Browsing All posts tagged under »könyv«

Börge Hellström – Anders Roslund: Három másodperc

november 24, 2011 Írta:

0

Piet Hoffmann titkosügynök a svédországi lengyel maffia teljes bizalmát élvezi. Mint elismert, tekintélyes maffiózó kapja tőlük a megbízást, hogy szerezze meg számukra a svéd börtönökön belüli drogpiacot. Ugyanakkor titkosügynökként az elítéltek közti drogterjesztés felszámolását várják tőle. Hoffmann csakhamar teljesen magára marad ezzel a megoldhatatlannak látszó kettős feladattal. Minden ravaszságát, lélekjelenlétét mozgósítania kell, hogy a halálos […]

Halotti lepel? | Vasile Ernu: Született Szovjetunióban

november 24, 2011 Írta:

1

Írta: Kibédi Varga Sándor A könyv, amiről ön most olvas: könnyes emlékezés és szerelmetes vallomás a nagy Szovjetunióról. Vagy majdhogynem. És még: egy államutópia dagerrotípiája, valamiféle halotti lepel, mini szociográfia, érzelmes utazás az egyszemélyes történelemben. Az utószót jegyző Tamás Gáspár Miklós megállapítja, hogy a szöveg nem szovjetellenes, nem antikommunista. Ez persze nem baj, ám fennáll […]

Vasile Ernu: Született Szovjetúnióban

november 24, 2011 Írta:

0

A Született Szovjetunióban voltaképpen útikönyv, mégpedig az érzelmesebb és ugyanakkor szórakoztatóbb fajtából. Az egykori szovjet birodalom legmeghatározóbb helyszíneire kalauzol minket Ernu, olyan helyekre, melyeket azonban hiába is keresnénk az utódállamok térképén, hiszen nem földrajzi értelembe vett sétára invitál minket a szerző. A szovjet ember mindennapjainak tipikus színterein (pionír-tábor, kommunalka, farmerpiac) keresztül mutatja fel azt a […]

Nagy az isten palatáblája | Paolo Giordano: A prímszámok magánya

november 24, 2011 Írta:

0

Írta: Domonkos Ákos Vannak balról csonkolható prímek, vannak középpontos háromszögprímek, meg kubai prímek, meg szexi prímek és palindrom prímek is, hogy a Padovan-prímekről, az unokatestvér-prímekről, a Fibonacci-prímekről és a boldog prímekről ne is beszéljünk. Nagy az Isten palatáblája, aki a végtelen pozitív egész számok elemeiből álló halmaz mellé ügyesen helyet szorított egy végtelen sok prímszámból […]

Paolo Giordano: A prímszámok magánya

november 24, 2011 Írta:

0

2008 legnagyobb olasz könyvszenzációjáról egy 27 éves fiatalember, a torinói egyetem fizikus doktorandusza gondoskodott. Ez a könyv Paolo Giordano első regénye már az első évben túllépte az egymilliós példányszámot, a jogai pedig több mint 30 országban elkeltek. A prímszámok magánya egy lány és egy fiú, Alice és Mattia sorsát kíséri végig párhuzamos történetsorokkal gyermekkoruktól felnőttkorukig. […]

A Kalandorral a Canalén | Casanova Velencéje – Irodalmi útikalauz

november 24, 2011 Írta:

0

Írta: Dalnoki Fanni Lezárt borítékban kaptam meg, és úgy bontogattam ki, mint egy ajándékot. Valódi izgalommal vártam, hogyan is néz ki egy irodalmi útikalauz. Piros, kemény fedelű, vászon borítójú könyv, gondolást ábrázoló, kicsi képpel, műanyag védőborító alatt. Igazi múltidézés. A vászonkötés régi irodalmi gyűjteményeket juttat eszembe, maga a külalak pedig ódon útikönyveket, a bédekkereket. Külsőre […]

Casanova Velencéje – Irodalmi útikalauz

november 24, 2011 Írta:

0

A kötet a velencei születésű Giacomo Casanova emlékiratain, kalandjain keresztül mutatja be a XVIII. századi Velencét, azt a várost, amely a világ színházi fővárosa, meghatározó kulturális centruma volt. A Casanova-szövegeket más olasz, német és francia szerzők velencei feljegyzései egészítik ki, köztük Montesquieu, Goldoni, Lorenzo de Ponte vagy Goethe apjának visszaemlékezései. Megtudhatjuk, mit gondoltak a prostituáltak […]

Bárhol megteremthető a mindenség közepe | Turczi István: A változás memóriája

november 23, 2011 Írta:

0

Írta: Szeifert Natália A prózavers olyan vers, ami nem rímel, de már majdnem kiér a lap széléig. Ez volna az a tulajdonsága, ami alapvetően meghozza a kedvet az olvasáshoz. Ha néha mégis ódzkodik tőle az olvasó, annak a számos, igencsak felejthető költői próbálkozás lehet az oka. Ebben a műfajban leggyakrabban a tördeléssel verssé kalapált próza […]

