Bedő J. István | Ritkán írunk magánkiadásban megjelent könyvekről, Az utolsó utáni mohikán azonban megérdemli a kiemelt figyelmet. Kistibi (anyakönyvi változata: Kis Tibor) regényében sajátos ötvözetben jelenik meg a disztópia meg a realitás, de még ennél is fontosabb, hogy hogy anti-utópiájában nem valami távoli galaxis vagy világtól elzárt sziget a helyszín. Hanem – ami roppant […]
december 3, 2023 Írta: olvassbele.com
● K A R Á C S O N Y I A J Á N D É K N A K A J Á N L J U K ● Paddington | A nyelvnek hatalma van. Befolyásolhatja gondolatainkat, interakcióinkat, és még azt is, ahogyan álmodunk. Akik több nyelven beszélnek jól, pontosan tudják, milyen nehéz bizonyos […]
október 15, 2021 Írta: olvassbele.com
kistibi | Umberto Eco mondta, hogy A rózsa nevét nem megírni volt nehéz, hanem a jó címet megtalálni hozzá. Ugyanő mondta, hogy A három testőr azért jó cím, mert négyen voltak. Bíborszín. Jó cím? Nem csak jó! Sokkal több mint jó! Mert több utat, több jelentést hordoz. Maga a szín csak a kiváltságosoké lehetett a […]
október 15, 2021 Írta: olvassbele.com
Asztán nehogy ezt másnak, mint Istennek valaha is megvajjad. Anyádat a sírba vinné. Kedves Jóisten, tizennégy éves vagyok. (Mindigis) Mindig is jó lány voltam. Adhatnál valami jelt, amiből megtudnám, hogy mi is megy végbe velem. Múlt tavaszkor, mikor a kis Lucious meglett, eccer hallom, hogy civódnak. Ő nógatta a mamát. Amaz meg monta neki, hogy […]
július 24, 2015 Írta: olvassbele
Bedő J. István | Remélem, Kibédi Varga Sándor nem tartaná leminősítőnek, hogy regénye, A tizenöt éves gerilla etológiai műnek is nevezhető. Ugyanis egy sajátos közösséget ír le, sajátos viselkedésformáival és normáival együtt. Az előszóban az olvasó megkapja Kibédi Varga (KVS) jogosítványát, hogy miért az ő neve alatt jelenik meg egy huszonéves egyetemista lány kamaszkori naplója, […]
július 24, 2015 Írta: olvassbele
2. Az új suli A tanévnyitóra elkísért anya, és az ünnepség előtt meg után a górékkal dumcsizott. Hattyúnyakával, arcán szende pírral, türkiz szemével, fekete pólójára zuhogó rozsdabarna hajával olyan volt, mint egy filmszínésznő. Előkelő, kacér, istennő, kurtizán. Nem látszott harminchárom évesnek, sőt harmincnak sem. Forrt körülötte a levegő. Utána, az első tanítási nap, a meggypiros […]
november 7, 2014 Írta: olvassbele
Jeges-Varga Ferenc | Legtöbbször körültekintően válogatom meg az elolvasásra szánt könyveket, a Holtverseny esetében az író neve önmagában elégséges indok volt ahhoz, hogy fejest ugorjak a történetébe. Kíváncsi voltam ugyanis arra, hogy Totth Benedek, akit korábban csak úgy ismertem, mint aki kifinomult pontossággal fordította magyarra például Cormac McCarthy mexikói–amerikai határvidéken elbeszélt vízióit és David Walliams […]
június 23, 2012 Írta: olvassbele
Írta: Bedő J. István Botránykönyv a címkéje szerint, dialógusregény – ha a formáját nézzük, leginkább pedig ellen-fejlődésregény, ha egyáltalán létezik ilyen. Botrány? Mindig meggondolandó, hogy a tűréshatárok változásával hogyan tompulnak el érzékeink, és ami tegnapelőtt botrányos és forradalmi volt, az mára langyos vízzé szelídült-e. Alberto Moraviának egy kivételével minden regénye megmutatkozott már a hazai könyvpiacon, […]
június 13, 2012 Írta: olvassbele
Én: Úgy gondolom, eljött az ideje, hogy elmeséld, mikor hallottad először a Hangot. Desideria: Minden egy meleg júniusi napon kezdődött: egy óra körül kiléptem a Flaminio téri francia gimnáziumból, pólóban voltam, miniszoknyában (ebben az évben jött divatba ez a ruhadarab) és lovaglócsizmában, kibontott hajam a vállamra és a mellkasomra omlott, melegem volt, izzadtam (emlékszem a […]
január 19, 2025 Írta: olvassbele.com
1