Az Erő sötét oldala | Riekje Boswijk-Hummel: Harag

Írta: Mózes Kitty

Vajon a Wikipédia bejegyzése készült a Harag című könyv alapján, avagy a szerző, Boswijk-Hummel építkezett a meghatározásból a mű struktúrájának kialakításakor? Ugyanis »A harag az emberi lélek azon indulata – írja a net enciklopédiája –, mely megsértett, megrövidített, várakozásaiban megcsalatkozott, szokásaiban megzavart, önérzetében sértett ember lelkében ezen dolgok okozója ellen támad. A harag, a megtorlással párosulva bosszúvá válik. Ha ez az érzés hirtelen, nagy erővel támad fel, a hirtelen harag (méreg) nevet kapja. A harag magasabb foka a düh.«

A könyv – egész fejezetekben testet öltő kulcsfogalmai – valóban a sértett önérzet, düh, bosszú, melyek mind merev elképzeléseink keresztülhúzása nyomán gerjednek. Azonban az egybecsengés felveti a kérdést: amit két mondatban meg lehet fogalmazni, azt miért szükséges 200 oldalon át taglalni? Válasz: Mert nem csupán definiálja a problémát, hanem segít mélyebben megértetni, sőt megoldásokat is kínál rá.

Valóban probléma-e harag, vagy fontos jelzés, melynek az evolúciós elméletek szerint vitathatatlan jelentősége van? Meg kell-e szabadulnunk tőle teljesen és elképzelhető-e az élet nélküle? Egyáltalán nem költőiek az írás kérdései.

Az újhullámos önismereti, önfejlesztő – és ettől hallatlanul népszerű, vagy legalábbis jól eladható… – könyvektől megszokhattuk már, hogy egy-egy gondolatot lehetőleg huszonnyolc könnyen felfogható (vagyis bárgyú) példával szemléltetnek, a biztonság kedvéért legalább egyszer összefoglalják a lényeget, de félidőben (vagyis nagyfejezetenként) mindenképpen összegzik az addigi (al)fejezetek tanulságát.

A holland terapeuta nagysikerű kis könyve sem szakít ezekkel a szokásokkal. Emiatt persze nem érdemes ismétlődően falhoz csapkodni a puha fedelű kötetet. (Itt az első kitűnő alkalom, hogy gyakoroljuk indulataink elengedésének művészetét.) Ha lecsillapodunk, könnyen beláthatjuk, hogy a szájbarágás bizonyos esetekben elengedhetetlen.

Az intellektuális felfogás, az azonnali megértés oly messze áll a helyes gyakorlati alkalmazás képességétől, mint Makó Jeruzsálemtől. A százszori ismétlés, bevésés nélkül még esélyünk sem lenne arra, hogy bármire is emlékezzünk egy hónap múlva az olvasottakból.

Legtöbb emberben már az indulatainkra vonatkozó különböző elnevezések is aggodalmat, szorongást ébresztenek. A haragról, dühről sokan a nyílt agresszióra asszociálnak. Az indulat szóról eszünkbe juthat akár a gyilkos indulat is. Gyakran félünk saját dühünktől, haragunktól, és ha eljutottunk az önismeret bizonyos fázisába, megesik, hogy megelőző jelleggel megpróbáljuk távol tartani magunkat mindenkitől, nehogy bőszültségünkben meggondolatlanul szóljunk vagy cselekedjünk.

Mantrákká vált szólásainkat – A harag rossz tanácsadó, A harag méreggel kezdődik és megbánással végződik, Aki haraggal kél, kárral fekszik – elmondjuk ugyan (ha éppen másnak adunk tanácsot), amikor viszont saját agyunkra tolul a lila köd, marad a »No, de emberből vagyok én is!«.

Gary Chapman – azonos című és témájú könyvében – Isten ajándékának nevezi a haragot, melynek igazi rendeltetése, hogy kiigazítsuk a rosszat és helyreállítsuk megromlott kapcsolatainkat. Míg a keresztény Chapman tollának Isten diktált, Boswijk-Hummel a buddhista filozófián keresztül jutott el a megértéshez, melyet megoszt velünk. Vagyis vallástól függetlenül ugyanoda érünk, ha gondolkodunk, mérlegelünk, és körbejárjuk a harag jelenségének aspektusait.

Megérthetjük, hogy a háttérben mindig a félelem és fájdalom áll. Hogy kiváltó okok mindig az ijedtség és frusztráltság, amit akkor érzünk, ha valaki közénk és megvalósítandó célunk közé áll.

Riekje Boswijk-Hummel éveken keresztül elmélyülten foglalkozott Gestalt-terápiával, pszichoszintézissel és bioenergetikával. Hatással volt rá a buddhizmus és a keresztény misztika. Férjével, Jan Boswijkkel hozták létre a hazájukban széles körben ismert Boswijk központot, ahol két évtizeden át pszichoterapeutaként és oktatóként dolgozott. Sajátos, izgalmas látásmódjáról, szerteágazó tapasztalatairól nyolc könyvet írt. A párkapcsolatokról, a veszekedésről, gyász- és búcsúfolyamatokról szóló művek után most itt a Harag, mely elődjeihez hasonlóan nagy népszerűséget szerzett szakmai és laikus körökben egyaránt – mondja róla a szerző kiadói életrajza.

A kötet hasznos útmutató azoknak, akik szeretnék megismerni és átértékelni a haragot, és rombolás helyett építkezésre használni – empátiává és megértéssé átalakítva – a benne rejlő hatalmas energiákat. Aki fogékony Riekje Boswijk-Hummel fejtegetéseire, és valóban le akarja küzdeni a saját magában vagy másokban rejlő haragot, kellő kitartással és gyakorlatokkal akár a sikerig is eljuthat.

Olvass bele: Részlet a könyvből (Előszó)

A könyv fülszövege

Riekje Boswijk-Hummel: Harag

Ursus Libris Kiadó, 2011