Bodó Viktória Booklány | (…) miért van az, hogy más nőknek nincs egy rongyuk, amit felvegyenek, én viszont soha nem tudom, hogy melyik könyvvel kezdjem az olvasást? Mindenesetre egy parádés mozdulattal egyszerre sodortam félre az éppen rám omlani készülő halomból mind a romantikus, mind a krimi- és egyáltalán: a könnyed szekciót. Így maradt fenn a […]
augusztus 31, 2013 Írta: olvassbele
BEVEZETÉS | Ami üres, az szép | Világunk leradírozásának és újjáépítésének három évtizede A föld azonban romlott volt Isten színe előtt, s a föld tele volt erőszakkal. Isten látta a földet: romlott volt, mert minden lény a rossz útjára tért. Isten így szólt Noéhoz: „Elhatároztam, hogy elpusztítok minden lényt a földön, mivel a föld az […]
augusztus 31, 2013 Írta: olvassbele
Cserhalmi Imre A legismertebb jelenségek is akkor válnak igazán nagy hatásúvá, ha előfordulásuk gyakoriságával, mennyiségével elérnek bizonyos halmazt, mondhatnánk tudományoskodva: kritikus tömeget. Így és ebben az értelemben döbbenetes ez a könyv. Mert látható nap mint nap a világ számtalan feszültsége, megoldatlansága, tudhatók azok a szégyenteljes embertelenségek, amelyekben a kapitalizmus is dúskál, nem lep meg senkit, […]
augusztus 25, 2013 Írta: olvassbele
| 1 | – Mire gondolsz egész idő alatt? – Én? – Te! – Hát te mire? – Én rád! – Én pedig rád… – Basmakov a kialakult szokáshoz híven ekkor megcsókolta a lány barna, mazsolaszemhez hasonló mellbimbóját, és magában felsóhajtott: „Szegény kicsikém, még hisz benne, hogy egy nő és egy férfi, akik összefeküdtek, el […]
augusztus 25, 2013 Írta: olvassbele
mpr Hogyan írjunk rohadtul jó regényt? című szakmunkájában James N. Frey minden szépirodalommal kísérletezőt igen határozottan eltanácsol az ún. flashback-technika alkalmazásától. Attól tudniillik, hogy a cselekmény menetébe a szerző korábbi eseményeket illesszen – azt mondja, kizökkentő hatásúak. Posztulátuma két esetben nem helytálló: ha a flashback (hangulatában, párhuzamaiban stb.) mégis folytatása valamiképpen a történet „jelenidejének”, vagy […]
augusztus 7, 2013 Írta: olvassbele
Prológus | Honnét beszélek Ez a könyv a szeretetről szól. A következő 340 oldalt azzal az émelyítő orosz szeretettel, ami az igazi melegséget helyettesíti, ajánlom Szeretett Papámnak, New York városának, édes, elszegényedett barátnőmnek Dél-Bronxban, valamint az Egyesült Államok Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának. Ez a könyv egyúttal a túl sok szeretetről is szól. A rászedésről. Hadd mondjam el […]
augusztus 7, 2013 Írta: olvassbele
Cserhalmi Imre Vannak regények, amelyekben a történet a legkevésbé fontos. Ezt a keveset ezúttal a könyv hátsó borítója kereken hét mondatban közre is adja. Nyilván nem azért ilyen röviden, mert – amint krimik ismertetésénél az unalomig megszokottan – a történet egy-két részletét, főleg az elejét elmesélvén csak az olvasó kíváncsiságát akarja feljebb pöckölni, ezért egy […]
március 16, 2013 Írta: olvassbele
| 1 | Két út gabalyodik egymásba, messziről jöttek, ingoványos erdők egyengették őket, és most itt vannak, iránytalan sárkereszt, valaminek a közepén, a Griskovo nevű falu főterén, egy ezerhektáros, megműveletlen mezőgazdasági terület központjában. Az út mentén libacsapat, zsibbasztóan gágognak, nyújtogatják a nyakukat, valami zavar: távoli kalapálás, két kislány a kerítésnél, és egy fiatal nő, amint […]
március 16, 2013 Írta: olvassbele
Sipino egy kis üdülőhely Oroszországban, erdők, dombok, mocsarak és tavacskák között. Olyan hely, ahová akkor megy nyaralni az ember, ha szeretne elvonulni a világtól. Jan Riba éppen ezt teszi: bezárja az irodáját Németországban, és felszáll egy Moszkvába tartó vonatra, hogy meglátogassa barátját, Viktort, aki szeretné megmutatni neki az orosz nyarat. Együtt érkeznek Sipinóba, berendezkednek egy […]
március 16, 2013 Írta: olvassbele
Írta: Gáspár-Singer Anna Egy ismeretlen (és ráadásul külföldi) szerzővel kapcsolatban csupán egyetlen fogódzónk van: a szöveg. Svenja Leiberről nem sokat tudunk. A fülszöveg szerint a Sipino az első regénye, korábban egy novelláskötete jelent meg, de nálunk még az sem. A könyv rövid, még kétszáz oldal sincs. Gyorsan olvasható, nyelvezete könnyed. A témája azonban már kevésbé […]
február 24, 2013 Írta: olvassbele
Sokan nevezték az Élet és sorsot a 20. század Háború és békéjének. Grosszman, aki haditudósító korában, a nagy honvédő háború alatt többször is elolvasta Tolsztoj regényét, valóban hasonló művet hozott létre: átfogó történelmi tablót festett egy korról, egy népek sorsát eldöntő háborúról, egy nagy csatáról – s egyúttal olyan nagy családregényt alkotott, melynek hősei valamelyest […]
február 24, 2013 Írta: olvassbele
Írta: Tóth Zsuzsanna Még megjelenése előtt betiltották a Szovjetunióban az 1960-ban befejezett könyvet – és akkor azt mondták, kétszáz évig nem adható ki. A KGB »letartóztatta« a kéziratot. Habár külföldön már 1980-ban, s 1989-ben a Szovjetunióban is megjelent, hazánkba jócskán megkésve érkezett. Nagy kár, hogy így történt. Nemzedékek kaptak volna lehetőséget a tisztábban látásra, ha […]
február 24, 2013 Írta: olvassbele
Mihail Szidorovics összeráncolta a homlokát, olyan elviselhetetlennek érezte a mozdulatokat és szavakat, melyek mintha csak az övéit ismételték volna. Liss gyorsan beszélt, és elevenen, mintha régebben már beszélgetett volna Mosztovszkojjal, és most örülne, hogy be tudja fejezni azt a félbeszakadt beszélgetést. – Húsz óra repülés, és maga ott ül Magadanban, az irodájában. Nálunk maga itthon […]
január 25, 2014 Írta: olvassbele
0