Magán népszínház: az Éless-Szín | Feydau Budán

Posted on 2011. november 20. vasárnap Szerző:

0


Írta: Péter Zsuzsanna

Éless Béla

Éless Béla

Igazi színházi ember dr. Éless Béla: színész, rendező, színigazgató, színházalapító, a színháztudományból szerzett doktorátust. Útja nem vezetett éppen egyenesen Thália templomába, és most sincs „biztos deszka” a lába alatt. De nem adja fel: a sikeres tatabányai és budaörsi évek után 2008 végén megalapította új színházát, az Éless-Színt.

Sokáig úgy tűnt, hogy a kassai születésű művész sportolóként marad majd meg a köztudatban. A sátoraljaújhelyi gimnáziumban a testnevelő tanára fedezte fel távgyaloglói tehetségét, amiből tizenegy évig tartó profi sportolás lett országos bajnoki eredményekkel. A színház és az irodalom iránti vonzalom végigkísérte diákéveit, de sem szülei, sem a gimnázium igazgatója nem támogatta abban, hogy a színművészetet válassza életpályának. Jelentkezett hát a közgazdasági egyetemre, ahol a tanulmányai mellett tovább hódolt kedvtelésének. Az MKK Egyetemi Színpadán a hallgatók körében nagy népszerűségnek örvendő Közgáz-kabarékat rendezte és vezette.

– Érdekes társaságba csöppentem – meséli ezekről az évekről. – Közgázos volt eredetileg Drahota Andrea, Zenthe Ferenc, Bujtor István színművészek, Kállai István író, Farkasházy Tivadar humorista és a mostani köztársasági elnök, Schmitt Pál is. Ugyanarra az egyetemre járt Avar János újságíró is, akivel együtt „szültük meg” a Diák-Cyranót. A híres orr-monológot elégtelen-monológra alakítva legalább kétezerszer adtam ott elő. 1962-ben egyszer Marton Frigyes is látott minket, és azt mondta, hogy nekem inkább ezt kellene csinálni. Biztatása elkísért sokáig, amikor már hivatásul választottam a színházat.

Feydeau - Vida Péter, Éless Béla, Koncz Gábor

Az úr vadászni jár - Vida Péter, Éless Béla, Koncz Gábor

Éless Tatabányán, ahol távgyaloglóként kapott sportállást (ha van még, aki ismeri e szó értelmét), megszervezte a Bányász Színpadot. Majd amikor egy sérülés következtében fel kellett hagynia a sportolással, a Bányász Művészegyütteshez került rendezőnek,ahol vezetésével egy harmincfős népszínház jellegű társulat alakult. Néhány fővárosi év után, amikor az Országos Színjátszó Tanács művészeti titkáraként, majd a rádiónál rendezőként dolgozott, visszatért Tatabányára, ahol a Komárom Megyei Játékszínt (a későbbi Tatabányai Jászai Mari Színházat) vezette. 1997-ben alapította meg a Budaörsi Játékszínt. Itt is megtartotta az intézmény népszínházi jellegét, és számos nagysikerű előadást vitt színre. 2008-ban mégis távozni kényszerült.

Éless Béla már doktori értekezésében is a színvonalas és igényes szórakoztatás fontosságát tárgyalta. Véleménye szerint az utóbbi években a közízlés zuhanása figyelhető meg, elsősorban a televíziós műsorok – főleg a valóságshow-k – és az interneten terjedő ellenőrizetlen és sokszor minősíthetetlen tartalmak következtében. A kényszer mellett ez volt a másik ok, amiért magánszínház alapításába fogott.

– Két éve alapítottam meg az Éless-Szín elnevezésű magánszínházat, amelyben a Budaörsi Játékszín modern népszínházi koncepciója él tovább. Az akkori nyolcvanfős társulatból húsz-huszonöt kollégával dolgozom változatlanul együtt. Jelenleg öt darabot tartunk repertoáron: Andrew Bergman Társasjáték New Yorkban című műve a századik előadáshoz közeledik. Műsoron tartjuk Heltai Jenő Néma Leventéjét abban a reményben, hogy az ifjúságnak játszó befogadó helyek felfigyelnek az előadásra. Mélyebb, filozofikusabb színmű Edward Albee vígjátéka a Mindent a kertbe, míg Eörsi István A fogadás című színműve modern, kissé formabontó darab.

Feydeau - Kökényessy Ági, Felföldi Anikó

Az úr vadászni jár - Kökényessy Ági, Felföldi Anikó

November végén, Katalin napján az IBS színpadán – a budai Tárogató úton – mutatják be a rendkívül népszerű, és a hazai színpadokon mindig sikeres Georges Feydeau bohózatát, Az úr vadászni jár címűt. Amára már klasszikusnak számító francia darab minden korosztálynak ajánlható, hiszen a házasságtörés bemutatása is szellemesen, finoman, a jó ízlés határain belül marad – mondja Éless Béla, aki a darabot rendezőként is jegyzi. – Mint minden Feydeau-darabban, ebben is az a kiindulási pont, hogy örök hűség, örök elkötelezettség férfi és nő között lehetetlen és kibírhatatlan; mindkét fél el akar kalandozni egy kicsit. Az úr elmegy „vadászni”, ám pechére ugyanabban a szállodában száll meg, ahova nemsokára megérkezik felesége is házibarátjával. Egy apartmanba kerülnek, ami igazi csatatérré változik. Ez a darab helyszíne, a közös helyiség hat ajtóval – ahogyan a legtöbb francia komédiában láthatjuk.

Üröm csöppje a mulatság mellé, hogy a színháznak nincs állandó játszóhelye. De ha a közönség kedvezően fogadja az Éless-Szín novemberi bemutatóját, szívesen térnek vissza akár havonta a budai helyszínre.

Az úr vadászni jár - Vida Péter, Kautzky Armand, Kökényessy Ági

Az úr vadászni jár - Vida Péter, Kautzky Armand, Kökényessy Ági

Georges Feydeau:
Az úr vadászni jár

Szereplők: Kautzky Armand, Kökényessy Ági, Vida Péter, Koncz Gábor, Felföldi Anikó, Éless Béla, Farkas Zoltán, Valler Gabriella. Rendező: Koncz Gábor és Éless Béla

IBS színházterme (1021 Tárogató u. 2-4.). 2011. november 25.,19.00.

(Az írás a Budai Polgár 2011/22. számában megjelent cikk szerkesztett változata.)