituma (törvénykönyve), a kiegyezési törvények eredeti, a király által aláírt kézirata mellett a tárlóba került a közelmúlt egy érdekessége: az 1949-es magyar alkotmány Rákosi Mátyás által aláírt eredeti példánya. Itt állították ki a Himnusz és a Szózat eredeti kéziratait, valamint Erkel Ferenc és Egressy Béni zeneműveinek legrégebbi lejegyzéseit. Ezt a termet díszíti Magyarország első, 1528-ban készült színes, fametszetes térképe, valamint Hell Miksa 1802-es térkép-rekonstrukciója az Anonymus által említett helyszínekkel.

A modern korszakot a 20. századi Batthyány Gyula egy nagyjelentőségű történelmi kompozíciója, az Ezer év küzdelmei képviseli. A folyosóra került Varga Nándor Lajos 1934-35-ös Magyar múlt című fametszet sorozatának 20 lapja. Ez a két világháború között népszerűvé lett történelmi képsorozatok egyik legátfogóbb példája; ami a középkortól egészen Horthy Miklós koráig dolgozza fel a magyar történelem eseményeit.

A tárlat a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Széchényi Könyvtár és az Országgyűlés Hivatala együttműködésével valósul meg.

Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria Budavári Palota (1014 Budapest, Szent György tér 2.)

Látogatható: 2012. január 3.–2012. augusztus 26.