Turczi István: A változás memóriája

november 23, 2011 Írta:

0

Tenyérnyi terjedelmű szövegek követik egymást Turczi István új kötetében. Az erdőszéli kert magányában szemlélődő, álmodó és számot vető ember életfilozófiája nyer fegyelmezett, mégis lebegő formát prózai versekéit. Igaz – írja Lator László -, van bennük elég próza: életének egy-egy helyszíne, álomszerű vagy pontos rajzzal rögzített jelenete. A feszült, fegyelmezett mondatokban szakszavak, hétköznapok hordaléka, szleng. De […]

Tóth Krisztina: Pixel (részlet)

november 23, 2011 Írta:

0

Első fejezet, avagy a kéz története   A kéz ujjai rövidek és párnásak, a körmök tövig vannak rágva. A kéz egy hatéves fiúé. A kéz ujjai segítenek számolni, a kéz segít eltakarni a szemet. A gyerek egy hokedlin ül, és szabókrétával köröket firkál az asztallapra, noha többször megkérték már, hogy ezt ne csinálja. Csigavonalban rajzolja […]

Kikockázva | Tóth Krisztina: Pixel

november 23, 2011 Írta:

5

Írta: Jeges-Varga Ferenc Minden fénykép sok millió pixelből, képelemből épül fel. Távolról az apró képpontokat nem tudjuk megkülönböztetni. Ettől persze még ott vannak. Mert minden nagy egészt apró részecskék alkotnak, amelyek azonban olyan szorosan tapadnak egymáshoz, hogy szinte eggyé olvadnak. Ezért közelebbről, kockáról kockára kell szemügyre venni a felvételt. Csak így kaphatjuk meg a teljes […]

Tóth Krisztina: Pixel

november 23, 2011 Írta:

0

Napjaink egyik legolvasottabb írónőjének új könyvében az egymásra épülő fejezetek önálló pixelkockákként működnek: önmagukban is egész, egyedi színű, izgalmas fejezetek, de ha észrevesszük közöttük a kapcsolatok összetett rendszerét, valami új és lenyűgöző, nagy történetté állnak össze. Állandó közelítés és távolítás, kicsinyítés és nagyítás váltakozása rajzolja meg szemünk előtt ezt a sajátos és nagyon is élő […]

Agota Kristof: Trilógia (részlet)

november 23, 2011 Írta:

0

  A TÉL   Egyre hidegebb van. Felforgatjuk a bőröndjeinket, és majdnem mindent felveszünk, amit csak találunk: több pulóvert, több nadrágot. De a lyukas és kopott városi cipőnkre nem tudunk még egy pár cipőt húzni. Különben sincs másik pár cipőnk. Kesztyűnk meg sapkánk sincs. Kezünk, lábunk tele van fagyással. Azt mondjuk Nagyanyának: – Szükségünk volna […]

Igaz hazugságok | Agota Kristof: Trilógia

november 23, 2011 Írta:

0

Írta: Boros Ágota Az ikrek lélekedzenek. Hogy ne fájjanak a sértések, amiket folyamatosan a fejükhöz vágnak más gyerekek, válogatott szitokszavakat mondogatnak, mígnem immunisak lesznek a bántásra. És hogy ne fájjon a szeretlek szó, amit már soha többé nem fog nekik senki a fülükbe súgni, addig ismételgetik, míg el nem kopik, és már nem jelent többet […]

Agota Kristof: Trilógia

november 23, 2011 Írta:

0

“Tizenegykor elindulunk. Mi visszük a deszkákat. Apánk nem visz semmit. Csak arra kérjük, hogy ne csapjon zajt. A határhoz érünk. Azt mondjuk Apánknak, hogy feküdjön le a nagy fa mögé, és ne moccanjon. Kisvártatva két járőr halad el alig néhány méternyire tőlünk. Beszélgetnek. […] Az őrjárat eltávolodik. Azt mondjuk: – Rajta, Apa! Húsz percünk van […]

Séták, nézelődések könyve | Bächer Iván: Kószáló

november 23, 2011 Írta:

0

Írta: Bedő J. István Amíg kamaszok voltunk, mindent fel akartunk habzsolni, mindenhol ott lenni, mindenben megmutatkozni. Látom a fiamon, hogy ő sem gondolkodik másként. De megállapodottabb korban már megbecsüljük a sétát, a bámészkodást, a nézelődést. Már nemcsak az állatkertbe járunk tapasztalni, de elnézegetjük az emberkert példányait is. Bächer Iván számos családtörténeti ihletésű regény és novellafüzér […]

Működteti a WordPress.com.