Márquez regényéből – A szerelemről és más démonokról (film)

Posted on 2011. november 28. hétfő Szerző:

0


Írta: Bedő J. István

A szerelemről és más démonokról - plakátA Nobel-díjas Gabriel García Márquez regényéből készült film egy márkilány, Sierva María történetét meséli el, aki tizenkét éves korában egy veszett kutya harapásába halt bele.

A babonák és az inkvizíció légkörében élő Sierva María (Eliza Triana) örökös szeretetlenségben tölti a napjait: az apja (Joaquin Climent), a mihaszna márki, s felesége, az egykori szilaj, mesztic szépség együttesen gyűlölik a kislányt, mivel természete ellentétes az övékével. A törékeny és félénk Sierva szinte egyáltalán nem érintkezik szüleivel; a rabszolgákkal barátkozik, s éjszakáit is ócska viskókban tölti.

Egy végzetes napon azonban, Sierva María bokáját megharapja egy veszett kutya, és ez a tragikus esemény felrázza az életüket. A város püspöke megparancsolja, hogy a lányt helyezzék el a Santa Clara-kolostorban, azaz „az élve eltemetés épületében”, mivel betegségét az ördög mesterkedésének tartja. Itt ördögűzésnek vetik alá, ám a feladat végrehajtásával megbízott pap (Pablo Derqui) beleszeret a törékeny gyermekbe. Sierva María így életének utolsó napjaiban megismeri a szerelem misztériumát egy megtévedt pap, Cayetano Delaura atya személyében.

A lebilincselő történet rengeteg mondanivalót hordoz, miközben nagyszerűen ötvözi a mesék, legendák, mítoszok mágikus világát. Idegen kultúrákat ismertet meg velünk, de közben azzal is szembesít, miképpen hatott az európai befolyás az őslakosok életére. A film képi világa a reneszánsz festők, főleg Caravaggio érzelemdús világát idézi, amellyel különleges atmoszférát teremt ennek a különleges történetnek.

Hilda Hidalgo: A szerelemről és más démonokról

Hilda Hidalgo a film forgatókönyvírója és rendezője a filmről:

„A szerelemben akár egyszerre, kéz a kézben járhat a vágy és a részvét. Amikor így történik, a láng fellobban, és szinte nyomban mindent felperzsel. Néhányan ezt misztikus szerelemnek hívják. A titkos, tiltott szerelmek gyakran magukon hordozzák a misztikus szerelem jegyeit. A szerelemről és más démonokról című regény már első olvasásra, közvetlen 1994-es megjelenése után megragadta a figyelmemet. Már olvasás közben megállíthatatlanul pörögtek a szemem előtt a képek, mintha csak egy filmet láttam volna.

A miszticizmusnak az a fajtája, amely felforgató, és nem ismer idő- vagy hitbéli korlátokat, valamint a tulajdonképpeni halál megragadták a fantáziámat. Beszélhetnék szerencséről, bár ez nem fejezi ki pontosan azt a kivételes lehetőséget, hogy García Márquez hozzájárult, filmet készítsek ebből a regényből. Bensőséges volt a viszonyom a filmmel, mintha csak egy ismerős, engem is érintő történetről lett volna szó. A tizenhárom éves Sierva María látószögéből mesélem el a történetet.

Eliza Triana

Eliza Triana

A gyarmatosított Cartagenában élő, a szabályokra fittyet hányó, fekete rabszolgák által felnevelt fehér gyermek már hozzászokott az egyedülléthez, és bármilyen úton elindulhat. A szerelemén is. A film azt mutatja be, hogyan ébred szexualitása, nemi vágya tudatára, hogyan fedezi fel a szerelmet. Miután egy veszett kutya megharapja, azzal vádolják, hogy megszállta az ördög, és ördögűzésnek vetik alá. Az egyház Cayetanót jelöli ki, hogy megmentse lelki üdvét. A lány és a pap végzetesen vonzónak találják egymást, ugyanazon két érzés között hánykolódnak: a vágy és a szánalom között. Megérinti őket a vágy tüze, amely egyszerre dönt kárhozatba, és emel az egekbe. Ezáltal a halált is legyőzik. Sierva María nyílt, vérbő érzékisége felrázza az inkvizíciót gyakorló, szigorú és a bűnt üldöző gyarmati élet menetét. Az intoleráns maradiság mögött rejlő csapdák és félelmek a felszínre kerülnek. A politikai és vallási elit rezsimje végnapjait éli. Így aztán a lány története összefonódik a város történelmével.

Amikor a forgatókönyvet írtam, Cartagena de las Indiast úgy fogtam fel, mintha egyszerre történelmi regényt és kordokumentumot írnék. A múlt kutatásában elég nehéz volt elkülöníteni egyiket a másiktól. Sierva María otthona Valdehoyos márki házában a Factoria utcán például négy belső udvarral rendelkezett, a hallban fakazettás volt a mennyezet, a folyosók pedig hol fényben fürdöttek, hol árnyékba burkolóztak, akár egy chiaroscuróra épülő barokk festményen. Abrenuncio, a portugál orvos, aki a veszettséggel megfertőződött lányt kúrálta, egy kicsit Juan José Méndez Nietoóra hasonlít, arra a portugál doktorra, aki ténylegesen Cartagenában élt, a XVII. században.

Hilda Hidalgo

Hilda Hidalgo

A lányt felnevelő fekete rabszolgáknak a leszármazottai ma is a San Basilio Palenque enklávéban élnek. És mindössze félórányi autóútra a várostól, a kolónia lakóinak három évszázadon át sikerült megőrizniük a nyelvüket, az afrikai kultúrát és vele hagyományaikat. Bizonyos értelemben Sierva María a város „apokrif” történetét beszéli el. Az ő ábrázolásmódjában a rabszolgák, az egyházi méltóságok, a nemesek és az inkvizítorok egy félelemmel teli és sebezhető Latin-Amerika lakói. Ez a film valójában egy, a belső történésekre összpontosító film, és a nézőt is ebbe a befelé forduló világba próbálja meg bevonni, hogy feltáruljon előttük a karakterek csillapíthatatlan vágya, ösztökélése.”

Hilda Hidalgo: A szerelemről és más démonokról (Del amor y otros demonios), 2009 – Costa-Rica-i – kolumbiai filmdráma

Magyarországi bemutató dátuma: 2010. december 16. (Forgalmazó: Mokép)

Rendező: Hilda Hidalgo
Író: Gabriel García Márquez
Forgatókönyvíró: Hilda Hidalgo
Zeneszerző: Fidel Gamboa

A főbb szerepekben:

Eliza Triana (Sierva María)
Pablo Derqui (Cayetano Delaura)

Posted in: Film, NÉZŐ